Bernard Guetta: Az afganisztáni kivonulás a demokráciák szégyene

Publicisztika

A NATO beavatkozása a tálibok és a demokrácia ellenfeleinek megerősődéséhez vezetett - írja a francia európai parlamenti képviselő.

Megértem Joe Biden indokait. Újra kell éleszteni a gazdaságot. Meg kell győzni a középosztályt, hogy 2022-ben ne adja vissza a Kongresszus irányítását Donald Trumpnak. Választ kell adni a kínai kihívásra is, és akkor bonyolódjon bele még jobban Afganisztánba, ahol a tálibok már a terület több mint háromnegyedét az ellenőrzésük alatt tartják?

Megértem, hogy nem akar, de ettől még nem szégyellem magam kevésbé.

Rettenetesen szégyellem magam azokért a férfiakért és nőkért, akiket ki fogunk szolgáltatni ezeknek az őrült barbároknak, akik kitiltják a lányokat az iskolákból, hogy semmi mást ne ismerhessenek meg a világból, csak az alávetettséget.

Azért mondom, hogy fogunk, mert az uniós országok többsége tagja annak a NATO-nak, amely az Egyesült Államok oldalán beavatkozott Afganisztánban. Ez a 2001. szeptember 11-i támadások után történt. Azután történt, hogy a tálibok megtagadták Bin Laden kiadatását. A beavatkozás teljesen indokolt volt, és főleg: sikerrel is járhatott volna, mert az afganisztániak szabadságra vágytak, de amikor George Bush Irakban vetette be azoknak a katonáknak és annak a pénznek a hatalmas részét, amire Afganisztánnak lett volna szüksége, nem tettünk semmit. Nem tettünk semmit, hogy megakadályozzuk ezt a hihetetlen ostobaságot, amely a tálibok feltámadásához vezetett.

Katonai dr?nok Afganiszt?nban

 
Afgán katonák a NATO Eltökélt Támogatás fedőnevű afganisztáni küldetése (Resolute Support Mission) által tartott, harcászati drónok használatára irányuló kiképzésén az északnyugat-afganisztáni Herátban 2019. május 29-én
Fotó: Dzsalil Rezaji / MTI/EPA

Franciaország, Németország és az egész európai közvélemény természetesen felsorakozott az iraki kaland ellen, de nem tudtuk sem megakadályozni, sem megmenteni az afgánokat ettől az árulástól. Nem voltunk hozzá elég erősek, és most, amikor az amerikaiak összepakolnak és vissza sem néznek azokra, akiket cserben hagynak, még mindig nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megmentsük a demokráciák becsületét.

Mi is kivonulunk. Mi is elfordítjuk a fejünket annyi férfi és nő tragédiájától, akik azt hitték, hogy valóban azért vagyunk ott, hogy segítsünk nekik harcolni és megvédjük őket a pusztító szellemi sötétségtől. Persze, nem maradhatunk ott az amerikaiak nélkül. Megértem, hogy elmegyünk, de szégyellem magam, és ebben a mélységes szégyenben csak két dologban vagyok biztos.

Az első az, hogy nem szabad a demokrácia nevében beavatkozni egy idegen országban, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy elég sokáig ott tudunk és ott akarunk maradni ahhoz, hogy a demokrácia ügyét győzelemre vigyük.

 

Soha többé nem szabad ezt megtennünk, mert így csak növeljük azoknak az embereknek a szerencsétlenségét, akiknek segítenünk kellene, meggyőzzük a demokrácia ellenfeleit, hogy papírkutyák vagyunk, és vereségeket mérünk saját magunkra, amelyeket a diktatúrák, jelen esetben Irán és Törökország azonnal kihasználnak. 

Ami az afgán gyalázat második tanulságát illeti, az az, hogy az Európai Uniónak már holnap, a lehető leggyorsabban önálló hatalmi tényezővé kell válnia, amely képes a saját politikájáról dönteni, és azt a nemzetközi színtéren kulcsszereplőként meg is valósítani.

(Bernard Guetta francia európai parlamenti képviselő, a centrista-liberális Renew Europe frakció tagja 2019 óta. Franciaországban újságíróként ismert: a nyolcvanas években a Le Monde kelet-európai tudósítója, majd közel harminc évig a France Inter közszolgálati rádió külpolitikai kommentátora volt.)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.