n "Van még hozzászólás? Esetleg az elnökkel van még valami baj?" - ezekkel a szavakkal zárta Pallag László az olajbizottság hétfői ülését. A csaknem négyórás összejövetel nagy részében ugyanis a testület kisgazdapárti elnökét szuttyongatták feltűnő hévvel képviselőtársai; mindenekelőtt az MDF-es Balogh László, de Tóth Károly (MSZP) és Fazekas Sándor (Fidesz) is kitettek magukért. A purparlé egy pontján Pallag László meg is jegyezte: emlékezete szerint a bizottságot nem miatta hozták létre, hanem az olajügyek kivizsgálása végett.

A június 9-i sajtótájékoztató óta ez volt a második olyan bizottsági ülés, amelynek legfőbb programpontja - függetlenül a napirendtől - Pallag tetemrehívása volt. (A három héttel ezelőtti sajtótájékoztatón Pallag egy előző napi bizottsági meghallgatásra hivatkozva több ismert politikust összefüggésbe hozott az olaj- és borhamisítókkal. Az érintettek azóta rágalmazásért feljelentették a kisgazda képviselőt.) És miközben a bizottsági tagok azzal vádolják Pallagot, hogy "bozótharcosként", önmagát "modern népi hősnek" tekintve félinformációkkal manipulálja a közvéleményt és a testületet, egyre indulatosabb bírálataikkal épp ők keltik a leginkább annak a látszatát, hogy Pallag magányos héroszként küzd az igazságért, ha kell, saját testülete ellenében is.

Példa erre a végül is elmaradt meghallgatás körüli tragikomikus felhajtás. A három héttel ezelőtt vallomást tevő férfi folytatta volna előadását; a múlt héten elfogadta, hogy ez nyilvános ülésen történjék (hiszen nevét mind a belügyminiszter, mind a sajtó jó része nyilvánosságra hozta), ám az utolsó pillanatban mégis úgy döntött, inkább zárt ülést kér. A bizottság ehhez nem járult hozzá; a döntésüket megelőző vitában olyan nevetséges érvek is elhangzottak, hogy egy hete megszavazták: csak az tegyen vallomást, aki vállalja a nyilvánosságot. (Na persze: ha meg nem hajlandó, akkor beszéljen az olajbűnözésről inkább a saját nagyanyjának.) Pallag hiába hajtogatta, hogy a tanú miért ne kérhetné a nyilvánosság kizárását, meg hogy a zárt ülés miatti nyakaskodás elriaszthat számos potenciális informátort, a bizottság MDF-es, fideszes és szocialista tagjai nem engedtek. Aztán több mint félórás agyaskodás ment azon, hogy akkor a férfit ültessék le a másik szobában, de a hangját a bizottsági teremben is lehessen hallani; s amikor a testület ezt jól eldöntötte, akkor követséget menesztett a tanúhoz. Aki viszont közölte, hogy vele ne szórakozzanak, meg hogy neki semmi szüksége erre a cirkuszra, meg hogy a bizottsággal való vacakolás helyett elmegy inkább az ügyészségre, és ott borít, amúgy is ez volt az eredeti szándéka. Vagyis a parlamenti bizottságot - a politikát - elküldte a picsába.

Foglaljuk össze: a testület lemondott egy tanúról, akit Pallag fontosnak tartott, és aki három hete olyan dolgokat állított, amik azóta is a figyelem középpontjában vannak.

Vagy vegyünk egy másik példát: a képviselők lemondtak arról, hogy operatív anyagokat kérjenek be egyes hatóságoktól, mondván, ezeket inkább a helyszínen tanulmányoznák. Ez azért is fura, mert eddig a vám- és pénzügyőrség kivételével nemigen sietett egyetlen hivatal sem az adatszolgáltatással; a bizottságnak emiatt egyetlen rossz szava sem volt (amit Pallag nehezményezett is), sőt az említett döntés értelmében utólag áldásukat adták a különböző szervek (például a rendőrség, az ÁPV Rt.) slendriánságára.

A fentiekből azt a következtetést is levonhatnánk, hogy a bizottság szándékosan akadályozza Pallag László munkáját. És valószínűleg nem lenne igazunk.

Inkább arról van szó, hogy a bizottság elnöke és tagjai közötti kölcsönös bizalmatlanság június 9. óta oly mértékű, hogy az egyelőre ellehetetlenít mindenféle érdemi munkát. Lehet, hogy e gyanakvás korábban is megvolt, nem tudjuk; az viszont tény, hogy ez a sajtótájékoztató után immár nyilvánvaló.

A testületi tagok legnagyobb fájdalma az, hogy Pallag szerintük semmilyen lényegi információt nem oszt meg velük; a sajtótájékoztatón elhangzottak igazolására bizonyítékot - a bizottág többszöri felkérése ellenére - máig nem produkált, noha ezek meglétére többször is célozgatott. Az MDF, a Fidesz, az MSZP képviselője ezért bizalmatlan; ha direktbe nem is állították, megszólalásaikból kiérezhető, hogy Pallag szerintük eszköz "valakik" kezében. Aztán: mint kiderült, a hétfői tanú múlt héten órákon keresztül konzultált Pallag Lászlóval; a beszélgetést a kisgazda politikus magnóra is vette, azaz csak próbálta: a három szalagból egy "fél" használható, mert Pallag szerint nem nyomták be a REC gombot. De Balogh Lászlóék gyanakvását a jelek szerint az is erősíti, hogy a meghallgatott férfit egy nyolc-tíz fős, "a politikához nem kötődő", "az igazság feltárásában érdekelt" csoport készítette fel három héttel ezelőtt és most is. Továbbá: Pallag szerintük sokszor ellentmondásosan nyilatkozik meg ugyanazon kérdésekben (például hol a nyilvánosságot, hol a zárt üléseket szorgalmazza), amit a vitában persze gyakran az elnök orra alá is dörgölnek.

Pallag viszont amiatt van kiakadva, mert szerinte a bizottság tagjai a feltárandó olajügyek helyett a személyével vannak elfoglalva; mondjuk ahelyett, hogy az ORFK-t basztatnák a késedelmes (vagyis inkább semmilyen) adatszolgáltatás miatt, ügyrendi kérdéseken tökölnek órákat. Amit a bizottság tagjai kifogásolnak (Pallag nem oszt meg velük meg minden információt), az tény; mint ahogyan az is egyre inkább faktumnak tekinthető, hogy a testület elnöke önmagán kívül senkiben nem bízik.

Ezt alátámasztja az is, hogy míg a bizottságban órákig folytatnak a tagok meddő szócsatákat, Pallag - a testület kisgazda tagjával együtt - feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen a június 9-i tanúvallomás alapján. Hogy ki vagy kik ellen, azt nem tudjuk; azt viszont igen, hogy nem ismeretlen tettes ellen. Márpedig Pallag feljelentéseinek eddig még mindig meglett az eredményük; ha most megint lépett, okkal feltételezhetjük, hogy feljelentését volt mire alapoznia.

Egyelőre ez van; meg az, hogy az olajbizottság addig nem jön össze, amíg elnöke nem adja át a nála lévő dokumentumokat. Amire előbb-utóbb nyilván sor kerül, de a parlamenti testületen ez aligha segít; olajügyben komoly eredményekre már csak az ügyészségtől számíthatunk.