Gyulai „rémhírterjesztés”, megfordítva

Publicisztika

Nézzük az esetet egy másik helyzetben, egy másik szemszögből.

Súlyosnak tűnő járványhelyzet van Magyarországon, ahol a baloldali-liberális oldal a zöldekkel kormányoz kényelmes parlamenti többséggel. Gyulán ugyancsak baloldali a polgármester. Ebben a politikai, társadalmi és járványügyi helyzetben a rendőrség nagy erőkkel kiszáll egy fideszes aktivista házához rémhírterjesztés gyanúja miatt, házkutatást tart, lefoglalja a számítógépét, mobiltelefonját. Az aktivistát előállítják, rabosítják és kihallgatják.

Görgényi Ernő, a gyulai képviselő-testület ellenzékben lévő Fidesz-frakciójának a vezetője diktatúrát kiált, az ötvenes éveket emlegeti, fekete autókról, ÁVH-ról, hajnali csengőkről és önkényről beszél. Sajtóközleményt ad ki, amelyben a jelen Magyarországát a legsötétebb helyek egyiként jellemzi. A Hír Tv megszakítja adását, öt percenként ismétli, hogy

Gyulán a rendőrség diktatórikus módszerekkel,

minden alap nélkül előállított egy igaz magyar helyi Fidesz-aktivistát. Két órán belül már élő műholdas közvetítéssel jelentkezik a csatorna a Gyulai Rendőrkapitányság elől. Hollik István és Kovács Zoltán Fidesz-szóvivők után Kocsis Máté országgyűlési frakcióvezető és Kövér László választmányi elnök újra feléledt kommunista erőszakról és hatalmi aljasságról nyilatkozik, de mindez csak előkészíti Orbán Viktornak, az ellenzék vezérének a föllépését, aki bejelenti: azonnal a párt szimpatizánsaihoz és a haza minden érző szívű polgárához, valamint az Európai Bizottsághoz fordul. Előbbieket felszólítja, hogy Békemenettel jöjjenek Gyulára és szabadítsák ki a kihallgatáson lévő Fidesz-aktivistát; Brüsszelhez pedig azért fordul, hogy azonnal ítélje el az unió értékeit semmibe vevő magyar rendőrállamot, s vonjon meg hazaáruló kormánytól minden támogatást. Az ország néhány városában ennek nyomán zavargások törnek ki,

több helyen úttorlaszokat állítanak.

Az indulatokat még inkább szítja, amikor kiderül, hogy a Fidesz aktivistáját rémhírterjesztésért éppen Gyula baloldali polgármestere jelentette fel. Kínos helyzetében a polgármester azzal védekezne, hogy ő csupán „egy kérést fogalmazott meg” a rendőrség felé, arról nem tehet, hogy ez lett belőle. Ezt a kijelentést maró gúnnyal kommentálja a jogi diplomával rendelkező gyulai fideszes frakcióvezető azzal, hogy a rendőrségnek nem lehet kérést megfogalmazni, ott csak feljelentést lehet tenni.

Néhány napra az élet az egész országban kizökkenne a rendes kerékvágásból, és nem lehetne tudni, mikor és hogyan csillapodnának a felszínre tört indulatok.

A fenti gondolatkísérletnek azonban már a kiindulópontja is hibás

– egy baloldali-zöld kormányról, legyen az bármily gyenge és legyen akárhány hibája is, elképzelhetetlen, hogy az illiberális NER-hez hasonló torz képződményt építene. Épp ellenkezőleg, a hatalmi ágak szétválasztását szem előtt tartó liberális demokrácia keretein belül maradna, ahol figyelembe veszik a hatalmi és a döntési fékeket és ellensúlyokat. Egy ilyen kormány és a mögötte lévő törvényhozási többség kicsit savanyú, kicsit íztelen, kevésbé harsány, de demokratikus lenne. Súlyos járványhelyzetben nem kérne időkorlát nélküli kormányzati felhatalmazást a rendeleti kormányzásra. Nem módosítaná a „rémhírtörvényt”, így nem fordulhatna elő, hogy az szándékosan lenne olyan félreérthető és gumiszabályszerű, mint mostanság. Nem lennének a pártnak (Pártnak) és a miniszterelnöknek kényszeresen megfelelni akaró olyan polgármesterek (mint amilyen a jelenlegi gyulai fideszes polgármester), akik a városuk polgárait jelentgetik fel a véleményük miatt. És emiatt a rendőrségnek sem kellene intézkednie a valódi diktatúrákra emlékeztető kreált „ügyekben” és módon.

A mai magyar valóságot azonban ismerjük

A kormánypárti polgármester feljelent (bocsánat: „kér”), a rendőrség kiszáll. A térségi fideszes országgyűlési képviselőjének, Kovács Józsefnek a demonstratív és megfélemlítő eljárással – benne házkutatással, lefoglalással, előállítással, rabosítással és kihallgatással – nincs semmi baja, mivel az ő hatalmi logikája szerint a fideszes polgármester és a rendőrség csak tette a dolgát. A haza érdekében, természetesen.

A NER világán belül van-e még valakiben készség, képesség és akarat arra, hogy a józan eszére hallgatva körbenézzen, gondolkodjon és a véleményének hangot adjon?

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.