Szerda óta olvasható az ország jövő évi költségvetésének tervezete. Amikor még széles sávban csaponganak az előrejelzések a pandémiának a nemzeti jövedelemre mért hatását illetően, haláltmegvető bátorságot sugároz meghatározni az államháztartás 2021-es összetételét. De hát ez csak tervezet, majd jól szétszedik és újraszabják az Országgyűlésben, hiszen a költségvetési törvény vitája a parlamentarizmus csúcspontja.
Igen, vicceltem.
Ahogy ez tavaly, tavalyelőtt és az évtized egésze során történt, a tervezet néhány jelentéktelen korrekciótól eltekintve változatlanul fog törvénnyé válni.
A tervezetnek a kultúrára vonatkozó soraiból kiolvashatók a kormány kulturális politikájának a körvonalai. Az államigazgatási gyakorlat unalmasabb szcenáriói szerint az egyes szakpolitikai elképzeléseket először megjáratják a különféle körökben. Szakértők, érdekképviseletek, politikai pártok és a szakigazgatás műhelyei a média nyilvánossága előtt gyúrják a témát, amíg a kormány elérkezettnek látja az időt a lezáró állásfoglalásnak. (Valahogy így volt ez nálunk is az ezredforduló előtti és utáni évtizedben.)
Izgalmasabb korunkban ez másképp zajlik. A világ első hatalma vezetőjének twitjei és miniszterelnökünk péntek reggeli interjúi a politikaalkotás kitüntetett csomópontjai, amik azért számos részletet homályban hagynak.
| ||
Néhány más ágazatnak gondot okozhat az opálos ügymenet. A kultúra világához viszont testhez állóbbak a Jean-Luc Godardnak tulajdonított szólást idéző körülmények. („Mégis, mit akart pontosan kifejezni?” – faggatták Amerikában. „Akartam. De nem pontosan.”)
A homályt segítenek eloszlatni a közzétett számadatok.
A költségvetés sarokpontja a teljes kiadási főösszeg. 2021-ben 23,4 ezermilliárd forint lett összesen beállítva, ami hét százalékkal több mint az idén. Szavunk se lehet, ha valamelyik kulturális soron hét százalékkal nagyobb szám szerepel mint 2020-ban.
- Nos, pontosan ennyivel, hét százalékkal, közel 23 milliárd forintra nőtt az EMMI által fenntartott közgyűjtemények ellátmánya.
- Ennél jóval többel, 19 százalékkal jut több az EMMI művészeti intézményeinek (21 milliárd forint), ami vélhetőleg a fővárosi színházak elosztásával függ össze.
- Meglepő viszont, hogy a 2020-tól önálló sorra érdemesített Petőfi Irodalmi Múzeum 6,2 milliárdja 17 százalékkal az idei alatt marad. Holott Demeter Szilárd, a magyar kultúrpolitika Dominic Cummings-a a múzeum vezetésénél jóval nagyobb missziót vállalt. (Csak nem…?)
- Csak egy esztendőt élt meg a taotörvény összeomlása alól kimenekített, az előadó-művészeti szervezetek többlettámogatása néven futó 37 milliárdos alap. Helyébe az önkormányzati színházi támogatásokat magába szippantva egy 45 milliárdos keret lépett, „Művészeti tevékenységek és egyéb feladatok támogatása” néven. Míg mindkét elődjének a felhasználása viszonylag ismerhető szabályok mentén történt, az új gigakeret rendeltetéséről semmit nem tudni.
- Mivel külön nem találhatók, vélhetőleg ebbe lett pakolva a komolyzenei stratégia 4,7 milliárdja és a Szalay utcából támogatott fesztiválok 750 milliós kerete.
- Mennyivel boldogabbak lennénk, ha a Nemzeti Kulturális Alap mozgástere nőne. Fájdalom, ehelyett kilencről 8,7 milliárd forintra csökken a pályáztatási keret.
- Mikroszkopikus méretű marad a Magyar Művészeti Akadémia 200 millió forintos pályázati alapja is; maga az MMA egésze is 7%-kal kevesebből, 11,3 milliárd forintból kényszerül kijönni.
A színháztámogatási körben a fővárossal kötött egyezség átszabta az önkormányzatok kulturális támogatásának a szerkezetét. Ennek következtében nehéz kikövetkeztetni az elmozdulás irányát és léptékét.
Ugyanez érvényes a kulturális nagyberuházásokra is (Liget és társai). A járvány hatásainak kivédésére újonnan létesülő, 2500 milliárd forintos Gazdaságvédelmi Alapban négy nagy összegű sornak van köze a kultúrához (milliárd forintok):
| Kulturális értékmegőrző beruházások (Miniszterelnökségnél) | 26,7 |
| Fővárosi fejlesztések (Miniszterelnökségnél) | 19,1 |
| Kulturális beruházások és fejlesztések támogatása (EMMI-nél) | 10,3 |
| Turisztikai fejlesztési célelőirányzat | 90 |
Ha valaki másra számított, ne adja föl! Jóllehet a felhatalmazási törvény hamarosan hatályát veszti, megmarad az az úzus, hogy a kormány rendeleteivel rendre átírja a kultúra-finanszírozás számait. (2019-ben az egyedi intézkedések év közben közel felével növelték meg a költségvetésben foglalt kiinduló kereteket.)
Tessék szorgalmasan olvasni a Magyar Közlönyt!
