Ezentúl Habony Árpád kifutófiúja irányítja a Figyelőt

  • Urfi Péter
  • 2017. január 26.

Publicisztika

Schmidt Mária elkezdte az „intellektuális megújítást”. A lap vezető újságírója azonnal felmondott. Mi lesz most?

Az eddig tekintélyes üzleti hetilapként számon tartott Figyelőt mától háromtagú szerkesztőbizottság vezeti – olvasható a honlapjukon. „A szerkesztőbizottság elnöke Lánczi Tamás, tagjai L. Simon László és Tallai Gábor. A bizottság értékeli a lap piaci helyzetét, javaslatokat dolgoz ki a nyomtatott és online verzió intellektuális, szerkezeti és vizuális megújítására, valamint felel az átalakítás sikeres megvalósításáért” – olvasható a közleményben.

Schmidt és Lánczi a Századvég konferenciáján

Schmidt és Lánczi a Századvég konferenciáján

Fotó: MTI

Amikor Schmidt Mária cége megvette a lapot, a kormánypárti történész azt nyilatkozta az Origónak: „Elsősorban pénzügyi befektető vagyok a lapnál, és a most is meglévő magas szintű szakmai munka folytatását tűztem ki az egyik legfontosabb célomnak.” Ha valaki véletlenül hitt volna neki, annak gyorsan csalódnia kellett. A szerkesztőség autonómiáját ugyanis akkor is csorbítaná a föléje rendelt szerkesztőbizottság, ha abban csupa független médiaszakember ülne. De nem erről van szó: az új főnököknek közük nincs az újságíráshoz, ellenben egyikük a fideszes médiaguru Habony Árpád, másikuk a kormánypárt, a harmadik pedig a tulajdonos Schmidt Mária alkalmazottja.

Lánczi Tamás egyrészt a kormányzati agytröszt – és korrupciós központ – Századvég vezető elemzője, aki esténként a közmédiában magyarázza el a kormány álláspontját. A hirado.hu-n állandó blogja is van, amelyben rengeteg pénzért olyasmiket írogat, hogy „érthetetlen, hogy miért csinálják a hisztit” a Népszabadság bezárása ellen tüntetők. Másrészt ő Habony Árpád és Arthur Finkelstein közös londoni tanácsadó cégének igazgatója. 2015-ben a Figyelő megírta, hogy honnan lehet pénze Habony Árpádnak, tavaly pedig pont a külföldi tanácsadói munkájáról írtak. Cinizmus lenne azt firtatni, hogy a lap a jövőben közöl-e hasonló cikkeket.

L. Simon László fideszes képviselő mai nyilatkozatában sietett leszögezni, hogy „nem független lapot akarunk csinálni”. Kiderült, hogy szerinte ilyen nem is létezhet. A bizottság harmadik tagja Tallai Gábor, a Terror Háza programigazgatója, Schmidt Mária állandó munkatársa, akit elsősorban a „Magyarország halszagú” címen elhíresült emlékdal körüli médiafelhajtásból ismerhet a művelt közönség.

A 444 tényként közölte, hogy a bejelentés hatására felmondott a Figyelő legismertebb újságírója, a pénz-piac rovat vezetője, Brückner Gergely. A főszerkesztő, Lambert Gábor egyelőre nem akart nyilatkozni arról, marad-e a lapnál.

Az elmúlt hat évben sokszor végignézhettük azt, ami most következik. A kormányzati szócsővé alakított és korrumpálódott médiacégeknél, a közmédiánál, az Origónál, a VS-nél, a Tv2-nél dolgozó kollégák mind azzal a kérdéssel szembesültek, hogy megtartják-e az állásukat ebben a lehetetlen helyzetben, vagy hallgatnak a szakmai lelkiismeretükre, és vállalják az egzisztenciális bizonytalanságot. De nincsenek könnyű helyzetben azok az újságírók sem, akik a kormánnyal szemben kritikus ATV-ben vagy a Puch László új médiaportfóliójához tartozó Népszavánál és Vasárnapi Híreknél dolgoznak. Sajtóhírek szerint ugyanis ezek a cégek is kénytelenek voltak megtalálni a modus vivendit az állampárttal, és annak bizony ára lesz. Többen fel is álltak mindkét helyen.

Akik veszik a bátorságot és a kalapjukat, sokat kockáztatnak, akár a hivatásuk feladását is, hiszen alig van már hely, ahová mehetnének. Épp ezért illeti őket tisztelet. De szolidárisnak kell lennünk azokkal is, akik ezt nem engedhetik meg maguknak, viszont próbálnak egy rossz helyen jó cikkeket írni. Nem rájuk kell haragudnunk azért, hogy nincs jobb választásuk.

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.

„Én valami kevésbé szelídet kerestem”

  • Mink András

„A be nem illeszkedés vonzó távlatát nyújtották nekem” – olvasható Kenedi János szellemi ébredésének történetéről számot adó, Elhülyülésem története című 1977-es írásában, amelyet Kovács András nevezetes körkérdésére (Marx a negyedik évtizedben) írt válaszul.

Megint dubajozás

Alacsony belépési küszöb, mesés hozamok, könnyű meg­gazdagodás, örök élet: ezek közül az első kettőt biztosan ígérik a mesés dubaji ingatlanbefektetési ajánlatok. Pedig az előrejelzések szerint akár egy éven belül kipukkadhat az ingatlanlufi.

A beismerés semmis

Az ügyész kizárását kezdeményezte a védelem, a különböző tit­kos­­szolgálati szervek más-más leiratot készítettek ugyan­arról a hangfelvételről – bonyolódik a helyzet abban a büntetőperben, amelynek tárgya a Nyugat-Európába irányuló illegális kutyaexport.