Patak Márta

Gyanú ébredt benne

Az öncenzúráról

Publicisztika

Amikor a Libri kétségbeesett munkatársa harmadszorra kérte, hogy jelöljem meg, hogy a kiadóm, a Patak Könyvek kiadványai közül melyek esnek a gyermekvédelmi törvény hatálya alá, megint eszembe jutott az, amit a nyolcvanas évek elején oly sokszor hallottam az erdélyi ismerőseimtől.

Hogy megtörtént velünk a legrosszabb: eleve úgy veszünk könyvet, hogy meggondoljuk, mit lehet átvinni a határon.

A Libri mondott munkatársa május 15-én küldött egy tájékoztatót arról, hogy az új kiadványokat innentől ellenőrzik, és a szűrőn fennakadók a boltokba „Érzékeny”, illetve „Érzékeny gyermekkönyv” minősítéssel, pontosabban „szezon jelzőkkel” (ezt nem tudom, micsoda) kerülnek ki. „A kérdéses, illetve a folyamatosan felmerülő, ellenőrizendő könyveket egy külön osztály fogja elkezdeni átnézni, véleményezni, hogy azok beleesnek-e az új rendeletbe.” Eszerint egy külön osztály dolgozik az ügyön, mert „ha a jogszabály szerint  az 1., 2., 3. pontok valamelyikére igen a válasz, a cikk kirakatba vagy más módon közszemlére nem tehető!”

Tekintsünk el attól, hogy eleve összeszorul a gyomrom, amikor mondjuk a Spanyol elbeszélők sorozat darabjaira árucikként kell tekintenem (nem csupán kiadója, fordítója is vagyok mind a tizennégy eddig megjelent kötetnek), de persze tudom, hogy a lényeget tekintve a darab az darab. Mellesleg kiadónak sem tekintem magamat, nem jókedvemből vállaltam a spanyol szépirodalom 20. századi klasszikus és kortárs műveinek kiadását, hanem azért, mert 2005 táján minden kiadó eltanácsolt az ismeretlen spanyoljaimmal, de én úgy éreztem, valakinek vállalni kell a kiadásukat. Persze nulla üzleti érzékkel vágtam neki, ami meg is látszik az eladási kimutatásokon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.