Gyulai „rémhírterjesztés”, megfordítva

Publicisztika

Nézzük az esetet egy másik helyzetben, egy másik szemszögből.

Súlyosnak tűnő járványhelyzet van Magyarországon, ahol a baloldali-liberális oldal a zöldekkel kormányoz kényelmes parlamenti többséggel. Gyulán ugyancsak baloldali a polgármester. Ebben a politikai, társadalmi és járványügyi helyzetben a rendőrség nagy erőkkel kiszáll egy fideszes aktivista házához rémhírterjesztés gyanúja miatt, házkutatást tart, lefoglalja a számítógépét, mobiltelefonját. Az aktivistát előállítják, rabosítják és kihallgatják.

Görgényi Ernő, a gyulai képviselő-testület ellenzékben lévő Fidesz-frakciójának a vezetője diktatúrát kiált, az ötvenes éveket emlegeti, fekete autókról, ÁVH-ról, hajnali csengőkről és önkényről beszél. Sajtóközleményt ad ki, amelyben a jelen Magyarországát a legsötétebb helyek egyiként jellemzi. A Hír Tv megszakítja adását, öt percenként ismétli, hogy

Gyulán a rendőrség diktatórikus módszerekkel,

minden alap nélkül előállított egy igaz magyar helyi Fidesz-aktivistát. Két órán belül már élő műholdas közvetítéssel jelentkezik a csatorna a Gyulai Rendőrkapitányság elől. Hollik István és Kovács Zoltán Fidesz-szóvivők után Kocsis Máté országgyűlési frakcióvezető és Kövér László választmányi elnök újra feléledt kommunista erőszakról és hatalmi aljasságról nyilatkozik, de mindez csak előkészíti Orbán Viktornak, az ellenzék vezérének a föllépését, aki bejelenti: azonnal a párt szimpatizánsaihoz és a haza minden érző szívű polgárához, valamint az Európai Bizottsághoz fordul. Előbbieket felszólítja, hogy Békemenettel jöjjenek Gyulára és szabadítsák ki a kihallgatáson lévő Fidesz-aktivistát; Brüsszelhez pedig azért fordul, hogy azonnal ítélje el az unió értékeit semmibe vevő magyar rendőrállamot, s vonjon meg hazaáruló kormánytól minden támogatást. Az ország néhány városában ennek nyomán zavargások törnek ki,

több helyen úttorlaszokat állítanak.

Az indulatokat még inkább szítja, amikor kiderül, hogy a Fidesz aktivistáját rémhírterjesztésért éppen Gyula baloldali polgármestere jelentette fel. Kínos helyzetében a polgármester azzal védekezne, hogy ő csupán „egy kérést fogalmazott meg” a rendőrség felé, arról nem tehet, hogy ez lett belőle. Ezt a kijelentést maró gúnnyal kommentálja a jogi diplomával rendelkező gyulai fideszes frakcióvezető azzal, hogy a rendőrségnek nem lehet kérést megfogalmazni, ott csak feljelentést lehet tenni.

Néhány napra az élet az egész országban kizökkenne a rendes kerékvágásból, és nem lehetne tudni, mikor és hogyan csillapodnának a felszínre tört indulatok.

A fenti gondolatkísérletnek azonban már a kiindulópontja is hibás

– egy baloldali-zöld kormányról, legyen az bármily gyenge és legyen akárhány hibája is, elképzelhetetlen, hogy az illiberális NER-hez hasonló torz képződményt építene. Épp ellenkezőleg, a hatalmi ágak szétválasztását szem előtt tartó liberális demokrácia keretein belül maradna, ahol figyelembe veszik a hatalmi és a döntési fékeket és ellensúlyokat. Egy ilyen kormány és a mögötte lévő törvényhozási többség kicsit savanyú, kicsit íztelen, kevésbé harsány, de demokratikus lenne. Súlyos járványhelyzetben nem kérne időkorlát nélküli kormányzati felhatalmazást a rendeleti kormányzásra. Nem módosítaná a „rémhírtörvényt”, így nem fordulhatna elő, hogy az szándékosan lenne olyan félreérthető és gumiszabályszerű, mint mostanság. Nem lennének a pártnak (Pártnak) és a miniszterelnöknek kényszeresen megfelelni akaró olyan polgármesterek (mint amilyen a jelenlegi gyulai fideszes polgármester), akik a városuk polgárait jelentgetik fel a véleményük miatt. És emiatt a rendőrségnek sem kellene intézkednie a valódi diktatúrákra emlékeztető kreált „ügyekben” és módon.

A mai magyar valóságot azonban ismerjük

A kormánypárti polgármester feljelent (bocsánat: „kér”), a rendőrség kiszáll. A térségi fideszes országgyűlési képviselőjének, Kovács Józsefnek a demonstratív és megfélemlítő eljárással – benne házkutatással, lefoglalással, előállítással, rabosítással és kihallgatással – nincs semmi baja, mivel az ő hatalmi logikája szerint a fideszes polgármester és a rendőrség csak tette a dolgát. A haza érdekében, természetesen.

A NER világán belül van-e még valakiben készség, képesség és akarat arra, hogy a józan eszére hallgatva körbenézzen, gondolkodjon és a véleményének hangot adjon?

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.