Az elnök felelőssége

  • 2002. április 25.

Publicisztika

Mádl Ferencnek, Magyarország államfőjének, aki az alkotmány szerint "kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett", a választást követő egy hónapon belüli időpontra össze kell hívnia az Országgyűlés alakuló ülését. Egyúttal javaslatot kell tennie az új miniszterelnök személyére, akinek megválasztásáról, továbbá a kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz majd.

n Mádl Ferencnek, Magyarország államfőjének, aki az alkotmány szerint "kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett", a választást követő egy hónapon belüli időpontra össze kell hívnia az Országgyűlés alakuló ülését. Egyúttal javaslatot kell tennie az új miniszterelnök személyére, akinek megválasztásáról, továbbá a kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz majd.

Józan paraszti, de még polgári ésszel is belátható, hogy az államszervezet - és egyáltalán: Magyarország - demokratikus működése érdekében a köztársasági elnöknek olyan politikust kell miniszterelnöknek javasolnia, aki bírja a parlament többségének bizalmát. Jelen pillanatban, a választás eredményének ismeretében, a szavazók többségének akarata értelmében ez a személy Medgyessy Péter. Lehet bonyolult az egyéni, területi és országos listás mandátumosztást ötvöző választási rendszer, de a parlamenti matematika viszonylag egyszerű: a Fidesz-MDF duó kisebbségbe került, az MSZP és az SZDSZ pedig együttesen többséget alkot, és választóinak akaratát tiszteletben tartva bejelentette, kész a közös kormányzásra.

Másképpen fogalmazva: Orbán Viktor kormánya a választásokon megbukott.

Mádl Ferenc felelőssége, hogy a parlament által reálisan megválasztható miniszterelnök-jelöltre javaslatot téve tiszteletben tartsa a választói többség akaratát - pontosan úgy, ahogy 1998 júniusában, nagyjából három héttel a májusi választások után, Göncz Árpád köztársasági elnök Orbán Viktort javasolta miniszterelnöknek. Teljesen lényegtelen, hogy 2000 májusában Orbán és - emlékeznek a tragikomédiára? - Torgyán József jelölte köztársasági elnöknek Mádl Ferencet, az Antall-kormány egykori kultuszminiszterét. Teljesen lényegtelen, hogy 2000 júniusában a parlamenti pártok csak harmadik fordulóban választották őt meg. Teljesen lényegtelen, hogy ha netán minden logika ellenére sem óhajtana önálló frakciót alakítani az MDF, a Fidesz-MDF együttesen több képviselői hellyel rendelkezne, mint az MSZP külön, s így az államfő a legnagyobb frakcióhoz fűződő szokásjog alapján elvileg akár Orbán Viktort is felkérhetné, próbáljon kormányt alakítani.

Felkérhetné, de minek. Egyetlen dolgot érhetne el így: a kokárdát történelmi tartalmától megfosztó, a nemzeti lobogót pártzászlóvá silányító, a focimeccsre való érzelemnyilvánítást kisajátító (és ezáltal a másik irányba szavazó milliókat Magyarország ellenfeleinek nyilvánító) hisztéria meghosszabbítását - annak lecsendesítése helyett. Néhány napot nyerhetnének; Orbán Viktor miniszterelnöki jelölését az ellenzék elfogadná, majd konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatná, és Orbán helyére Medgyessyt jelölné. Mi értelme lenne ennek? A Fidesz megpróbálna ennyi idő alatt megvásárolni legalább öt képviselőt a másik oldalról? Ezt legfeljebb csak a Millenáris Park csápoló gimisei gondolhatnák komolyan, de tán még ők sem. A halogatás olyan fokú felelőtlenség lenne, amit a köztársasági elnök egyszerűen nem engedhet meg magának.

Nem is fogja, tiszta sor.

Neked ajánljuk