Függetlenül a hírértéktől – A kormánypárti megyei sajtó a mindennapokban

Publicisztika

Érdekelheti a Békés megyei polgárokat az, hogy miként működik a kormánypárt a közvetlen környezetükben? Nyilván nem, legalábbis a megyei hírlap szerint.

Mit és miért tekint hírnek, miről számol be, mely eseményekre megy el, s mindezek nyomán, miről tájékoztatja olvasóit, nézőit, hallgatóit a sajtó? Nem naivitásból kell újra és újra feltenni ezt az alapkérdést. Mert ha nem ezt tesszük, az annyit jelent, mint belenyugodni, nem tiltakozni, nem ellenállni.

„Semmilyen módon nem vitatva a szerkesztőségi autonómiát, kérdezem: milyen sajtószakmai és sajtóetikai érvek alapján döntötték el, hogy nem képviseltetik magukat a sajtótájékoztatón, s hogy ennek következményeként semmiképp sem számolnak be az ott elhangzottakról?” Ezt kérdeztem a napokban a Békés Megyei Hírlap új főszerkesztőjétől, Pocsaji Richárdtól. Azért érdeklődtem, mert január elején váratlanul menesztették a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat, Gajda Róbertet, és ezek után sajtótájékoztatót tartottam a hivatal békéscsabai épülete előtt, amelyre nem jött a magát legnagyobbnak nevező viharsarki médium. A sajtómeghívót a megyei lapnak s a térségben érintett valamennyi médiumnak ezzel a címmel küldtem: „Fejezze be a politikai belháborút a Fidesz Békés megyében! – avagy Gajda Róbert kormánymegbízott menesztése, és ami ebből következik.”

A következő választ kaptam: „Médiavállalkozásként fenntartjuk a jogot, hogy a megjelölt témát mérlegelve eldöntsük, mely sajtótájékoztatókról tudósítunk és melyekről nem. Levelében azt írja, nem vitatja a szerkesztőségi autonómiát, holott számon kérő soraival már eleve ezt teszi.”

A főszerkesztői válaszra reagálva leírtam, hogy nem vitatom a szerkesztőségi autonómiát. Viszont fenntartottam, hogy „ha Ön, Önök egy meghívóban szereplő cím alapján aggálytalanul és minden kétséget kizáróan el tudják dönteni – ettől az esettől teljesen függetlenül –, hova mennek és hova nem, az dicséretre méltó, de bennem kételyeket is ébreszt”. Emlékeztettem arra is, hogy elődjének, Nánási Jánosnak az elmúlt év novemberének végén hasonló ügyben azonos tartalmú levelet írtam. Akkor arra a sajtótájékoztatóra nem jött el a megyei napilap, amelyen bejelentettem, hogy büntetőfeljelentést tettem Simonka György fideszes országgyűlési képviselő ellen – mi a hír Békés megyében, ha ez nem számít annak? A lap amúgy a saját maga szabályaival is szembement akkor, mert egy belső utasítás szerint, ha a térségben egy országos pártelnök is jelen van egy eseményen, arról van tudósítás, márpedig akkor itt volt Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke. (Amúgy szerintem szakmailag vitatható ez a rendelkezés, mert egy bejelentés vagy információ fontossága nem attól függ, hogy jelen van-e egy-egy párt országos politikusa.) Ma már tudjuk, a feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészség befogadta, és „szoros tárgyi és személyi összefüggés okán” egy költségvetési csalás gyanúja miatt elindult nyomozáshoz kapcsolta.

Visszatérve az aktuális ügyhöz: a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjének gyors és minden előzmény nélküli menesztése a miniszterelnök és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter döntése nyomán miért nem lehet közbeszéd tárgya a Körös-völgyben? Főként, ha a hivatalos „magyarázat” abban merült ki, hogy a nevezett „más, fontos beosztásba kerül”. Ez egy letűnt kor hamis és hazug érvelése, a közvélemény ennél azért többet érdemel.

Amikor tavaly novemberben a Békés Megyei Hírlap nem képviseltette magát az említett sajtótájékoztatón, akkor a Liszkay Gábor vezette Mediaworks – a háttérben Mészáros Lőrinccel sújtva – még nem vette át a nyolc megyei napilapot, köztük a viharsarkit. A tavaly december elsején leváltott főszerkesztő Simonka György dél-békési fideszes parlamenti képviselő lekötelezettje volt. Ezért maradt a lap távol. A mostani sajtótájékoztatóról minden valószínűség szerint már programozottan hiányoztak. A kormánypártivá vált megyei lapokban nem lehet kínos kormánypárti ügyekről tudósítani. A Békés Megyei Kormányhivatalt vezető fideszes kormánymegbízott elmozdítása mögött – még a viharsarki fideszes politikai elit szerint is – Simonka György fideszes képviselő, a térség egyik erős embere áll. Erről a fideszes belharcról a Mészároshoz tartozó megyei lapban nem lehet beszámolni.

Ennyit tehát arról a „fenntartott jogról”, hogy miről számol be és miről nem egy a kormánypárttól függő médiavállalkozás. Hírértéktől függetlenül.

A szerző az Együtt gyulai elnöke, volt újságíró kollégánk.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.