Ezentúl Habony Árpád kifutófiúja irányítja a Figyelőt

  • Urfi Péter
  • 2017. január 26.

Publicisztika

Schmidt Mária elkezdte az „intellektuális megújítást”. A lap vezető újságírója azonnal felmondott. Mi lesz most?

Az eddig tekintélyes üzleti hetilapként számon tartott Figyelőt mától háromtagú szerkesztőbizottság vezeti – olvasható a honlapjukon. „A szerkesztőbizottság elnöke Lánczi Tamás, tagjai L. Simon László és Tallai Gábor. A bizottság értékeli a lap piaci helyzetét, javaslatokat dolgoz ki a nyomtatott és online verzió intellektuális, szerkezeti és vizuális megújítására, valamint felel az átalakítás sikeres megvalósításáért” – olvasható a közleményben.

Schmidt és Lánczi a Századvég konferenciáján

Schmidt és Lánczi a Századvég konferenciáján

Fotó: MTI

Amikor Schmidt Mária cége megvette a lapot, a kormánypárti történész azt nyilatkozta az Origónak: „Elsősorban pénzügyi befektető vagyok a lapnál, és a most is meglévő magas szintű szakmai munka folytatását tűztem ki az egyik legfontosabb célomnak.” Ha valaki véletlenül hitt volna neki, annak gyorsan csalódnia kellett. A szerkesztőség autonómiáját ugyanis akkor is csorbítaná a föléje rendelt szerkesztőbizottság, ha abban csupa független médiaszakember ülne. De nem erről van szó: az új főnököknek közük nincs az újságíráshoz, ellenben egyikük a fideszes médiaguru Habony Árpád, másikuk a kormánypárt, a harmadik pedig a tulajdonos Schmidt Mária alkalmazottja.

Lánczi Tamás egyrészt a kormányzati agytröszt – és korrupciós központ – Századvég vezető elemzője, aki esténként a közmédiában magyarázza el a kormány álláspontját. A hirado.hu-n állandó blogja is van, amelyben rengeteg pénzért olyasmiket írogat, hogy „érthetetlen, hogy miért csinálják a hisztit” a Népszabadság bezárása ellen tüntetők. Másrészt ő Habony Árpád és Arthur Finkelstein közös londoni tanácsadó cégének igazgatója. 2015-ben a Figyelő megírta, hogy honnan lehet pénze Habony Árpádnak, tavaly pedig pont a külföldi tanácsadói munkájáról írtak. Cinizmus lenne azt firtatni, hogy a lap a jövőben közöl-e hasonló cikkeket.

L. Simon László fideszes képviselő mai nyilatkozatában sietett leszögezni, hogy „nem független lapot akarunk csinálni”. Kiderült, hogy szerinte ilyen nem is létezhet. A bizottság harmadik tagja Tallai Gábor, a Terror Háza programigazgatója, Schmidt Mária állandó munkatársa, akit elsősorban a „Magyarország halszagú” címen elhíresült emlékdal körüli médiafelhajtásból ismerhet a művelt közönség.

A 444 tényként közölte, hogy a bejelentés hatására felmondott a Figyelő legismertebb újságírója, a pénz-piac rovat vezetője, Brückner Gergely. A főszerkesztő, Lambert Gábor egyelőre nem akart nyilatkozni arról, marad-e a lapnál.

Az elmúlt hat évben sokszor végignézhettük azt, ami most következik. A kormányzati szócsővé alakított és korrumpálódott médiacégeknél, a közmédiánál, az Origónál, a VS-nél, a Tv2-nél dolgozó kollégák mind azzal a kérdéssel szembesültek, hogy megtartják-e az állásukat ebben a lehetetlen helyzetben, vagy hallgatnak a szakmai lelkiismeretükre, és vállalják az egzisztenciális bizonytalanságot. De nincsenek könnyű helyzetben azok az újságírók sem, akik a kormánnyal szemben kritikus ATV-ben vagy a Puch László új médiaportfóliójához tartozó Népszavánál és Vasárnapi Híreknél dolgoznak. Sajtóhírek szerint ugyanis ezek a cégek is kénytelenek voltak megtalálni a modus vivendit az állampárttal, és annak bizony ára lesz. Többen fel is álltak mindkét helyen.

Akik veszik a bátorságot és a kalapjukat, sokat kockáztatnak, akár a hivatásuk feladását is, hiszen alig van már hely, ahová mehetnének. Épp ezért illeti őket tisztelet. De szolidárisnak kell lennünk azokkal is, akik ezt nem engedhetik meg maguknak, viszont próbálnak egy rossz helyen jó cikkeket írni. Nem rájuk kell haragudnunk azért, hogy nincs jobb választásuk.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.