Az elnök felelőssége

  • 2002. április 25.

Publicisztika

Mádl Ferencnek, Magyarország államfőjének, aki az alkotmány szerint "kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett", a választást követő egy hónapon belüli időpontra össze kell hívnia az Országgyűlés alakuló ülését. Egyúttal javaslatot kell tennie az új miniszterelnök személyére, akinek megválasztásáról, továbbá a kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz majd.

n Mádl Ferencnek, Magyarország államfőjének, aki az alkotmány szerint "kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett", a választást követő egy hónapon belüli időpontra össze kell hívnia az Országgyűlés alakuló ülését. Egyúttal javaslatot kell tennie az új miniszterelnök személyére, akinek megválasztásáról, továbbá a kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz majd.

Józan paraszti, de még polgári ésszel is belátható, hogy az államszervezet - és egyáltalán: Magyarország - demokratikus működése érdekében a köztársasági elnöknek olyan politikust kell miniszterelnöknek javasolnia, aki bírja a parlament többségének bizalmát. Jelen pillanatban, a választás eredményének ismeretében, a szavazók többségének akarata értelmében ez a személy Medgyessy Péter. Lehet bonyolult az egyéni, területi és országos listás mandátumosztást ötvöző választási rendszer, de a parlamenti matematika viszonylag egyszerű: a Fidesz-MDF duó kisebbségbe került, az MSZP és az SZDSZ pedig együttesen többséget alkot, és választóinak akaratát tiszteletben tartva bejelentette, kész a közös kormányzásra.

Másképpen fogalmazva: Orbán Viktor kormánya a választásokon megbukott.

Mádl Ferenc felelőssége, hogy a parlament által reálisan megválasztható miniszterelnök-jelöltre javaslatot téve tiszteletben tartsa a választói többség akaratát - pontosan úgy, ahogy 1998 júniusában, nagyjából három héttel a májusi választások után, Göncz Árpád köztársasági elnök Orbán Viktort javasolta miniszterelnöknek. Teljesen lényegtelen, hogy 2000 májusában Orbán és - emlékeznek a tragikomédiára? - Torgyán József jelölte köztársasági elnöknek Mádl Ferencet, az Antall-kormány egykori kultuszminiszterét. Teljesen lényegtelen, hogy 2000 júniusában a parlamenti pártok csak harmadik fordulóban választották őt meg. Teljesen lényegtelen, hogy ha netán minden logika ellenére sem óhajtana önálló frakciót alakítani az MDF, a Fidesz-MDF együttesen több képviselői hellyel rendelkezne, mint az MSZP külön, s így az államfő a legnagyobb frakcióhoz fűződő szokásjog alapján elvileg akár Orbán Viktort is felkérhetné, próbáljon kormányt alakítani.

Felkérhetné, de minek. Egyetlen dolgot érhetne el így: a kokárdát történelmi tartalmától megfosztó, a nemzeti lobogót pártzászlóvá silányító, a focimeccsre való érzelemnyilvánítást kisajátító (és ezáltal a másik irányba szavazó milliókat Magyarország ellenfeleinek nyilvánító) hisztéria meghosszabbítását - annak lecsendesítése helyett. Néhány napot nyerhetnének; Orbán Viktor miniszterelnöki jelölését az ellenzék elfogadná, majd konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatná, és Orbán helyére Medgyessyt jelölné. Mi értelme lenne ennek? A Fidesz megpróbálna ennyi idő alatt megvásárolni legalább öt képviselőt a másik oldalról? Ezt legfeljebb csak a Millenáris Park csápoló gimisei gondolhatnák komolyan, de tán még ők sem. A halogatás olyan fokú felelőtlenség lenne, amit a köztársasági elnök egyszerűen nem engedhet meg magának.

Nem is fogja, tiszta sor.

Figyelmébe ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.