Patak Márta

Gyanú ébredt benne

Az öncenzúráról

Publicisztika

Amikor a Libri kétségbeesett munkatársa harmadszorra kérte, hogy jelöljem meg, hogy a kiadóm, a Patak Könyvek kiadványai közül melyek esnek a gyermekvédelmi törvény hatálya alá, megint eszembe jutott az, amit a nyolcvanas évek elején oly sokszor hallottam az erdélyi ismerőseimtől.

Hogy megtörtént velünk a legrosszabb: eleve úgy veszünk könyvet, hogy meggondoljuk, mit lehet átvinni a határon.

A Libri mondott munkatársa május 15-én küldött egy tájékoztatót arról, hogy az új kiadványokat innentől ellenőrzik, és a szűrőn fennakadók a boltokba „Érzékeny”, illetve „Érzékeny gyermekkönyv” minősítéssel, pontosabban „szezon jelzőkkel” (ezt nem tudom, micsoda) kerülnek ki. „A kérdéses, illetve a folyamatosan felmerülő, ellenőrizendő könyveket egy külön osztály fogja elkezdeni átnézni, véleményezni, hogy azok beleesnek-e az új rendeletbe.” Eszerint egy külön osztály dolgozik az ügyön, mert „ha a jogszabály szerint  az 1., 2., 3. pontok valamelyikére igen a válasz, a cikk kirakatba vagy más módon közszemlére nem tehető!”

Tekintsünk el attól, hogy eleve összeszorul a gyomrom, amikor mondjuk a Spanyol elbeszélők sorozat darabjaira árucikként kell tekintenem (nem csupán kiadója, fordítója is vagyok mind a tizennégy eddig megjelent kötetnek), de persze tudom, hogy a lényeget tekintve a darab az darab. Mellesleg kiadónak sem tekintem magamat, nem jókedvemből vállaltam a spanyol szépirodalom 20. századi klasszikus és kortárs műveinek kiadását, hanem azért, mert 2005 táján minden kiadó eltanácsolt az ismeretlen spanyoljaimmal, de én úgy éreztem, valakinek vállalni kell a kiadásukat. Persze nulla üzleti érzékkel vágtam neki, ami meg is látszik az eladási kimutatásokon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”