Édes Erdély, itt vagyunk!

  • 2001. október 4.

Publicisztika

Az RMDSZ marosvásárhelyi tanácskozásán a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) megrovásban részesítette a magyar párt tiszteletbeli elnökét, Tőkés Lászlót. E koki már régóta kinézett a püspöknek, sőt a feddést közvetlenül kiváltó ámokfutás miatt - a tavalyi választási kampányban Tőkés két megyében is az RMDSZ jelöltjei ellen agitált - jobb helyeken a székház közelébe sem engednék többé a neves egyházfit.

n Az RMDSZ marosvásárhelyi tanácskozásán a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) megrovásban részesítette a magyar párt tiszteletbeli elnökét, Tőkés Lászlót. E koki már régóta kinézett a püspöknek, sőt a feddést közvetlenül kiváltó ámokfutás miatt - a tavalyi választási kampányban Tőkés két megyében is az RMDSZ jelöltjei ellen agitált - jobb helyeken a székház közelébe sem engednék többé a neves egyházfit.

Az SZKT Tőkés személyében egyúttal a püspököt ideológiai bunkóként forgató anyaországi kormánypártot, a Fideszt is elítélte. A tanácskozáson az egyik képviselő azzal vádolta a magyar kormányt, hogy magyarországi "állami intézményeken és a Reform Tömörülés (az RMDSZ egyik platformja - a szerk.) által létrehozott erdélyi, >>redisztribúciós<< alapítványokon keresztül átmosva azért juttat" adóforintokat Erdélybe, hogy "a több demokratikus választáson alulmaradt" Tőkés-szárnyat "elvtelen eszközökkel hatalmi pozícióba segítse". Azt a társaságot, amelyik mindent megtesz annak érdekében, hogy "kést szúrjon annak a szövetségi vezetésnek a hátába, amely vezetést egyébként a magyar kormány a nyilvánosság előtt széles támogatásáról biztosítja". A szokatlan kifakadást Markó Béla elnök óvatosan kommentálta a román újságoknak: bizonyítékok híján nehéz eldönteni, hogy mindez valóban így van-e, ám az tény - tette hozzá -, hogy a Tőkés-párti Reform Tömörülés és a Fidesz között "nagyon szoros kapcsolatok vannak".

A Tömörülés egyébként nem vacakol: egy, a Népszabadságban közölt memorandumuk szerint minduntalan konfrontálódni kell a legitim Markó-féle vezetéssel annak érdekében, hogy mihamarabb helyzetbe kerülhessenek. Hogy Tőkés miért kavar feszt, az érthető: ő akarja irányítani az RMDSZ-t. De hogy miért érdeke a Fidesznek a romániai magyar párt szétverése, azt legfeljebb találgatni lehet.

Sok mindent hallani persze: például hogy honi és erdélyi polgári vezetők sameszei közös föld- és cégügyletekben utaznak; vagy hogy az erdélyi oktatásra szánt magyarországi közpénzek egy részét ottani "baráti" alapítványok és cégek többszörös áttétellel magyarországi kampánypénzekké "konvertálják". Ám bizonyítékokkal - számlákkal, tulajdoni lapokkal, átutalási bizonylatokkal - még senki nem állt elő, így erős kétkedéssel illik fogadni e híreket. Maga a tény azonban, hogy mindez magától értetődően felmerülhet az erdélyi magyar közösségben, sokatmondó.

Politikai motiváció azonban van: a jelenlegi magyar kormány ízlésének túlontúl önjáró a jelenlegi RMDSZ-vezetés, amely - ezt már többször, és 1998 előtt is igazolta - nem hajlandó asszisztálni magyarországi belpolitikai akciókhoz. Markóék nem a mindenkori budapesti vezetés jóságos fejbiccentését lesik (noha konkrét ügyekben olykor igényelnek segítséget, ami természetes), hanem a romániai politikai erőtérben manőverezve igyekeznek érvényesíteni - sikerek és jelentős maflások közepette - az ottani magyarság érdekeit. És ezt a magukat nemzeti-kereszténynek nevező itthoni pártok bírják a legkevésbé megemészteni; emlékezzünk, annak idején az MDF-kormány is megtett mindent a határon túli magyar szervezetek megosztásáért (ami négyévi működése legeredményesebb terepének bizonyult). Pedig van nekik elég bajuk a helyi (szlovák, román, ukrán stb.) nacionalistákkal; jó lenne, ha legalább a Fidesz-kormány nem tekintené őket ellenségnek.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.