Erkölcsi és emberi okok

Publicisztika

Hogy is mondjuk ezt úgy, hogy ne sértsük meg sem drága olvasóink kifinomult jó ízlését, sem pedig Heinczinger István személyiségi jogait? Tán az lesz a legjobb, hogy: "Anyádat, ha meg nem sértelek!"

Hétfőn délelőtt a ceglédi vonalon, Monorierdőnél egy személyvonat hátulról nekiment egy intercitynek, négy halott, huszonhat sebesült. Négy halott, huszonhat sebesült.

És akkor avval jön nevezett Heinczinger István, a MÁV vezérigazgatója, hogy ők (a közlekedési minisztert és a MÁV Zrt. elnökét beleértve) szakmailag nem hibáztak, lemondásukat erkölcsi és emberi okokból nyújtották be. Ja, mer' az úgy van, hogy a kretén mozdonyvezető felcsavarja a kakaót, teker ezerrel, a vágány mellett meg mindenféle kábelekben dzsalnak a tréfás kedvű, ám rosszindulatú kóbor áramok, azt' hol így, hol úgy állítják a szemaforokat, piros, tilos, puff, itt nagy csatt lesz. Nem profanizálunk, van is kedvünk hozzá. Mi csak a vezérigazgató ez irányú közlését felidézve próbáljuk érzékeltetni a sajtóban publikált (befutott a NapKeltébe, mint sebesvonat) verziójának életszerűségét.

Pontosítsunk: az nulla.

A MÁV, a költségvetés talán legrégebben használatban lévő feneketlen kútja, természetesen hierarchikus szervezet, amiben az is jó, hogy könnyű eljutni a legfőbb szakmai felelősig, s az ki is lenne más, mint a végső operatív döntéshozó. Mi köze ennek az "emberi" izékhez, vagy az erkölcshöz? Utóbbi jó, ha van, de nem szokták ellenőrizni beszálláskor, úgyis olyan túlterheltek a jegyvizsgálók.

Ugyanakkor mi van, ha a vasút valóban nem kötöttpályás, bizberrel védett üzem, hanem tényleg egy koszos dodzsem a sarki Luna-parkból, ahogy a vezérigazgató állítja, s az áramok és masiniszták arra mennek benne, amerre akarnak magas kedvükben? Nos, kezdjük ott, hogy nem is olyan régen (2007. február 6-án) történt egy kísértetiesen hasonló, "utoléréses" baleset Almásfüzitő és Komárom állomások között. Ám ott csak egy személy vesztette életét, leginkább azért, mert az ütközés egyik résztvevője tehervonat volt. Az az egy halott pedig a mozdonyvezető volt.

Kitalálják? Már hogy a MÁV belső vizsgálata szerint ki volt a hibás? Persze, az elhalt masiniszta! Ismét nem mi profanizálunk, tényleg ilyen vastag a bőr a MÁV illetékeseinek az orcáján. Erre persze az akkor még működő "külső fél", a Magyar Vasúti Hivatal akadékoskodni kezdett, vizsgálata feltárta, hogy a vasúti közlekedés irányításának és szervezésének számtalan szabályát megszegték, és mulasztások hosszú folyamata vezetett a balesethez. Feltevésünk szerint ez sokakat (köztük az effélékben oly felette jártas Heinczingert) annyira megérintett emberileg és erkölcsileg, hogy a mostani tragédia hatása alatt nyilvánosan zokogó (micsoda könnyek!) miniszterelnök 2008 májusában a most (emberi és erkölcsi okokból) lemondó szakminiszter (Szabó) javaslatára egy tollvonással megszüntette a vasúti hivatalt. Úgy akadékoskodjanak, ha bírnak!

Hát nem fognak akadékoskodni, valóban. Most egyedül a MÁV belső vizsgálatától várhatja tehát az okkal megviselt közvélemény, hogy kiderítse, mi történt Monorierdőnél. Miért kellett meghalnia négy embernek, huszonhatnak miért súlyosan sérülnie?

Nos, van az eredményre egy fogadásunk.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.