Nagy Ádám

Esendők, mint mi

A Magyar Tudományos Akadémia felemás működéséről  

  • Nagy Ádám
  • 2021. június 2.

Publicisztika

A Magyar Tudományos Akadémia még mindig a leghitelesebb közintézmények egyike. A felmérések tanúsága szerint bizalmi indexe messze kiemelkedik az átlagból – azt várjuk tehát, hogy akik nálunk okosabbak, azok jobb emberek is. 

Pedig szerkezetében és belső működésében az Akadémia épp olyan átláthatatlan és zavaros, mint sok más magyar intézmény – és az MTA-t még csak nem is az Orbán-rezsim tette ilyenné.

Erőviszonyok és lobbiérdekek

Az Akadémia köztestületének tagja lehet bármely PhD-fokozattal rendelkező kutató. Ez a csoport nem egyenlő azzal a legfeljebb 365 hazai akadémikussal, akik magának az MTA-nak a tagjai és a még körülbelül ugyanennyi levelező, külföldi és tiszteletbeli taggal. A 16 és fél ezer köztestületi tag az Akadémia vezetése által meghatározott 11 osztályba és ezen belül 84 bizottságba tömörül. Ezeknek a bizottságoknak – amelyeket az adott tudományterület legfelsőbb tudományos grémiumaként tartunk számon – lehetett volna dolga megszólalni Wass Albert, Tormay Cécile és Nyirő József irodalomtudományi újraértelmezése (irodalom- és kultúratudomány), a tudománykommunikáció vagy a gender szak megszüntetése (szociológia) vagy Mocsai Lajos pszeudodoktorátusa (pedagógia) miatt.

Az osztály- és bizottsági struktúra furcsa képet mutat. Miközben külön bizottsága van a történettudománynak, a régészeti tudománynak és az ókortörténetnek is (közép- vagy újkortörténeti bizottság ugyanakkor nincs), a teljes szociológiai tudományos közösség (ifjúságszociológustól egészségszociológuson át a társadalmi rétegződést kutatóig) egyetlen bizottságban tömörül. Miközben a társadalomföldrajz és a természetföldrajz is külön bizottságot kapott, és a bányászatnak is jutott egy saját tudományos testület, a pszichológusoknak (klinikai pszichológustól munkapszichológusig) ugyancsak egy bizottsággal kell megelégedniük. A szociológusok érthetetlen módon a hadtudósok mellett a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának tagjaként sorolódnak be ebbe a struktúrába, a pedagógusok pedig furcsa logikai bukfenccel a Filozófiai és Történettudományok Osztályához tartoznak.

Az élettelen természettudomány, az élő természettudomány és a társadalomtudomány sokat vitatott, de mégiscsak valamifajta fogódzót adó, háromszögű szerkezete meg sem érintette az akadémiai struktúrát (jóllehet alelnököt is eszerint választ az MTA); egymáshoz közel álló társadalomtudományi diszciplínák vannak más és más osztályok alatt. Úgy tűnik, ez a bizottsági szerkezet inkább tükröz erőviszonyokat és lobbiérdekeket, mintsem tudományos logikát, abból kiindulva ugyanis a felépítése meglehetősen nehezen lenne indokolható.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.