Egy város a teljes (ideg)összeomlás szélén

Publicisztika

Riadt arcú turisták a Jászai Mari téri villamosmegállóban angolul kérdezik az ott posztoló sárga mellényes asszonyt, hogy juthatnak a Délibe. A BKV utastájékoztatásra kirendelt szakdolgozója tesz egy bizonytalan kézmozdulatot, és azt mondja: "ávtobusz".
Mindezt rögzíti egy tévékamera. Azt is, mikor néhány méterrel odébb s néhány órával később (vagy korábban, mindegy, éjszaka) a Margit hídon a munkások az oszlopokkal matatnak, s Demszky Gábor főpolgármester (ugyancsak sárga mellényben) egy csákányt a nyelénél fogva, mintegy sétapálcaként használva tiblábol körülöttük, míg Aba Botond, a BKV vezérigazgatója a híd korlátjának dőlve, idült vigyorral az ajkán széttárja a karját (a tévéstáb nyilván akkor zavarta meg, mikor végre majdnem sikerült kiszámolnia a végkielégítését a járulékokkal együtt, így nem maradt ideje letörölni a mosolyt). Persze neki ekkor már könnyű, valamikor napközben kijelentette, hogy ő bizony mindenért felelős. Igaz, azt is mondta, hogy a Margit híd egészének állapotáért nehogy már ő legyen a felelős. Ja, nehogy már. Különben jól elvoltak ott a hídon, s esküdtek, az úszó Eb-re minden rendbe jön.

Ennyi látszik. Ez látszik. Meg az, hogy az új villamosok érkezése hónapokkal, ha nem évekkel ezelőtt tudott volt, és ugyanennyi idő állt volna rendelkezésére valakinek, hogy végiggondolja: ha a felső vezetéket kicserélik, és az nem bírja el a Ganzokat, viszont egyszerre fognak egy darabig még a körúton a Ganzok és a Combinók közlekedni, akkor a felső vezeték mindig le fog szakadni. Jó, nem mindig, csak amikor arra megy a villamos. Ez nem valami szellemi bűvészmutatvány, egy közepesen értelmes hétéves gyerektől fölfele bárkitől elvárható. Meg azt is megnézhette volna valaki, hogy mit bír el az a nyomorult oszlop, és mikor adja fel az egyenlőtlen küzdelmet. Rendes dolog volt különben a részéről, hogy akkor omlott össze, amikor nem járt arra senki. Agyon is csaphatta volna a Petőfi hídon haladó gyerekeket, mint Lenin.

Az a valaki, aki mindezt nem tette meg, a közvélekedés szerint Demszky Gábor. Lehet, ez igazságtalan, és méltánytalan, és nem is az ő dolga lett volna, hanem az apparátusé, vagy a BKV-é, vagy a kivitelezőé. De ez akkor is csak kormolás. Mint ahogy minden valódi felelősséget nélkülöző öblögetés az is, amikor Aba a felelősséget emlegeti.

Kedves Olvasó, amikor e sorokat böngészi, már eljött az a nap, az úszóbajnokság napja. Mondják, tényleg minden rendben van Budapesten? Ne is mondják!

A tavasz végén, amikor Demszky Gábor bejelentette, hogy újra indul a főpolgármesteri posztért, a vele készített interjúnkat így vezettük fel: "Úgy két éve jól láthatóan megzuhant - ő maga meg a népszerűsége is. Ezek után sokáig saját pártjában sem tudták, hogy mihez kezdjenek s mire mennének vele. Ahhoz viszont még legrosszabb pillanataiban is elég erős volt, hogy az SZDSZ, de még a szocpárt is kockázatosnak ítélje meg ellene politizálni. Múlt hétre időzített bejelentéséből jól kiolvasható, hogy politikai ösztönei még a régiek." ' pedig azt mondta nekünk, hogy "nem akarok a kátyúk főpolgármestere lenni". Nos, most Demszky jól láthatóan megint megzuhant (nyilván a népszerűsége is). Pártjának azonban nagyon sürgősen (már tegnap) el kéne azon gondolkodnia, hogy tényleg nem tudnak-e vele kezdeni valamit. Nem létezik ugyanis, hogy nincsen nála alkalmasabb jelölt arra a posztra, amit jól láthatóan képtelen ellátni. Biztosan van.

Demszky abbéli óhaja azonban, hogy tudniillik nem akar a kátyúk főpolgármestere lenni, voltaképpen idejekorán teljesült: nyugodt szívvel tekinthetjük immár "a Nagykörút főpolgármesterének". S ha politikai ösztönei valóban a régiek, már csak annyit mondhat (nem mindegy, mikor, lehetőleg máma még): "Nem akarok főpolgármester lenni!"

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.