Szira Judit

Kaliforniai tükrünk

Gazdagok és szegények Kaliforniában 1.

  • Szira Judit
  • 2022. szeptember 21.

Publicisztika

Berkeley, e kaliforniai egyetemi város parkjait, fasorokkal szegélyezett utcáit sátortáborok lepik el. Amerika, és az országon belül elsősorban Kalifornia soha nem látott lakhatási válsággal néz szembe – szinte megoldhatatlannak látszik a hajléktalanok helyzete.

Kalifornia liberális állam, a közszolgák igyekeznek valóban a közt szolgálni, és sok a rászorultakat támogató civil szervezet. De leginkább a kellemes időjárás vonzza ide az embe­reket szerte Amerikából: a tél nem túl hideg, a nyár ugyan meleg, de Észak-Kaliforniában ez is elviselhető. Az ország kevésbé barátságos tájairól ezért sokan vándorolnak ide.

Kalifornia a világ ötödik legerősebb gazdasága, de egyike azoknak az amerikai államoknak, ahol a legmagasabb a jövedelmi egyenlőtlenség. A szupergazdagok jelentős része itt él, a megélhetési költségek kiugróan magasak, és itt emelkednek a legnagyobb mértékben az ingatlanárak is az Egyesült Államokban. A San Franciscó-i tűzoltók, rendőrök, tanárok, kórházi ápolók, de a város hivatalnokainak többsége sem engedheti meg magának, hogy a városban éljen. A bérlakások is megfizethetetlenek azok számára, akik most költöznének oda, és nem a Szilícium-völgy valamelyik menő cégénél dolgoznak.

Az amerikai hajléktalanok több mint negyede Kaliforniában él, becslések szerint körülbelül 170 ezer ember. Ez korábban is így volt – mindig többen éltek itt fedél nélkül, mint az északi hideg városokban, s korábban is voltak sátortáborok a San Franciscó-i öböl legtöbb városában. Ám ezek a nagy táborok immár a városközpontokban, a forgalmas autópálya-kereszteződésekben és az utak mentén jelentek meg. Az utcán élő emberek tömege drámai látványt nyújt.

Gavin Newsom, az állam demokrata párti kormányzója a járvány alatt gyorsan és radikálisan cselekedett: 48 ezer hajléktalan embert, elsősorban időseket és betegeket szállodákban és motelekben helyeztek el. A kormányzó tervei szerint 2021 és 2023 között 12 milliárd dollárt költenének a hajléktalanok lakhatási problémájának enyhítésére: kis méretű házakat és ideiglenes lakásokat terveznek építeni, olcsó, fenntartható, állandó megoldásokat keresnek, és igyekeznek megoldani a hajléktalanok egészségügyi gondozását is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.