Nem is olyan rég már leírtuk ugyanitt, de vegyük át még egyszer.

A kisgazdákkal nem lehet együtt kormányozni. Nem csak praktikus szempontból lenne egyetlen kósza ötletük is elég ahhoz, hogy Magyarország elmaradott, Európa perifériáján tengődő agrárdiktatúra legyen - ráadásul ötletekből, mint a Lex Pokol vagy a Nemzeti Bank megrendszabályozása, szép számmal lehet a padláson, kék parolis legyen, aki mindet le tudná söpörni. De egész működésük azt az erkölcsi fundamentumot rántja ki a Fidesz vezette kormány lába alól, amire például az ábrándos lelkű Kövér László hazánk megújulását építeni tervezi.

Hagyjuk most, hogy ebbe az erkölcsi fundamentumba beépíthetők-e pimf 40 milliós trükkök vagy az értelmiség elleni büntetőexpedíciók, és ne törődjünk most avval sem, hogy milyen következményekkel szokott járni az, ha egy titkosszolgálati miniszter tart erkölcstanórákat a társadalomnak.

Nézzük most csupán az elmúlt napok történéseit, és próbáljuk azokat egy szerfölött gyakorlatias erkölcstankönyv, a Btk. tanítása szerint értelmezni.

A kisebbik koalíciós párt legerősebb és második legerősebb embere, Torgyán József földművelési és vidékfejlesztési miniszter és Szabadi Béla, a hasonszőrű államtitkár a jelek szerint belehazudtak az ország arcába. És ez tényleg a legkevesebb ebben az ügyben.

Merthogy.

A mondott illetők közpénzen készíttettek egy vizsgálatot egy, a közpénzekből bőségesen markoló vállalat, vagy minek is nevezzük, az FTC viselt dolgairól. Ebből a vizsgálatból az derül ki, hogy a már elköltött volumenek után újabb, csillagászatinak is nevezhető közpénzek kellenek ahhoz, hogy az ország legnépszerűbb futballklubja ne omoljon össze. Mindezek után Torgyán és Szabadi a vizsgálati anyagot önhatalmúan titkosítják, valamint a múlt pénteki sajtótájékoztatón és az azt követő média-ámokfutás során azt állítják, hogy a klub gazdálkodása során nem történt törvénysértés. Maga - az egyébként megbízhatóan MIÉP-es lelkületű - revizor, a váratlanul a franzstadti Robespierre szerepében feltűnő Csúcs László ennek pont az ellenkezőjét állítja, és kapásból felsorol vagy öt törvényt, amit a gazdálkodás során megsértettek (például a reprezentációs keret terhére elkövetett fajtalankodás törvényi tényállása). Azokat, akik e törvényeket megsértették, bíróságnak kellene felelősségre vonnia. Csúcs állításait a kiszivárgott információk megerősítik, és ezeket az információkat érdemben senki nem cáfolja. A dolog a pénteki sajtótájékoztató és az azt követő Csúcs-nyilatkozatok után hirtelen más, az eddigieknél veretesebb dimenziókat nyer.

Büntetőjogit, például.

Ha ugyanis a revízió törvénysértésekre utaló jeleket rögzít, amint azt Csúcs állítja, akkor a köztársaság egyik minisztere és egy másik magas beosztású köztisztviselője nemcsak hogy tájékoztatási kötelezettségüknek nem tettek eleget, de - amennyiben nem kezdeményeznek ügyészi vizsgálatot - a bűnpártolás gyanúja is rájuk vetül. El akarták sikálni az FTC vezetőinek disznóságait, és szabad elvonulást is ígértek nekik - hogy miért, azt még csak találgatni sem vagyunk hajlandók. És amilyen kisstílűek, ostobák és felfuvalkodottak, még ezt is elszúrták: nemcsak az országot és különösképpen az FTC szurkolóit, de saját emberüket, a hűséges Csúcs Lászlót is meg akarták alázni.

Ha a Csúcs-jelentés nyomán végül is nem születik feljelentés az FTC volt vezetői, esetleg ismeretlen tettes ellen, a következő kérdésekre kell valakinek választ adnia. Egy. Mi történik akkor, ha egy miniszterre a törvénysértés gyanúja vetül, és ha történetesen ettől a minisztertől függ Orbán Viktor hatalmon maradása? Kettő. Mennyibe került Csúcs László? Három. Ki jelenti fel azokat, akik a bűnpártolók pártját fogják?

Ha lesz feljelentés, és lesz per is, akkor csak egy kérdés marad megválaszolatlanul. Lesz-e olyan bíróság, amely az FTC vezetőinek ügyében a felmentő ítéletet legalább nem a tárgyalás előtt, hanem csak utána hozza meg?

Azt a kérdést ugyanis, ami a múlt pénteken történtekből mintegy automatikusan adódna, értelmetlen dolog lenne feltenni. Így hangzana ugyanis: mikorra írja ki Göncz Árpád az előrehozott választásokat?