Kárpáti Judit

Érintettek

Kinek nincs köze itt a holokauszthoz?

Publicisztika

Kiégett fűcsomókon lépkedünk a semmi közepén. Elegáns embe­rek bizarr menete a harmincöt fokos hőségben. Diplomaták, különböző szervezetek képviselői, új­ság­írók, szervezők – és cigányok, főként fiatalok, akik sem ezek, sem azok közé nem tartoznak.

 

Körös-körül feketére pörkölődött klinkertéglák halmai, melyekből bizarr kémények meredeznek az ég felé.

A Pharrajimos, a roma holokauszt emléknapja alkalmából itt, ezen a helyen, az egykori krematóriumok romjai mellett folyik a megemlékezés Birkenauban, ahol 80 évvel ezelőtt, 1944. augusztus 2-án, egyetlen nap leforgása alatt ölték meg az itt még életben maradt mintegy 4300 cigányt, gyerekeket, felnőtteket, időseket. (A holokausztnak összesen több száz­ezer roma áldozata volt.)

Európai diplomaták, németek, lengyelek, Közép-Európa orszá­gai­nak képviselői és a varsói izraeli nagykövet is. Testőrök, tudósítók rendjei, ők kapnak helyet az első sorokban.

Hátrébb, a „fontosak” sátra mögött tucatnyi sorban székek a ro­ma holokauszt napjára készített esernyőkkel, a perzselő augusztusi nap ellen védekező cigány fiatalok ücsörögnek. Köztük két lány, szinte leghátul. Megszólítva őket, kiderül, résztvevői az évente megrendezett workshopnak is, amelyen a holokausztról, a cigányellenességről, az emberi jogokról tanulnak. Elmesélik, hogy bejárták Auschwitz-Birkenaut, részt vettek előadásokon, s bár sokat kaptak, maradtak kérdéseik. Mert azt tanították a workshopon, hogy ne használják a szót, cigány, használják inkább a romát.

Értetlenkednek, zavarónak érzik.

Nincsen ez tisztázva; mi a sértő, mi nem. Romát mondjunk, mert az a „politikailag korrekt”, és a cigány maradjon meg arra, ha valaki szidalmazni akar egy másik magyart?

Ha egyszer ők magukat cigánynak nevezik, érzik, gondolják, miért kellene romát mondani?

Mikor lett szitokszó a cigány, és ha az, mi tette azzá?

Vannak erre válaszaink? S ami még fontosabb, kérdésként ez felmerül-e iskolában, egymás közti beszélgetésben, újságcikkekben, társadalmi diskurzusban?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.