Janisch Attila: Magyarország miniszterelnöke nem kívánja Ukrajnát életben tartani

  • Janisch Attila
  • 2025. március 10.

Publicisztika

“Ilyet nem mond véletlenül egy ember, pláne nem egy olyan politikus, aki nem szokott semmit véletlenül mondani. S aki ilyet mond egy másik nemzetről, népről, országról, annak nincs helye a közéletben, sem a honiban, sem a nemzetköziben.”

Magyarország Kormányának Facebook-oldalán szombaton megjelent egy kép, amelyen sűritetten, olvasható formában jelenítették meg Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke szombati, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján elmondott beszédének Ukrajnára vonatkozó állításait. Az ez okozta felháborodást követően a képet előbb némiképp módosították, végül teljesen törölték. 

A képen a következők voltak olvashatók:

“AZ EURÓPAI UNIÓ

- életben akarja tartani Ukrajnát

- finanszírozná az egymilliós ukrán hadsereget és az ukrán államot

- újra felfegyerezné saját magát

- felvenné Ukrajnát gyorsított pályán

ENNEK

NEM SZABAD

MEGTÖRTÉNNIE.”

 
Forrás: Magyarország Kormánya Facebook
 

Ezek az állítások, minthogy egy gondolatmenet összefüggő részei – a képen is egyetlen mondatként lettek megjelenítve –, egyben értendők, vagyis az első mondat: “Az Európai Unió életben akarja tartani Ukrajnát”, és a végső miniszterelnöki konklúzió: “Ennek nem szabad megtörténnie” is összefüggenek ebben a gondolatmenetben, azaz nem értelmezhetők másként, minthogy

Magyarország miniszterelnöke, nem kíván egy másik országot, nemzetet, népet életben tartani. 

Mondhatják, hogy rosszul fogalmazta meg, hogy gazdasági értelemben értette, hogy a felfegyverzés általi életben tartásra gondolt – a beszédben cirkalmasabban, de mégis egymással összefüggésben hangzik el a két állítás –, de ez csak magyarázkodás. Ilyet nem mond véletlenül egy ember, pláne nem egy olyan politikus, aki nem szokott semmit véletlenül mondani. S aki ilyet mond egy másik nemzetről, népről, országról, annak nincs helye a közéletben, sem a honiban, sem a nemzetköziben.

Már az évértékelőjében is elfogadhatatlan volt, hogy Ukrajnát “az Ukrajna elnevezésű terület”-nek nevezte. Ez a mostani gondolatmenet pedig annak a közvetlen folytatása.

Egy ember, aki a politikai karrierjét, későbbi hatalmát azzal alapozta meg, hogy az oroszok távozását követelte (persze amikor azok már maguktól is távoztak, ehhez nem kellett nagy bátorság, de hangzatos volt, mert az adott eseményen – Nagy Imre és mártirtársai újratemetésén – látványosnak hatott), most az oroszokat, az oroszok barbár agresszor, más nemzetet, népet, országot erőszakkal megtámadó, háborús pusztítást végző diktátor vezetőjét élteti, azzal köt szövetséget. 

Érdekes íve lehet Orbán Viktor politikai karriertörtének, ha egy nap az oroszok újra bevonulnak Magyarországra. Egy politikustársa – Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója – már hónapokkal ezelőtt, ugyancsak az ukránok bátor ellenállásával kapcsolatban kijelentette, hogy Magyarország nem védekezne egy nagy túlerővel támadó hatalommal szemben. 

Ezek a kijelentések, ezek az állítások, ezek az egymáshoz összefüggésként kapcsolódó történések, megnyilatkozások nem felejthetők, nem is megbocsáthatók, ezért jövőre a választás idején mindenkinek mérlegelnie kell ezeket, és ezek mérlegelésének konklúziójaként kell meghoznia Magyarország (nem Orbán Viktor országának, hanem a mi mindannyiunk Magyarországának) jövőjét meghatározó döntését.

(Címlapképünkön: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Gazdasági évnyitó 2025 rendezvényen, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságpolitikai fórumán Budapesten, a Puskás Arénában 2025. március 8-án. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.