Együtt a mélybe

publikálva
1999/32. (08. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Amikor Torgyán József a múlt héten szemmel láthatóan kissé megcsappant önbizalommal, mondhatni falfehéren távozott a miniszterelnökkel folytatott megbeszélésről, és valami olyasmit habogott, hogy ő igazából nem protokolláris feladatok ellátására van hitelesítve, meg hogy a magyar vidéknek szüksége van rá, nem hittünk a fülünknek. Torgyán lemond az államfői posztról? Mi folyik itt? Elképzelhető ez? Megjött volna a józan esze, és belátta, hogy alkalmatlan rá, hogy a megfelelő képességek hiánya diszkvalifikálja erre a posztra? Vagy ha nem is a helyes önismeret angyala gyújtott világot a kisgazda elnök fejében (és ezt igazából, emberiességi megfontolásokból még mi sem kívánjuk neki, hiszen beláthatatlan következményekkel járna Torgyán lelki egészsége szempontjából), de legalább felfogta a közvéleménykutatások eredményeit, miszerint ő Magyarország legszélesebb körben elutasított politikusainak egyike, és már csak ezért sem lenne célszerű, ha ő töltené be az államfői posztot? Hogy megválasztása alapjaiban kérdőjelezné meg azt a szerepet, amit az alkotmány szelleme az államfőnek szán, és ami nagyjából nem több, viszont nem is kevesebb, mint a nemzet egységének a legszélesebb értelemben vett szimbolizálása, a legkisebb nemzeti többszörös megjelenítése az államfő személyiségén, múltján, politikai nézetein keresztül? Vagy ha ezt nem is értette meg Torgyán, legalább azt felfogta talán, hogy megválasztása a 2002-es országgyűlési választásokon kicsinálhatja a Fideszt, ami minden valószínűség szerint az FKGP távozását is jelentené a hatalomból? Hogy minden racionális politikai számítás szerint (a saját számításait is beleértve) nem szabadna engednie beteges narcizmusának? Esetleg az történt, hogy Orbán Viktortól kapott egy olyan ajánlatot, amit nem lehetett visszautasítani, például a "magyar vidék" fejlesztésére fordítható költségvetési milliárdok képében?

Amikor Torgyán József a múlt héten szemmel láthatóan kissé megcsappant önbizalommal, mondhatni falfehéren távozott a miniszterelnökkel folytatott megbeszélésről, és valami olyasmit habogott, hogy ő igazából nem protokolláris feladatok ellátására van hitelesítve, meg hogy a magyar vidéknek szüksége van rá, nem hittünk a fülünknek. Torgyán lemond az államfői posztról? Mi folyik itt? Elképzelhető ez? Megjött volna a józan esze, és belátta, hogy alkalmatlan rá, hogy a megfelelő képességek hiánya diszkvalifikálja erre a posztra? Vagy ha nem is a helyes önismeret angyala gyújtott világot a kisgazda elnök fejében (és ezt igazából, emberiességi megfontolásokból még mi sem kívánjuk neki, hiszen beláthatatlan következményekkel járna Torgyán lelki egészsége szempontjából), de legalább felfogta a közvéleménykutatások eredményeit, miszerint ő Magyarország legszélesebb körben elutasított politikusainak egyike, és már csak ezért sem lenne célszerű, ha ő töltené be az államfői posztot? Hogy megválasztása alapjaiban kérdőjelezné meg azt a szerepet, amit az alkotmány szelleme az államfőnek szán, és ami nagyjából nem több, viszont nem is kevesebb, mint a nemzet egységének a legszélesebb értelemben vett szimbolizálása, a legkisebb nemzeti többszörös megjelenítése az államfő személyiségén, múltján, politikai nézetein keresztül? Vagy ha ezt nem is értette meg Torgyán, legalább azt felfogta talán, hogy megválasztása a 2002-es országgyűlési választásokon kicsinálhatja a Fideszt, ami minden valószínűség szerint az FKGP távozását is jelentené a hatalomból? Hogy minden racionális politikai számítás szerint (a saját számításait is beleértve) nem szabadna engednie beteges narcizmusának? Esetleg az történt, hogy Orbán Viktortól kapott egy olyan ajánlatot, amit nem lehetett visszautasítani, például a "magyar vidék" fejlesztésére fordítható költségvetési milliárdok képében?

Mielőtt azonban túlságosan is beleélhettük volna magunkat abba hitbe, hogy a politikai belátás és józanság szelleme szállta meg az ország vezető politikusait, esetleg azon kezdtünk volna morfondírozni, hogy valaminő rejtélyes oknál fogva megfordult az Orbán-Torgyán viszony, és a miniszterelnök nemet tud mondani koalíciós partnerének, a Belgrád rakpartról már fel is hangzott a béközép kórusa. Ugocsa non coronat. A kisgazdák államfőjelöltje továbbra is Torgyán.

És ebben persze a legkevésbé sem az az érdekes, hogy Torgyán mit mond szerdán, és mit mond a rákövetkező hétfőn. Az ország egyelőre változatlan sebességgel rohan a jövő évi közjogi katasztrófa felé.

publikálva
1999/32. (08. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Politika

még több Politika...

Narancs

Blog

még több cikk