Gyulai „rémhírterjesztés”, megfordítva

Publicisztika

Nézzük az esetet egy másik helyzetben, egy másik szemszögből.

Súlyosnak tűnő járványhelyzet van Magyarországon, ahol a baloldali-liberális oldal a zöldekkel kormányoz kényelmes parlamenti többséggel. Gyulán ugyancsak baloldali a polgármester. Ebben a politikai, társadalmi és járványügyi helyzetben a rendőrség nagy erőkkel kiszáll egy fideszes aktivista házához rémhírterjesztés gyanúja miatt, házkutatást tart, lefoglalja a számítógépét, mobiltelefonját. Az aktivistát előállítják, rabosítják és kihallgatják.

Görgényi Ernő, a gyulai képviselő-testület ellenzékben lévő Fidesz-frakciójának a vezetője diktatúrát kiált, az ötvenes éveket emlegeti, fekete autókról, ÁVH-ról, hajnali csengőkről és önkényről beszél. Sajtóközleményt ad ki, amelyben a jelen Magyarországát a legsötétebb helyek egyiként jellemzi. A Hír Tv megszakítja adását, öt percenként ismétli, hogy

Gyulán a rendőrség diktatórikus módszerekkel,

minden alap nélkül előállított egy igaz magyar helyi Fidesz-aktivistát. Két órán belül már élő műholdas közvetítéssel jelentkezik a csatorna a Gyulai Rendőrkapitányság elől. Hollik István és Kovács Zoltán Fidesz-szóvivők után Kocsis Máté országgyűlési frakcióvezető és Kövér László választmányi elnök újra feléledt kommunista erőszakról és hatalmi aljasságról nyilatkozik, de mindez csak előkészíti Orbán Viktornak, az ellenzék vezérének a föllépését, aki bejelenti: azonnal a párt szimpatizánsaihoz és a haza minden érző szívű polgárához, valamint az Európai Bizottsághoz fordul. Előbbieket felszólítja, hogy Békemenettel jöjjenek Gyulára és szabadítsák ki a kihallgatáson lévő Fidesz-aktivistát; Brüsszelhez pedig azért fordul, hogy azonnal ítélje el az unió értékeit semmibe vevő magyar rendőrállamot, s vonjon meg hazaáruló kormánytól minden támogatást. Az ország néhány városában ennek nyomán zavargások törnek ki,

több helyen úttorlaszokat állítanak.

Az indulatokat még inkább szítja, amikor kiderül, hogy a Fidesz aktivistáját rémhírterjesztésért éppen Gyula baloldali polgármestere jelentette fel. Kínos helyzetében a polgármester azzal védekezne, hogy ő csupán „egy kérést fogalmazott meg” a rendőrség felé, arról nem tehet, hogy ez lett belőle. Ezt a kijelentést maró gúnnyal kommentálja a jogi diplomával rendelkező gyulai fideszes frakcióvezető azzal, hogy a rendőrségnek nem lehet kérést megfogalmazni, ott csak feljelentést lehet tenni.

Néhány napra az élet az egész országban kizökkenne a rendes kerékvágásból, és nem lehetne tudni, mikor és hogyan csillapodnának a felszínre tört indulatok.

A fenti gondolatkísérletnek azonban már a kiindulópontja is hibás

– egy baloldali-zöld kormányról, legyen az bármily gyenge és legyen akárhány hibája is, elképzelhetetlen, hogy az illiberális NER-hez hasonló torz képződményt építene. Épp ellenkezőleg, a hatalmi ágak szétválasztását szem előtt tartó liberális demokrácia keretein belül maradna, ahol figyelembe veszik a hatalmi és a döntési fékeket és ellensúlyokat. Egy ilyen kormány és a mögötte lévő törvényhozási többség kicsit savanyú, kicsit íztelen, kevésbé harsány, de demokratikus lenne. Súlyos járványhelyzetben nem kérne időkorlát nélküli kormányzati felhatalmazást a rendeleti kormányzásra. Nem módosítaná a „rémhírtörvényt”, így nem fordulhatna elő, hogy az szándékosan lenne olyan félreérthető és gumiszabályszerű, mint mostanság. Nem lennének a pártnak (Pártnak) és a miniszterelnöknek kényszeresen megfelelni akaró olyan polgármesterek (mint amilyen a jelenlegi gyulai fideszes polgármester), akik a városuk polgárait jelentgetik fel a véleményük miatt. És emiatt a rendőrségnek sem kellene intézkednie a valódi diktatúrákra emlékeztető kreált „ügyekben” és módon.

A mai magyar valóságot azonban ismerjük

A kormánypárti polgármester feljelent (bocsánat: „kér”), a rendőrség kiszáll. A térségi fideszes országgyűlési képviselőjének, Kovács Józsefnek a demonstratív és megfélemlítő eljárással – benne házkutatással, lefoglalással, előállítással, rabosítással és kihallgatással – nincs semmi baja, mivel az ő hatalmi logikája szerint a fideszes polgármester és a rendőrség csak tette a dolgát. A haza érdekében, természetesen.

A NER világán belül van-e még valakiben készség, képesség és akarat arra, hogy a józan eszére hallgatva körbenézzen, gondolkodjon és a véleményének hangot adjon?

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.