Álomtitok

  • 1999. augusztus 19.

Publicisztika

A héten szopott az ORFK. Így megy ez régóta, a viszkis sehol, a Fenyő-gyilkosság gyanusítottja, Acifi Nijazi mehet haza Kosovóba, meg a többi - ám a Juszt-féle titoksértés ügyeben sikerült egy kivételeset bepancsolniuk saját maguknak.

A héten szopott az ORFK. Így megy ez régóta, a viszkis sehol, a Fenyő-gyilkosság gyanusítottja, Acifi Nijazi mehet haza Kosovóba, meg a többi - ám a Juszt-féle titoksértés ügyeben sikerült egy kivételeset bepancsolniuk saját maguknak.

A Legfőbb Ügyészség ugyanis helybenhagyta a Fővárosi Főügyészség határozatát, miszerint Juszt nem sértett államtitkot, bűntény nincs, hát vizsgálni sincs mit, mindenki menjen Isten hírivel. Eddig jó. Tegyük fel, hogy működik a jogállam (bár a Juszt által közzétett információk minősítésével - hogy most milyen titok volt az a nyomorult magnófelvétel, szolgálati-, állam-, vagy semmilyen - még folyik a bűvészkedés). Kiderült az is, hogy a két ügyészségen dolgozó állami hivatalnokok nem hajlandók engedni a nyilvánvaló politikai nyomásnak, még akkor sem, ha például Bócz Endréről a kormányváltás előtt meleg hangon emlékezett meg az akkor még leendő miniszterelnök. Ez is fasza. És - mivel ez esetben nem erről van szó - ne foglalkozzunk Juszt László életével és munkásságával, hunyorítsunk erősen, és próbáljuk meg őt a magyar Larry Flintnek látni (Botev a bolgár Petőfi, menni fog), ez a maximum, amire képesek vagyunk, Szabó László és a Kék Fény, esküszünk, az eszünkbe sem jut.

De vajon hogyan állnak a dolgok az ártatlanság vélelmével, ami minden állampolgárt megillet, legalább addig, míg egy ködös hajnalon föl nem kötik az első villanypóznára a jogerős ítélet után? Orbán Viktor miniszterelnök az ügy kibukása utáni első szerdán, szokásos rádiós ámokfutásában úgy fuvolázott, hogy "nyilvánvaló a titoksértés, amelyet üldözni kell", sőt mi több, "az ilyen tetteket meg kell torolni." És azt meg kell-e torolni, ha valaki (mondjuk a magyar miniszterelnök) prejudikál, egy személyben a legfőbb ügyésznek és a legfelsőbb bírónak gondolja magát egy röpke pillanatra, majd udvarias formában lincselésre szólítja fel a polgárságot? Mindezt ráadásul egy olyan ember ügyében, akiről később kiderül, hogy a Köztársaság ennek megítélésére hivatott szervei szerint nem követte el azt, amit az ennek megítélésére nem hivatott miniszterelnök szerint elkövetett?

És mi lesz Szabó László Zsolttal, az MTV elnökével, aki - még ügyvezetőként - azért rúgta ki Juszt Lászlót, mert "információi szerint államtitoksértés miatt a Nemzetbiztonsági Hivatal illetékesei Ön ellen büntetőfeljelentést tesznek"? Az világos, hogy Jusztot nem veszik vissza a tévébe (noha a nem államtitoksértést nem a tévéműsorban követte el), de az nem világos, miért nem legalább "az államtitoksértés gyanúját" említette Szabó; és még kevésbé világos, hogyan lehet egy tévéelnök napi kapcsolatban az NBH-val, miért kap onnan információkat, miért van az, hogy a tévés közszolga együtt szolgál a titokszolgával, ahelyett, hogy ellenőrizné őt a nyilvánosság ereje által?

Juszt László visszakapta számítógépeit, lemezeit, minden vackát. Ha van igazság, kártérítési perek sorozatát kell megnyernie a magyar állammal szemben. A hősszerep bónusznyeremény. Periférikus látásunkon Kovács Attila és Princz Gábor alakja jelenik meg. A hatalomtól megrészegedett, a jogállam elveire érzéketlen amatőrök az előző kormányzathoz ezer szálon kötődő, gyanús üzelmeket folytató alakokból mártírokat gyártanak. Gratulálunk.

Figyelmébe ajánljuk

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.