Bűnpárti koalíció

  • 1998. december 10.

Publicisztika

Nem is olyan rég már leírtuk ugyanitt, de vegyük át még egyszer.

A kisgazdákkal nem lehet együtt kormányozni. Nem csak praktikus szempontból lenne egyetlen kósza ötletük is elég ahhoz, hogy Magyarország elmaradott, Európa perifériáján tengődő agrárdiktatúra legyen - ráadásul ötletekből, mint a Lex Pokol vagy a Nemzeti Bank megrendszabályozása, szép számmal lehet a padláson, kék parolis legyen, aki mindet le tudná söpörni. De egész működésük azt az erkölcsi fundamentumot rántja ki a Fidesz vezette kormány lába alól, amire például az ábrándos lelkű Kövér László hazánk megújulását építeni tervezi.

Hagyjuk most, hogy ebbe az erkölcsi fundamentumba beépíthetők-e pimf 40 milliós trükkök vagy az értelmiség elleni büntetőexpedíciók, és ne törődjünk most avval sem, hogy milyen következményekkel szokott járni az, ha egy titkosszolgálati miniszter tart erkölcstanórákat a társadalomnak.

Nézzük most csupán az elmúlt napok történéseit, és próbáljuk azokat egy szerfölött gyakorlatias erkölcstankönyv, a Btk. tanítása szerint értelmezni.

A kisebbik koalíciós párt legerősebb és második legerősebb embere, Torgyán József földművelési és vidékfejlesztési miniszter és Szabadi Béla, a hasonszőrű államtitkár a jelek szerint belehazudtak az ország arcába. És ez tényleg a legkevesebb ebben az ügyben.

Merthogy.

A mondott illetők közpénzen készíttettek egy vizsgálatot egy, a közpénzekből bőségesen markoló vállalat, vagy minek is nevezzük, az FTC viselt dolgairól. Ebből a vizsgálatból az derül ki, hogy a már elköltött volumenek után újabb, csillagászatinak is nevezhető közpénzek kellenek ahhoz, hogy az ország legnépszerűbb futballklubja ne omoljon össze. Mindezek után Torgyán és Szabadi a vizsgálati anyagot önhatalmúan titkosítják, valamint a múlt pénteki sajtótájékoztatón és az azt követő média-ámokfutás során azt állítják, hogy a klub gazdálkodása során nem történt törvénysértés. Maga - az egyébként megbízhatóan MIÉP-es lelkületű - revizor, a váratlanul a franzstadti Robespierre szerepében feltűnő Csúcs László ennek pont az ellenkezőjét állítja, és kapásból felsorol vagy öt törvényt, amit a gazdálkodás során megsértettek (például a reprezentációs keret terhére elkövetett fajtalankodás törvényi tényállása). Azokat, akik e törvényeket megsértették, bíróságnak kellene felelősségre vonnia. Csúcs állításait a kiszivárgott információk megerősítik, és ezeket az információkat érdemben senki nem cáfolja. A dolog a pénteki sajtótájékoztató és az azt követő Csúcs-nyilatkozatok után hirtelen más, az eddigieknél veretesebb dimenziókat nyer.

Büntetőjogit, például.

Ha ugyanis a revízió törvénysértésekre utaló jeleket rögzít, amint azt Csúcs állítja, akkor a köztársaság egyik minisztere és egy másik magas beosztású köztisztviselője nemcsak hogy tájékoztatási kötelezettségüknek nem tettek eleget, de - amennyiben nem kezdeményeznek ügyészi vizsgálatot - a bűnpártolás gyanúja is rájuk vetül. El akarták sikálni az FTC vezetőinek disznóságait, és szabad elvonulást is ígértek nekik - hogy miért, azt még csak találgatni sem vagyunk hajlandók. És amilyen kisstílűek, ostobák és felfuvalkodottak, még ezt is elszúrták: nemcsak az országot és különösképpen az FTC szurkolóit, de saját emberüket, a hűséges Csúcs Lászlót is meg akarták alázni.

Ha a Csúcs-jelentés nyomán végül is nem születik feljelentés az FTC volt vezetői, esetleg ismeretlen tettes ellen, a következő kérdésekre kell valakinek választ adnia. Egy. Mi történik akkor, ha egy miniszterre a törvénysértés gyanúja vetül, és ha történetesen ettől a minisztertől függ Orbán Viktor hatalmon maradása? Kettő. Mennyibe került Csúcs László? Három. Ki jelenti fel azokat, akik a bűnpártolók pártját fogják?

Ha lesz feljelentés, és lesz per is, akkor csak egy kérdés marad megválaszolatlanul. Lesz-e olyan bíróság, amely az FTC vezetőinek ügyében a felmentő ítéletet legalább nem a tárgyalás előtt, hanem csak utána hozza meg?

Azt a kérdést ugyanis, ami a múlt pénteken történtekből mintegy automatikusan adódna, értelmetlen dolog lenne feltenni. Így hangzana ugyanis: mikorra írja ki Göncz Árpád az előrehozott választásokat?

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.