Csak jobbra

  • 2003. november 20.

Publicisztika

Brüsszel aggódik, a demokratikus Szerbia meglepetést színlel. Nemcsak az elnökválasztás fulladt harmadszor is kudarcba (nem járult az urnák elé a választópolgárok ötven százaléka), de élre tört Tomislav Nikolic, a Szerb Radikális Párt jelöltje. A Seselj-utód (45 százalék) fölényesen verte a demokratikus blokk jelöltjét, Dragoljub Micunovicot (37 százalék). A liberális szerb nacionalisták nem tudnak magukhoz térni: erre nem számítottak.

n

Pedig az adatok mögött Szerbia valósága rejtezik, még akkor is, ha kevesen akartak róla tudomást venni. A jelenlegi kormányzati elit az elnökválasztáson csúfosan megbukott, a december 28-i parlamenti választások végleg meg fogják pecsételni a sorsát. Másodrendű formációvá lesz, amely legfeljebb belekotnyeleskedik a hatalomba. A kormányzat sikeresen megbuktatta önmagát.

2000. október 5-e után Európa fellélegzett. Sikerült kiütni a nyeregből Slobodan Milosevicet, sőt, a diktátort kiszolgáltatták a hágai bíróságnak. Röviddel utána Seselj is bejelentkezett a törvényszéken. Belgrád látványos tömeggyűlésen, az állami televízió megható felvételekkel búcsúztatta a radikális vezért, aki gyermekeit és feleségét átölelve, mosolyogva integetett a tévékamerába. Tomislav Nikolic állt mellette, a hű barát. ` is mosolygott, talán mert megértette azt, amit a demokraták nem akartak tudomásul venni: nem egy-két személyen múlik, hogy merre tart Szerbia.

Zoran Djindjic talán tisztában volt ezzel. Ravaszul alkalmazkodni próbált a szerbiai valósághoz, úgy gondolta, hogy apró alkukkal, a volt rendszer híveinek tett engedményekkel csillapítja a szerbiai jobboldali viszályt. Demokratizálni akarta a nacionalizmust. Az életével fizetett ezért, saját kompromisszumainak áldozata lett. Halála után nyilvánvalóvá vált, e kompromisszumokat nem lehet folytatni. A kormánynak még arra sem volt ereje, hogy pontosan megmondja, miért ölték meg Djindjicet. Azt ugyan kiderítették, hogy ki húzta meg a ravaszt, de arról visszafogottan beszéltek, hogy milyen eszmék nevében ölték meg.

Djindjic meggyilkolása után a közvélemény a kormánnyal együtt mindinkább jobbratolódott. A privatizációban egyre nagyobb hatalomhoz jutottak Milosevic hívei, a háborús újgazdagok. Nem hoztak meg életbevágóan fontos törvényeket: szóba sem került az összeférhetetlenségi törvény, a kormánytagok még a vagyonukat sem hozták nyilvánosságra, és súlyos korrupciós ügyekbe keveredtek. A kormányzat azzal áltatta magát, hogy világos és egyértelmű politikai program nélkül, pragmatikus lépésekkel becsempészheti a társadalomba a reformokat. Egyensúlyozni akart. Ám a gazdasági reformok megfeneklettek. A kormányzati eliten belül elkeseredett kamarillaharc kezdődött, a vita arról folyt, hogy ki lopott többet. A mérsékelt jobboldal kompromisszumai a szélsőbaloldal malmára hajtották a vizet.

Ebben a környezetben Tomislav Nikolic előretörése logikus és elkerülhetetlen. Az eddig Seselj árnyékában szereplő politikus kevésbé látványos személyiség, mint példaképe, de annál célratörőbb. 1998-ban, Milosevic idején a szerb kormány alelnöke volt. Miután nem fogadta el Milosevic "kapitulációját" a NATO előtt, kilépett a kormányból, ám nyomban a szövetségi kormány alelnöke lett. Tudja, hogy meddig mehet el, s azt is, hogy az érvénytelen elnökválasztáson csak szimbolikus győzelmet aratott. A rendkívüli parlamenti választásokon sem győzhet: Kostunica, a "demokratikus nacionalista" viszi majd el a pálmát. De Nikolic a sarkában lesz, és jobbra fogja tolni, mindig csak jobbra.

Milosevic és Seselj a hágai tömlöcben elégedetten bólinthat.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.

Éltanulók

Az elmúlt években Magyarországon is részben marketinges buli lett a Budapest Pride, ám most, hogy a kormány betiltaná a felvonulást, elkezdtek mellőle eltűnni a multik. Úgy tűnik, idén a legnagyobb látható partner Budapest önkormányzata lesz.