Kedves Olvasónk!
Ez a cikk a Magyar Narancs 2022. október 20-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.
A magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk.
Visszavárjuk!
A szerk.
Marihuána-kistermelők, az iparágban dolgozó munkások és cégtulajdonosok gyűltek össze 2021. január elején a kaliforniai főváros, Sacramento törvényhozásának épülete előtt. Pár héttel korábban még levélben igyekeztek felhívni a kormányzó figyelmét: válságban van az ágazat, csak komoly adócsökkentés mentheti meg a csődtől a kistermelőket. Több tucat termelő és a kannabiszlegalizáció egykori szószólói írták alá a segítségkérő beadványt, de hiába panaszolták, hogy nem győzik a versenyt a még mindig sokkal erősebb illegális termesztői és kereskedői hálózatokkal. Pár héttel később kétségbeesésükben az utcára vonultak.
Hosszú út a büntetlenségig
A marihuána legalizálásáról szóló első népszavazást 2010-ben tartották Kaliforniában, de akkor a próbálkozás még kudarcot vallott. A 2016-os elnökválasztással egy időben tartott második referendumon azonban megszavazták a legalizálást a kaliforniaiak. Az eredmény hitelesítésének pillanatától kezdve a kannabisz birtoklása, fogyasztása és termelése megszűnt büntetendő cselekménynek lenni, 2018. január 1-jétől pedig már szabadon lehet árulni is a füvet.
A kampány idején az ellenzők azt hangoztatták, hogy a legalizálás veszélyes lépés, megnő a fogyasztók száma, könnyebben rászoknak majd a fiatalok, romlik az iskolai teljesítményük, több lesz a közlekedési baleset, és a legalizálás aláássa a közmorált is.
A támogatók a közegészség és közbiztonság javulásával kampányoltak; erős iparágban bíztak, komoly állami adóbevételt reméltek, és a feketepiac megszűnését vagy legalábbis látványos visszaszorulását várták.
Úgy tűnik, az ellenzők és a legalizálás támogatói is tévedtek.
Az ellenzők rémálmai a betépett iskolások ezreiről nem váltak valóra. A közúti balesetek terén árnyaltabb a kép. A szövetségi közlekedésbiztonsági hatóság, az NHTSA adatai szerint a marihuána az alkohol után a második azon szerek listáján, amelyek a balesetekben szerepet játszanak. Az elmúlt tíz évben általában is növekedett a drogok szerepe a közúti balesetekben, köztük a marihuánáé is. Nehéz azonban tisztán látni, hogy mi okozza ezt, mivel a beszívott és balesetet okozó sofőrök több mint fele ivott is, mielőtt autóba ült. Tény az is, hogy míg a legalizálást követő hónapokban 4 százalékkal nőtt a közúti balesetek száma, a növekedés később csökkent.
Egyelőre nem igazolódott be a támogatók azon várakozása sem, amely az adóbevételek növekedését remélte – igaz, a Covid-járvány minden kereskedelmi szektort komolyan érintett, így a marihuána piacát is. A legális forgalomból lett az államnak némi adóbevétele, de ennek mértéke messze elmaradt attól, amire a legalizálás hívei számítottak. A termesztőknek és a kereskedőknek a 15 százalékos forgalmi adó mellett államonként változó, ám rendszerint igen magas helyi adókat is fizetniük kell.
A legalizáció után olyan sok befektető jelent meg ezen a piacon, hogy egyesek már 21. századi aranylázról beszéltek. Ám az áttörés ennek ellenére elmaradt. A fogyasztás körülbelül 75 százalékát továbbra is az illegális piac elégíti ki, amely nem adózik, és a minőségi és hatósági ellenőrzést is megkerüli.
A 2022/2023-as költségvetés ismertetésekor Gavin Newsom, az állam demokrata kormányzója kannabisz-adóreformot ígért. Ugyanakkor az önkormányzatok felelősségét hangsúlyozta, arra utalva, hogy helyben kellene rendet tenni az illegális termesztés és kereskedés terén, és helyi szinten kellene egyszerűsített, átlátható szabályozással segíteni a legális vállalkozókat.
Káosz a termelésben
Bár a marihuána orvosi célú használatát Kaliforniában már 1996-ban engedélyezték, a termelés szabályozásáról elmulasztottak gondoskodni. A legális orvosi marihuána iránti keresletet az illegális termelők elégítették ki. Az orvosi ajánlást a fogyasztók könnyedén beszerezhették, a növekvő igények kielégítésére pedig jól működő szürke- és feketegazdaság épült ki. A kannabiszüzletből élők ugyanis öntudatos polgári engedetlenségi mozgalom keretében orvosi rendelőket nyitottak, élelmiszereket és más „egészséges” termékeket gyártottak, és nagy területeken termesztették a marihuánát. A bevételekből bőven tellett a büntetések kiegyenlítésére is. Ezt a tevékenységet olyan nehéz lenne most legális mederbe terelni, mint – ahogyan itt mondják – a fogkrémet visszanyomni a tubusba.
Ismerősöm, T. kizárólag törvényes úton szerzi be a marihuánát. Egyetemi professzor, és tartja magát az elveihez: drágábban vásárol és csak legális kereskedőtől. Nem sokat fogyaszt, de ragaszkodik a jó minőséghez.
A kereskedők nemcsak a magas adók, hanem a túlbonyolított adminisztráció miatt is panaszkodnak neki; a működéshez legalább öt hivatal engedélye szükséges. Én a több mint 200 San Franciscó-i bolt egyikébe, a Grass Roots nevű boltba néztem be személyes tapasztalatot szerezni. (A grass roots szó szerint „fűgyökeret” jelent, de az „alulról építkező” civil szervezkedést is grassrootnak nevezik.)
Az ajtóban fényképes igazolványt kértek tőlem, és a személyes adataimat betáplálták a komputerbe anélkül, hogy az adatkezelésről tájékoztatást kaptam volna.
Barátságosan megengedték, hogy lefényképezzem a boltot, de az eladókkal és a vásárlókkal természetesen nem tehettem ezt. A pult és az üzlet berendezése patikatiszta, és amúgy is az a kuncsaft érzése, mintha gyógyszertárban lenne. Az áru katonás rendben, szép csomagolásban sorakozik a polcokon, a személyzet kedvesen válaszolgat a kérdéseimre. Ők még 2005-ben nyitottak mint egészségügyi intézmény. Az üzlet jól megy, kis- és nagytermelőktől is vásárolnak, árulnak szabadföldi, melegházi és zárt épületben termelt marihuánát is. Természetesen van házhoz szállítás is. A lényeg a jó minőség.
A sacramentói tüntetésen felszólalt Amber Senter, a Supernova Women nevű civil szervezet igazgatója is. Ők azért dolgoznak, hogy minél több színes bőrű nő kaphasson legális munkát az iparágban. A marihuána termesztésére és kereskedelmére sajátos etnikai összefüggések jellemzők. Az illegális termesztés haszna korábban tipikusan a fehér férfiakat gazdagította, míg a fogyasztás okozta károkat leginkább a fekete és latino közösség szenvedte meg. A legális munkaerőpiac most sokuknak adhatna munkát ebben a szektorban. Amber és csapata a termelőkkel vállal szolidaritást, és velük harcolnak az adócsökkentésért, azért, hogy a legális termesztés és kereskedés versenyképes legyen a feketepiacival. Dolgozni és adózni szeretnének, és azt, hogy járjon nekik egészségbiztosítás.
Joe Biden az elnökválasztási kampányban amellett foglalt állást, hogy a békés marihuánafogyasztókat ne sújtsák börtönbüntetéssel. Idén áprilisban a képviselőház szűk többséggel elfogadta a reformot, hogy levegyék a marihuánát a „szabályozott anyagok”, azaz a kábítószerek, veszélyes gyógyszerek, pszichotróp gombák listájáról. Ez a színes bőrű kisebbségek jogvédő szervezeteinek is köszönhető nagy siker. A Human Rights Watch 2016. évi jelentése szerint Amerikában minden 25. másodpercben letartóztattak egy embert személyes használatra tartott kábítószer miatt, és kilenc letartóztatásból egy kábítószer-birtoklás miatt történt. A szigorú törvények annak idején a kábítószer-használat visszaszorítását célozták, de csak negyedannyi terjesztőt kapcsoltak le, mint fogyasztót. És aki bűnügyi nyilvántartásba kerül, nem csak a munkavállalásnál, tanulásnál, segélyezésnél szenved hátrányt, de az élet más területein is megbélyegzés és diszkrimináció éri. A HRW jelentése a rendőrségi adatok alapján feketén-fehéren bebizonyította, hogy színes bőrű felnőtteket négyszer nagyobb valószínűséggel tartóztattak le marihuána birtoklása miatt, mint fehéreket.
Vita a korhatárról
A mostani szövetségi jogalkotók fontosnak tartották tisztázni azt is, hogyan kell nevezni azt, amiről beszélnek – a kábítószer-ellenes hatóság, a DEA a szer majd’ 300 megnevezését sorolja fel. Legyen a neve mostantól egységesen kannabisz – döntöttek. Ennél azonban fontosabb a gazdasági szabályozás kérdése. A kisvállalkozókat segítő hitelek és fejlesztési támogatások mostantól elérhetők lehetnek a kannabiszban utazó cégek számára, és az állami munkaügyi statisztikákban is megjelennek majd az üzletágban dolgozók. A törvény azonban azt is előírja, hogy különös figyelemmel kell lenni a közlekedési, oktatási és egészségügyi hatóságoknak arra, milyen hatásai lehetnek a kannabisszal kapcsolatos új szabályoknak.
Mára már tizennyolc állam követte a kaliforniai gyakorlatot és legalizálta felnőttek számára a hozzáférést a marihuánához. A korhatár nem egységes, egyes államokban 19, máshol 21 éves kor alatt nem vásárolhatnak legálisan füvet a fiatalok. A többség úgy véli, jó lenne a marihuánavásárlás jogát az alkohol és a cigaretta 21 éves korhatárához igazítani. A Supernova Women szerint a marihuánafogyasztás szabályozásának az alkoholra vonatkozó előírásokat kellene követnie. A brutális adókulcsok pontosan úgy kényszerítik a marihuánatermesztőket a feketepiacra, ahogyan Kelet-Európában ez a cigarettacsempészettel történik. Amber azt is kifogásolja, hogy rájuk ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint a tőkeerős nagyvállalatokra. Szélsőséges példa erre Jay-Z, a híres rapper üzlete, akinek csúcstechnológiával előállított márkáját, a szivarszerű, kézműves Monogramot darabonként 50 dollárért árulják. Maga Jay-Z is érzi, hogy valamit tennie kell a kistermelőkért (és saját imázsáért a gettókban), s a vállalata hasznának 2 százalékát fekete kistermelőknek adományozza. A szürkegazdaság ellen nemcsak az állam és a már legális termelők és forgalmazók küzdenek, hanem a környezetvédők is. A feketén termesztők vegyszereket használnak, amelyek kiszámíthatatlan károkat okozva jutnak be a talajvízbe.
A kannabisz dekriminalizálása évtizedes küzdelem után elért nagy siker volt, de az elmúlt hat év nem volt elég ahhoz, hogy a hívei által vizionált gazdasági előnyök valósággá váljanak.
Az egykori ellenzők nem kis kárörömmel figyelik, hogy összeomlik-e a legális marihuánapiac Kaliforniában, és hogy megkísérli-e megmenteni a Biden-kormányzat, amelynek sajnálatosan egyéb gondjai is akadnak. A többszintű jogalkotás, a szövetségi, az állami, a megyei és helyi szabályozás kuszasága és az őslakosok speciális jogai is megnehezítik a piac tisztulását. A feketegazdaság idején kialakult struktúrákat sem a piac, sem a nehézkes jogalkotás nem volt képes felszámolni. Ám a dekriminalizáció így is jelentős vívmány. Sokan térnek át illegális szerekről az immár retorzió nélkül fogyasztható kannabiszra, és még többen vannak azok, akiket néhány évvel ezelőtt még lecsuktak volna a fű birtoklásáért, tönkretéve ezzel az életüket. Ők ma már nem bűnelkövetők.
Október 6-án, néhány héttel a kongresszusi képviselő-választások előtt Joe Biden elnöki kegyelmet adott azoknak, akiket szövetségi szinten 1970 óta kannabisz fogyasztásáért elítéltek. (A szer használatát ekkor minősítették bűncselekménynek.) A döntés – amely csak a birtoklásért elítéltekre vonatkozik, a terjesztőkre nem – nagyjából 6500 főt érint. Nem pusztán azt jelenti, hogy emberek szabadulnak a börtönökből, de azt is, hogy megszűnik a valaha elítéltek büntetett előélete. Biden arra kérte az államok kormányzóit, hogy kövessék a példáját, már csak azért is, mert jóval többen vannak az állami, mint a szövetségi elítéltek.
