Szira Judit

Kaliforniai tükrünk

Gazdagok és szegények Kaliforniában 1.

  • Szira Judit
  • 2022. szeptember 21.

Publicisztika

Berkeley, e kaliforniai egyetemi város parkjait, fasorokkal szegélyezett utcáit sátortáborok lepik el. Amerika, és az országon belül elsősorban Kalifornia soha nem látott lakhatási válsággal néz szembe – szinte megoldhatatlannak látszik a hajléktalanok helyzete.

Kalifornia liberális állam, a közszolgák igyekeznek valóban a közt szolgálni, és sok a rászorultakat támogató civil szervezet. De leginkább a kellemes időjárás vonzza ide az embe­reket szerte Amerikából: a tél nem túl hideg, a nyár ugyan meleg, de Észak-Kaliforniában ez is elviselhető. Az ország kevésbé barátságos tájairól ezért sokan vándorolnak ide.

Kalifornia a világ ötödik legerősebb gazdasága, de egyike azoknak az amerikai államoknak, ahol a legmagasabb a jövedelmi egyenlőtlenség. A szupergazdagok jelentős része itt él, a megélhetési költségek kiugróan magasak, és itt emelkednek a legnagyobb mértékben az ingatlanárak is az Egyesült Államokban. A San Franciscó-i tűzoltók, rendőrök, tanárok, kórházi ápolók, de a város hivatalnokainak többsége sem engedheti meg magának, hogy a városban éljen. A bérlakások is megfizethetetlenek azok számára, akik most költöznének oda, és nem a Szilícium-völgy valamelyik menő cégénél dolgoznak.

Az amerikai hajléktalanok több mint negyede Kaliforniában él, becslések szerint körülbelül 170 ezer ember. Ez korábban is így volt – mindig többen éltek itt fedél nélkül, mint az északi hideg városokban, s korábban is voltak sátortáborok a San Franciscó-i öböl legtöbb városában. Ám ezek a nagy táborok immár a városközpontokban, a forgalmas autópálya-kereszteződésekben és az utak mentén jelentek meg. Az utcán élő emberek tömege drámai látványt nyújt.

Gavin Newsom, az állam demokrata párti kormányzója a járvány alatt gyorsan és radikálisan cselekedett: 48 ezer hajléktalan embert, elsősorban időseket és betegeket szállodákban és motelekben helyeztek el. A kormányzó tervei szerint 2021 és 2023 között 12 milliárd dollárt költenének a hajléktalanok lakhatási problémájának enyhítésére: kis méretű házakat és ideiglenes lakásokat terveznek építeni, olcsó, fenntartható, állandó megoldásokat keresnek, és igyekeznek megoldani a hajléktalanok egészségügyi gondozását is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.