Életünket és klónunkat

  • 1998. január 15.

Publicisztika

Dolly birka felbukkanása óta elméletileg semmi akadálya, hogy az emberiség klónozni kezdjen, gyakorlatilag bárkit, akinek a DNS-eihez hozzáfér. Ez korlátozhatná a visszaélések lehetőségét, de csak elvileg: az csak bizonyos országokban van úgy, hogy vérképet kizárólag hatósági közeg lophat, az is csak akkor, ha valakinek, a társadalom számára fontosabb egyénnek persze, a jogosítványa forog kockán. Volt vérkép, nincs vérkép, és vele tűnnek el a DNS-ek is. Ezekben az országokban azonban nincs meg a klónozáshoz szükséges technológia, csak sokára lesz, miután lakóik autóik csomagterében alkatrészenként behozták a cuccot, és frivol vállalkozói kedvtől hajtatva saját szakállukra legyártanak karácsonyra még két példányt a nagyiból, még mindig olcsóbb, mint a mosogatógép, bár eleinte biztos zavaró lesz, hogy a technológia felületes elsajátítása miatt a nagyinak esetleg egy kicsivel több feje lesz a szokásosnál. De ha ezek az országok is csatlakoznak a fejlettebb régiókhoz, a vállalkozói középréteg nagyon el fog szaporodni, a prodzsektasszisztensnek még be kell érnie három példánnyal önmagából, ágazati menedzsertől felfelé viszont már tízesével jár az ember, plusz áfa.

Dolly birka felbukkanása óta elméletileg semmi akadálya, hogy az emberiség klónozni kezdjen, gyakorlatilag bárkit, akinek a DNS-eihez hozzáfér. Ez korlátozhatná a visszaélések lehetőségét, de csak elvileg: az csak bizonyos országokban van úgy, hogy vérképet kizárólag hatósági közeg lophat, az is csak akkor, ha valakinek, a társadalom számára fontosabb egyénnek persze, a jogosítványa forog kockán. Volt vérkép, nincs vérkép, és vele tűnnek el a DNS-ek is. Ezekben az országokban azonban nincs meg a klónozáshoz szükséges technológia, csak sokára lesz, miután lakóik autóik csomagterében alkatrészenként behozták a cuccot, és frivol vállalkozói kedvtől hajtatva saját szakállukra legyártanak karácsonyra még két példányt a nagyiból, még mindig olcsóbb, mint a mosogatógép, bár eleinte biztos zavaró lesz, hogy a technológia felületes elsajátítása miatt a nagyinak esetleg egy kicsivel több feje lesz a szokásosnál. De ha ezek az országok is csatlakoznak a fejlettebb régiókhoz, a vállalkozói középréteg nagyon el fog szaporodni, a prodzsektasszisztensnek még be kell érnie három példánnyal önmagából, ágazati menedzsertől felfelé viszont már tízesével jár az ember, plusz áfa.

Valahogy így kell ezt elképzelni.

Vagy úgy, hogy van egy kisméretű, de fejlett állam, nosza leklónozik konvéjoron pár százezer Rambóbélát, aztán irány a jelentős nyersanyagkészletekkel bíró, ám sóher szomszéd. Nekünk, sorsüldözött magyaroknak ez kifejezetten egy sansz. A szomszédok fenekednek, mi meg kussolunk, mert fogytán fogyunk, ugye? Na, ennek hamarosan vége, még az ukránok se nagyon ugráljanak, mert ők biztos nem fognak klónozni. Eleinte persze mi magunk se leszünk valami tőrőlmetszett hájtekok, az első klónozott magyarokkal biztos egy csomó probléma lesz, például hőre tágulnak, de aztán a hagyományos magyar élniakarás győzedelmeskedik, és akkor jaj mindenkinek.

Ez is egy forgatókönyv, ahogyan mostanában nevezik, ha az ember delirál.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.