n Valószínűleg nem sok katolikus püspök bontott pezsgőt szombaton arra a hírre, hogy a Szentszék megnevezte Paskai László bíboros-prímás, budapest-esztergomi érsek utódját. Bár a püspökkari konferencia elnöke, a magyar katolikus egyház de facto feje még három évig Seregély István egri érsek marad, és Erdő Péter formálisan csak az esztergomi főegyházmegye első embere lesz, ideje annyi, mint a pelyva. Erdő idén múlt ötvenéves: a kánonjog szerint hetvenöt évesen, 2027-ben kell majd felajánlania lemondását.
Az új esztergomi érsek outsider a magyar katolikus egyházban: kinevezése inkább köszönhető vatikáni kapcsolatainak, mint belső népszerűségének. A prímásjelölt valóban kilóg a püspökkari konferenciából: nem járta végig az egyházi ranglétrát, és nem végzett soha tényleges lelkipásztori munkát. A rendszerváltás idején még csak harminchét éves, nem kényszerült rá, hogy megkösse a pártállami rendszerrel a maga mindennapi kompromisszumait. A nemzetközileg elismert kánonjogászt intellektusa ugyancsak kiemeli püspöktársai közül.
Abból még persze, hogy a mostani püspökök többsége nettó utálja Erdő Pétert, még nem következik, hogy a szekuláris köztársaság híveinek szeretnie kellene a leendő bíborost: kapitális tévedés volna azt gondolni, hogy egy reformszellemű főpap költözik az esztergomi érseki palotába. Nem árt emlékezni arra, hogy keresztény értelmiségiek egy évvel ezelőtt levelet intéztek püspökeikhez, amelyben a gyűlölettel szembeni fellépés fontosságát hangsúlyozták. Erdő Péter reakciója minderre az volt, hogy a Pázmány rektoraként eltávolította az egyetemről a levél egyik aláíróját, Horányi Özsébet. Valószínűleg nem a levél tartalmával volt gondja, önmagában azt tartotta elfogadhatatlannak, hogy keresztény értelmiségiek az egyházi hierarchiát megkerülve, a nyilvánosság előtt fordultak egyházuk vezetőihez.
Az egyházat belülről ismerők határozott véleménye, hogy Erdő minimum igen közel áll a katolikus egyház konzervatív jobbszárnyán elhelyezkedő Opus dei szervezethez - többen megkockáztatták, hogy érseki kinevezését is e szervezetnek köszönheti. A katolikus világegyházban mostanság igencsak nyomuló és vezető pozíciókat szerző társaság sok szempontból visszatérne a II. vatikáni zsinat előtti időkhöz: az ökumenizmus helyett az integrizmust, a világ felé való nyitottság helyett a bezárkózást választanák. Erdő befolyásának növekedésével egyrészt a bezárkózás jegyében csökkenni fog az állam és az egyház összefonódásának mértéke - de az integrizmus erősödésével elhalkulhat a katolikus szabadgondolkodók szava is.
Huszonöt év, egynegyed század. Baromi sok idő.
