n Hosszú pedzegetés után előttünk a bizonyosság: lemond posztjáról az ORTT elnök asszonya, utódját az ország háza választja meg, s ő aligha Orbán Viktor személyes jó ismerőse lesz.
Körmendy-Ékes Judit még távozta alkalmából sem felejtette el megjegyezni: szerinte szakmai alapon nem érhette kifogás tevékenységét az elmúlt években. Nos, a távozó elnöknek vagy fogalma sincs a szakmaiságról, vagy épp ellenkezőleg, ő legalább tudja, hogy mi is volt a feladata, és maradéktalanul el is végezte. Mert ha azt bízták rá, hogy folyamatosan visszaéljen az ORTT monopolhatalmi pozíciójával, hogy annak adjon frekvenciát, akinek akar (vagy amit a médiaegyensúly hagymázos gondolata sugall), hogy szabotálja a rendezett médiaviszonyok létrejöttét, akkor tényleg jól csinálta. Utódját sincs miért irigyelni - bár lehet, hogy ő is pont úgy megérdemli majd posztját, mint minden elődje. (Mint Révész T. Mihály - emlékszik még valaki erre a névre?) A titok nyitja persze a szerencsétlen, nyomorult médiatörvény (tudja ezt Körmendy-Ékes is, ezért nem is akarna újat a helyébe), mely olyan hatalmat ad pártdelegáltaknak, hogy döntéseiket a bíróság sem támadhatja meg. Így eshet meg, hogy a rádiófrekvencia-pályázatokon az ORTT - a belső használatra készített eljárási rendjének megfelelően - előbb rendre a győztest választja ki a vélelmezett barátok és a taktikai okokból preferáltak közül, majd a végeredmény ismeretében objektíven értékeli a pályázatokat. Nyilván az is a szakmaiság netovábbja, hogy frekvenciát kaphatott, majd éveken át recseghetett az éterben a Pannon, kart karba öltve a Kossuth hasonszellemű reggeli ébresztőjével, és hogy ez utóbbiban meg a közszolgálati tévében röhögve lehetett uszítani akár kampánycsend alatt is. A Körmendy-Ékes vezette testület indokolt esetben sem élt törvényben garantált (állítólag kevesellt) hatáskörével, inkább különböző röhejes pótcselekvésekkel szórakoztatta saját magát és tisztelt publikumát (lásd a műsorokra kényszerített színes karikákat), állítólagos család- és gyerekvédő buzgalmában pedig eljutott odáig, hogy a médiumok (esp. a kereskedelmiek, melyek ugye az ördögtől valók) számára felállított prűd és stupid erkölcs- és ízléskódexe alapján még a Jókai- és Gárdonyi-adaptációk is kitilthatók lennének a képernyőről. A Fidesz szerint most persze politikai nyomásgyakorlás folyik az ORTT-elnök ellen: ilyen lenne például a jövő évi költségvetés megkurtítása, amit csak helyeselni tudunk (erre minek), továbbá a tavalyi beszámoló visszautasítása, amit szintúgy. A magyarpolgárok szerint ehhez társulnak még a boszorkányüldözés szokásos elemei, úgymint a Körmendy-Ékes család néhány tagjának elmeszelése a független magyar bíróság által, továbbá az a nemtelen rágalom, mely szerint egy egymilliót sem érő izét (valószínűleg egy virágzó veteményeskertet, melyből lépcsőn lehet lejutni egy szebb és jobb világba) passzoltak tovább - vagy ötvenszeres áron - egy állami tulajdonú vállalatnak. Mint tudjuk, Fidesz-káder esetében az sem gyanús, ha az efféle ügyek halmozottan jelentkeznek, hiszen a (jogos) gyanú a fideszes számtanban nem kommutatív természetű: a mi kutyánk kölykei minden egyes esetben addig ártatlanok (és pozícióképesek), amíg harmadfokon be nem bizonyosodik az ellenkezője, az ávós származásúak ellenben génjeikben hordozzák a kapzsisággá szublimált vérszomjat. Az ORTT-t - amelytől korábbi irányítói már megkaptak a hírrádiótól a hírtévéig mindent, amit egyáltalán remélhettek - ezentúl ugyanők teljes erővel fogják támadni a sok mocsok és szemét, pucér segg és fedetlen sörhas miatt, ami a tévékből árad, és amelytől nem menekül senki, nyilván.
