Gyulai „rémhírterjesztés”, megfordítva

Publicisztika

Nézzük az esetet egy másik helyzetben, egy másik szemszögből.

Súlyosnak tűnő járványhelyzet van Magyarországon, ahol a baloldali-liberális oldal a zöldekkel kormányoz kényelmes parlamenti többséggel. Gyulán ugyancsak baloldali a polgármester. Ebben a politikai, társadalmi és járványügyi helyzetben a rendőrség nagy erőkkel kiszáll egy fideszes aktivista házához rémhírterjesztés gyanúja miatt, házkutatást tart, lefoglalja a számítógépét, mobiltelefonját. Az aktivistát előállítják, rabosítják és kihallgatják.

Görgényi Ernő, a gyulai képviselő-testület ellenzékben lévő Fidesz-frakciójának a vezetője diktatúrát kiált, az ötvenes éveket emlegeti, fekete autókról, ÁVH-ról, hajnali csengőkről és önkényről beszél. Sajtóközleményt ad ki, amelyben a jelen Magyarországát a legsötétebb helyek egyiként jellemzi. A Hír Tv megszakítja adását, öt percenként ismétli, hogy

Gyulán a rendőrség diktatórikus módszerekkel,

minden alap nélkül előállított egy igaz magyar helyi Fidesz-aktivistát. Két órán belül már élő műholdas közvetítéssel jelentkezik a csatorna a Gyulai Rendőrkapitányság elől. Hollik István és Kovács Zoltán Fidesz-szóvivők után Kocsis Máté országgyűlési frakcióvezető és Kövér László választmányi elnök újra feléledt kommunista erőszakról és hatalmi aljasságról nyilatkozik, de mindez csak előkészíti Orbán Viktornak, az ellenzék vezérének a föllépését, aki bejelenti: azonnal a párt szimpatizánsaihoz és a haza minden érző szívű polgárához, valamint az Európai Bizottsághoz fordul. Előbbieket felszólítja, hogy Békemenettel jöjjenek Gyulára és szabadítsák ki a kihallgatáson lévő Fidesz-aktivistát; Brüsszelhez pedig azért fordul, hogy azonnal ítélje el az unió értékeit semmibe vevő magyar rendőrállamot, s vonjon meg hazaáruló kormánytól minden támogatást. Az ország néhány városában ennek nyomán zavargások törnek ki,

több helyen úttorlaszokat állítanak.

Az indulatokat még inkább szítja, amikor kiderül, hogy a Fidesz aktivistáját rémhírterjesztésért éppen Gyula baloldali polgármestere jelentette fel. Kínos helyzetében a polgármester azzal védekezne, hogy ő csupán „egy kérést fogalmazott meg” a rendőrség felé, arról nem tehet, hogy ez lett belőle. Ezt a kijelentést maró gúnnyal kommentálja a jogi diplomával rendelkező gyulai fideszes frakcióvezető azzal, hogy a rendőrségnek nem lehet kérést megfogalmazni, ott csak feljelentést lehet tenni.

Néhány napra az élet az egész országban kizökkenne a rendes kerékvágásból, és nem lehetne tudni, mikor és hogyan csillapodnának a felszínre tört indulatok.

A fenti gondolatkísérletnek azonban már a kiindulópontja is hibás

– egy baloldali-zöld kormányról, legyen az bármily gyenge és legyen akárhány hibája is, elképzelhetetlen, hogy az illiberális NER-hez hasonló torz képződményt építene. Épp ellenkezőleg, a hatalmi ágak szétválasztását szem előtt tartó liberális demokrácia keretein belül maradna, ahol figyelembe veszik a hatalmi és a döntési fékeket és ellensúlyokat. Egy ilyen kormány és a mögötte lévő törvényhozási többség kicsit savanyú, kicsit íztelen, kevésbé harsány, de demokratikus lenne. Súlyos járványhelyzetben nem kérne időkorlát nélküli kormányzati felhatalmazást a rendeleti kormányzásra. Nem módosítaná a „rémhírtörvényt”, így nem fordulhatna elő, hogy az szándékosan lenne olyan félreérthető és gumiszabályszerű, mint mostanság. Nem lennének a pártnak (Pártnak) és a miniszterelnöknek kényszeresen megfelelni akaró olyan polgármesterek (mint amilyen a jelenlegi gyulai fideszes polgármester), akik a városuk polgárait jelentgetik fel a véleményük miatt. És emiatt a rendőrségnek sem kellene intézkednie a valódi diktatúrákra emlékeztető kreált „ügyekben” és módon.

A mai magyar valóságot azonban ismerjük

A kormánypárti polgármester feljelent (bocsánat: „kér”), a rendőrség kiszáll. A térségi fideszes országgyűlési képviselőjének, Kovács Józsefnek a demonstratív és megfélemlítő eljárással – benne házkutatással, lefoglalással, előállítással, rabosítással és kihallgatással – nincs semmi baja, mivel az ő hatalmi logikája szerint a fideszes polgármester és a rendőrség csak tette a dolgát. A haza érdekében, természetesen.

A NER világán belül van-e még valakiben készség, képesség és akarat arra, hogy a józan eszére hallgatva körbenézzen, gondolkodjon és a véleményének hangot adjon?

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.