Az elnök felelőssége

  • 2002. április 25.

Publicisztika

Mádl Ferencnek, Magyarország államfőjének, aki az alkotmány szerint "kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett", a választást követő egy hónapon belüli időpontra össze kell hívnia az Országgyűlés alakuló ülését. Egyúttal javaslatot kell tennie az új miniszterelnök személyére, akinek megválasztásáról, továbbá a kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz majd.

n Mádl Ferencnek, Magyarország államfőjének, aki az alkotmány szerint "kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett", a választást követő egy hónapon belüli időpontra össze kell hívnia az Országgyűlés alakuló ülését. Egyúttal javaslatot kell tennie az új miniszterelnök személyére, akinek megválasztásáról, továbbá a kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz majd.

Józan paraszti, de még polgári ésszel is belátható, hogy az államszervezet - és egyáltalán: Magyarország - demokratikus működése érdekében a köztársasági elnöknek olyan politikust kell miniszterelnöknek javasolnia, aki bírja a parlament többségének bizalmát. Jelen pillanatban, a választás eredményének ismeretében, a szavazók többségének akarata értelmében ez a személy Medgyessy Péter. Lehet bonyolult az egyéni, területi és országos listás mandátumosztást ötvöző választási rendszer, de a parlamenti matematika viszonylag egyszerű: a Fidesz-MDF duó kisebbségbe került, az MSZP és az SZDSZ pedig együttesen többséget alkot, és választóinak akaratát tiszteletben tartva bejelentette, kész a közös kormányzásra.

Másképpen fogalmazva: Orbán Viktor kormánya a választásokon megbukott.

Mádl Ferenc felelőssége, hogy a parlament által reálisan megválasztható miniszterelnök-jelöltre javaslatot téve tiszteletben tartsa a választói többség akaratát - pontosan úgy, ahogy 1998 júniusában, nagyjából három héttel a májusi választások után, Göncz Árpád köztársasági elnök Orbán Viktort javasolta miniszterelnöknek. Teljesen lényegtelen, hogy 2000 májusában Orbán és - emlékeznek a tragikomédiára? - Torgyán József jelölte köztársasági elnöknek Mádl Ferencet, az Antall-kormány egykori kultuszminiszterét. Teljesen lényegtelen, hogy 2000 júniusában a parlamenti pártok csak harmadik fordulóban választották őt meg. Teljesen lényegtelen, hogy ha netán minden logika ellenére sem óhajtana önálló frakciót alakítani az MDF, a Fidesz-MDF együttesen több képviselői hellyel rendelkezne, mint az MSZP külön, s így az államfő a legnagyobb frakcióhoz fűződő szokásjog alapján elvileg akár Orbán Viktort is felkérhetné, próbáljon kormányt alakítani.

Felkérhetné, de minek. Egyetlen dolgot érhetne el így: a kokárdát történelmi tartalmától megfosztó, a nemzeti lobogót pártzászlóvá silányító, a focimeccsre való érzelemnyilvánítást kisajátító (és ezáltal a másik irányba szavazó milliókat Magyarország ellenfeleinek nyilvánító) hisztéria meghosszabbítását - annak lecsendesítése helyett. Néhány napot nyerhetnének; Orbán Viktor miniszterelnöki jelölését az ellenzék elfogadná, majd konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatná, és Orbán helyére Medgyessyt jelölné. Mi értelme lenne ennek? A Fidesz megpróbálna ennyi idő alatt megvásárolni legalább öt képviselőt a másik oldalról? Ezt legfeljebb csak a Millenáris Park csápoló gimisei gondolhatnák komolyan, de tán még ők sem. A halogatás olyan fokú felelőtlenség lenne, amit a köztársasági elnök egyszerűen nem engedhet meg magának.

Nem is fogja, tiszta sor.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.