Jön és marad

publikálva
2000/15. (04. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A magyarok szeretik az osztrákokat, és miért is ne szeretnék őket, amikor az osztrákok jelentős kultúr- és szabadidőnemzet, Mozartot, Schubertet és Gottfried von Einemet, továbbá számos kiváló lesiklópályát köszönhet nekik a világ, ráadásul még közel is vannak, lehet náluk feketemunkázni, majd bevásárlóközpontjaikban csemegézni mindazokból az előnyökből, amiket a szabad világhoz való tartozás nyújt alanyainak.

A magyarok szeretik az osztrákokat, és miért is ne szeretnék őket, amikor az osztrákok jelentős kultúr- és szabadidőnemzet, Mozartot, Schubertet és Gottfried von Einemet, továbbá számos kiváló lesiklópályát köszönhet nekik a világ, ráadásul még közel is vannak, lehet náluk feketemunkázni, majd bevásárlóközpontjaikban csemegézni mindazokból az előnyökből, amiket a szabad világhoz való tartozás nyújt alanyainak.

Az osztrákokat sajnos mások nem szeretik, amiben szerepe van egyrészt másoknak a komolyzenéhez való dezaffinitásának, másrészt annak, hogy az osztrákok az európai átlaghoz képest is ijesztő gyakorisággal választanak maguknak náci köztisztségviselőt.

Ilyenkor mások nem nagyon szoktak szóbaállni az osztrákokkal, azaz hivatalos szinten addig alázzák őket, amíg az osztrákok az első adandó alkalommal ki nem szavazzák a nácikat a köztisztviselőségből, és kezdenek mindent elölről. Waldheim esetében legalábbis így történt, és valószínűleg ez lesz majd Haider esetében is, ezért tehát senkiben nem kell meghökkenést keltenie annak a körülménynek, hogy Schüssel osztrák kancellár még ebben a hónapban Budapestre érkezik. Nemcsak azért nem, mert az osztrák kancellár inkább szenvedő alanya az egész mostani históriának, mint tettestársa, bár persze egy inkább magánemberi, mint politikai erkölcsi kódex bőségesen kínálna neki alternatívát a Haider-párttal való közös kormányzáshoz képest; másrészt pedig, ha tetszik, ha nem, akkor is ő az osztrák kancellár, és Magyarország nincs, nem is volt, és sose lesz abban a helyzetben, hogy egy Ausztria elleni nemzetközi bárakármicsodához odacsatlakozhasson. Ha Magyarország csatlakozni kíván az EU-hoz - és lapzártakor épp ezt kívánja -; ha közepes-, kis- és szabad szemmel már alig látható vállalkozásai számára nem kíván politikai akadályokat görgetni a nemzetközi piacokon való érvényesülés elé, akkor nem kínálkozik más alternatíva, mint Ausztria. Ausztria tekinthető ezekben a napokban -a Haider-kormányzás napjaiban, melyek egyébként meg vannak számlálva - Magyarország geopolitikai valóságának, ha valaki emlékszik még erre (az egykori Szovjetunióval kapcsolatos) fogalomra.

Legalábbis így kellene, és mennyire jó volna, ha így is lehetne nézni Schüssel meghívásának politikai hátterét, és vele azt, hogy Magyarország kormánya szembeszegül egy EU-s gentlemans agreementtel. Sajnos azonban tanácsosabb úgy értelmezni a történetet, hogy Magyarország kormánya már megint belpolitikát inszcenál, egy pszeudo-ellenzéki pártocskának próbál gazsulálni, maga sem tudja tán, miért -hacsak azért nem, mert tudja, hogy a házinácikat édesgetni kell és szelíden bánni velük, különben elmérgesednek, és kész a nemulass - bár, hogy ezt honnan tudja, illetve honnan szedi, rejtély. Teszi ezt ráadásul a szokásos hozzá nem értéssel, amit a kínos huzavona leplez le, hogy akkor most ki is hívta meg, Schüssel szerint Orbán miniszterelnök, míg Martonyi külügyminiszter szerint osztrák térfélről származik az iniciatíva.

Persze az sem kizárt, hogy Schüssel meghívása végül jó befektetésnek bizonyul, Haideréket rövidesen úgyis kiebrudalják, Schüssel meg talán marad, és akkor milyen jól jön majd az a szeretet-tőke, ami mostani meghívásának nyomán kovácsolódhatik. Meg azért csak van abban valami felemelő, ahogy a magyar kormány nem teljesíti az EU-s gentelemansagreement követeléseit -még akkor is, ha tudjuk, hogy Magyarországra az agreement nem érvényes, hisz Magyarország nem tagja az EU-nak, és a magyar kormány nem gentleman.

publikálva
2000/15. (04. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Narancs

Blog

még több cikk