Ezentúl Habony Árpád kifutófiúja irányítja a Figyelőt

  • Urfi Péter
  • 2017. január 26.

Publicisztika

Schmidt Mária elkezdte az „intellektuális megújítást”. A lap vezető újságírója azonnal felmondott. Mi lesz most?

Az eddig tekintélyes üzleti hetilapként számon tartott Figyelőt mától háromtagú szerkesztőbizottság vezeti – olvasható a honlapjukon. „A szerkesztőbizottság elnöke Lánczi Tamás, tagjai L. Simon László és Tallai Gábor. A bizottság értékeli a lap piaci helyzetét, javaslatokat dolgoz ki a nyomtatott és online verzió intellektuális, szerkezeti és vizuális megújítására, valamint felel az átalakítás sikeres megvalósításáért” – olvasható a közleményben.

Schmidt és Lánczi a Századvég konferenciáján

Schmidt és Lánczi a Századvég konferenciáján

Fotó: MTI

Amikor Schmidt Mária cége megvette a lapot, a kormánypárti történész azt nyilatkozta az Origónak: „Elsősorban pénzügyi befektető vagyok a lapnál, és a most is meglévő magas szintű szakmai munka folytatását tűztem ki az egyik legfontosabb célomnak.” Ha valaki véletlenül hitt volna neki, annak gyorsan csalódnia kellett. A szerkesztőség autonómiáját ugyanis akkor is csorbítaná a föléje rendelt szerkesztőbizottság, ha abban csupa független médiaszakember ülne. De nem erről van szó: az új főnököknek közük nincs az újságíráshoz, ellenben egyikük a fideszes médiaguru Habony Árpád, másikuk a kormánypárt, a harmadik pedig a tulajdonos Schmidt Mária alkalmazottja.

Lánczi Tamás egyrészt a kormányzati agytröszt – és korrupciós központ – Századvég vezető elemzője, aki esténként a közmédiában magyarázza el a kormány álláspontját. A hirado.hu-n állandó blogja is van, amelyben rengeteg pénzért olyasmiket írogat, hogy „érthetetlen, hogy miért csinálják a hisztit” a Népszabadság bezárása ellen tüntetők. Másrészt ő Habony Árpád és Arthur Finkelstein közös londoni tanácsadó cégének igazgatója. 2015-ben a Figyelő megírta, hogy honnan lehet pénze Habony Árpádnak, tavaly pedig pont a külföldi tanácsadói munkájáról írtak. Cinizmus lenne azt firtatni, hogy a lap a jövőben közöl-e hasonló cikkeket.

L. Simon László fideszes képviselő mai nyilatkozatában sietett leszögezni, hogy „nem független lapot akarunk csinálni”. Kiderült, hogy szerinte ilyen nem is létezhet. A bizottság harmadik tagja Tallai Gábor, a Terror Háza programigazgatója, Schmidt Mária állandó munkatársa, akit elsősorban a „Magyarország halszagú” címen elhíresült emlékdal körüli médiafelhajtásból ismerhet a művelt közönség.

A 444 tényként közölte, hogy a bejelentés hatására felmondott a Figyelő legismertebb újságírója, a pénz-piac rovat vezetője, Brückner Gergely. A főszerkesztő, Lambert Gábor egyelőre nem akart nyilatkozni arról, marad-e a lapnál.

Az elmúlt hat évben sokszor végignézhettük azt, ami most következik. A kormányzati szócsővé alakított és korrumpálódott médiacégeknél, a közmédiánál, az Origónál, a VS-nél, a Tv2-nél dolgozó kollégák mind azzal a kérdéssel szembesültek, hogy megtartják-e az állásukat ebben a lehetetlen helyzetben, vagy hallgatnak a szakmai lelkiismeretükre, és vállalják az egzisztenciális bizonytalanságot. De nincsenek könnyű helyzetben azok az újságírók sem, akik a kormánnyal szemben kritikus ATV-ben vagy a Puch László új médiaportfóliójához tartozó Népszavánál és Vasárnapi Híreknél dolgoznak. Sajtóhírek szerint ugyanis ezek a cégek is kénytelenek voltak megtalálni a modus vivendit az állampárttal, és annak bizony ára lesz. Többen fel is álltak mindkét helyen.

Akik veszik a bátorságot és a kalapjukat, sokat kockáztatnak, akár a hivatásuk feladását is, hiszen alig van már hely, ahová mehetnének. Épp ezért illeti őket tisztelet. De szolidárisnak kell lennünk azokkal is, akik ezt nem engedhetik meg maguknak, viszont próbálnak egy rossz helyen jó cikkeket írni. Nem rájuk kell haragudnunk azért, hogy nincs jobb választásuk.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.