Két hét múlva rend lesz

Publicisztika

Két hét múlva rend lesz - mondta kinevezésekor az Orbán-kormány belügyminisztere, Pintér Sándor. Azóta eltelt több hónap, de csak annyi történt, hogy két rendőr bűncselekmény áldozata lett, s lelőttek egy igazoltatás alatt álló, húsz év körüli gyereket, aki nyilván rosszkor volt rossz helyen. Illetve Pintér Sándor volt cége még néhány komolyabb állami megbízatáshoz jutott.

Két hét múlva rend lesz - mondta kinevezésekor az Orbán-kormány belügyminisztere, Pintér Sándor.

Azóta eltelt több hónap, de csak annyi történt, hogy két rendőr bűncselekmény áldozata lett, s lelőttek egy igazoltatás alatt álló, húsz év körüli gyereket, aki nyilván rosszkor volt rossz helyen. Illetve Pintér Sándor volt cége még néhány komolyabb állami megbízatáshoz jutott.

Pár napon belül szolgálat közben elveszíteni két rendőrt, az még ebben a veszélyes szakmában is durva extremitás. Ha Pintér Sándor így képzelte az általa megteremtendő rendet, akkor itt valami baj van, s okkal várhatná el a választópolgár, hogy valamiféle magyarázatot kapjon, urambocsá' épp a belügyminisztertől - hiszen nem valamelyik megyei kapitányság szóvivőjének a helyettese mondta, hogy "két hét múlva rend", hanem Pintér maga. Ám Pintér el van tűnve. Ki látta? Meggyilkolnak két rendőrt, az elsőnél még rohan, szalad, intézkedik, s hősi halottá nyilvánítja a szerencsétlent, a másodiknál viszont már elbujdosik, mint Rózsa Sándor. Miért?

Valószínűleg nem ez az egyetlen miért, amire ebben az utóbbi napokban ránk szabadult pintéri rendben nem kapunk választ. Az alsóörsi gyilkosság ügyében a magyar rendőrség semmiről nem adott eddig használható információt, amivel tág teret nyitott a legvadabb találgatásoknak. S amit biztosra vehetünk az esetben, attól sem leszünk boldogok, ellenkezőleg. Azt például elég biztosan tudjuk, hogy szolgálatteljesítés közben gyilkos támadás ért két rendőrt Alsóörsön, egy rendészeti szakközépiskolást és egy amúgy helyszínelőként dolgozó fiatalembert, akik éppen közúti ellenőrzést végeztek. Már ez is milyen? Kihajtanak két egészen mással foglalkozó dolgozót, hogy szedjenek némi pénzt az autósoktól éjszaka. Aztán, a gyilkosságok után kiáll egy helyettes szóvivő, egy-két szóban bejelenti a semmit, majd várja a sajtó kérdéseit, hogy az összesre végül azt válaszolja, hogy sajnos nem válaszolhat.

Történjen akármilyen skandalum, gyalázatos bűntény ebben az országban, a magyar rendőrség hosszú ideje egyformán reagál a nyilvánosság felé: hallgatással, a közfigyelem elterelésére tett szánalmas kísérletekkel (éppen most sikerült hirtelen lezárni a romagyilkosságok nyomozását), és alkalomadtán különböző konfabulációkkal. Az azért kétségtelen nóvum, hogy a belügyminiszter világgá megy.

A vita most épp azon folyik, hogy a szigorú rendszabályok béklyójában csak a szolgálat halottjának lehetett minősíteni az elhalt rendőrt. Mutasson valaki még egy helyet a világon, ahol lelőnek egy rendőrt igazoltatás közben, s nem lesz abban a pillanatban hősi halott. Nehogy már! Sokkal inkább arról van szó, hogy a szerv sunnyogása miatt bőségesen kivirágzó híresztelések pont ott okoznak zavart, ahol nem kéne - egy belügyminiszter, s vele egy komplett testület fejében.

De így legalább az utcán szolgálatot teljesítő rendőrök biztosra vehetnek egyvalamit: ha netán szolgálatteljesítés közben lelövik őket úgy, hogy nincs idejük elővenni a fegyverüket, a rendőrség köp a sírjukra, mondván, nem tanúsítottak elég bátor helytállást.

Mi lesz ebből két hét múlva? Rend?

Figyelmébe ajánljuk

Candide és az elveszett objektivitás

Politikai irányultságuktól függetlenül a legtöbb összeesküvés-elméletet hasonló intellektuális impulzusok mozgatják: valamilyen rejtett igazság felfedése (általában vélt vagy valós igazságtalanság eltörlése céljából), és a hatalom/elnyomás forrásának egy jól beazonosítható (és célba vehető) pontba tömörítése.

A bomlás virága

1990, Kijev, a Szovjetunió az utolsókat rúgja, egyesek már tudni vélik, mások elképzelni se, de a „kommunizmus” szót már senki ki nem ejti a száján – talán a hősnő kitüntetésekkel dekorált nagypapája szóba hozná („Elvtársak! Kedves barátaim!”), de senki nem figyel köszöntőjére.

Mi történik a föld alatt?

A Nemzeti Nagykönyvtár könyvkiadói részlegén szolgálatot teljesítő Becsey Gergely egy emberi füldarabot talált az egyik könyvszállító kocsi platóján, majd a szintén könyvtáros barátjával, Zoltánnal nyomozni kezdenek.

Közlemény

  • Narancs

Kedves Olvasóink,

lapunk idei utolsó száma a jövő héten jelenik meg, és csütörtök helyett már szerdán megvásárolható lesz a megszokott árushelyeken. 

Megint lebukott egy pap

Történetesen megint egy úgynevezett NER-pap (ez valami olyasmi kifejezés, mint a komcsi alatt a békepap volt, tulajdonképpen most is nyugodtan hívhatnánk őket békepapoknak, ugyan, mi változott).

99 éven át

Zielinski Szilárdot (1860–1924) a hazai vasbeton-építészet atyjaként őrzi az emlékezet, ám mielőtt ebbéli tevékenysége kibontakozhatott volna, nagyívű közlekedési koncepciót dolgozott ki.

Félúton

Érdekes interjút adott hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorának Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter.

Lukács György második halála

  • Kardos András

Fiatalkorában Georg Simmel, Emil Lask, Ernst Bloch, Max Weber és még sok más nagy filozófus mondotta, írta, gondolta, hogy Lukács György filozófiai zseni. Lukács hosszú életében bármely fordulata, üldözése, emigrációja határozta meg éppen a filozófus helyzetét, egy dolog biztos volt: marxizmus előtti fiatalkorában, éppen úgy, mint marxista fordulata után, a legnagyobb filozófusok közé tartozott.

Prés alatt

  • Fleck Zoltán

Az év elején kezdte meg működését az új összetételű Országos Bírói Tanács (OBT), amely a 2018 és 2024 közötti, Magyarországon szokatlanul karakán és a függetlenségért harcokat vállaló testületet váltotta fel.

Az embert látni

Kultúrát közvetíteni – ez volt a népművelő feladata. Miközben a kultúraközvetítés kifejezés és a népművelő szó egyaránt kérdéseket vet fel, egy olyan szakma tűnt el, illetve alakult át, amelynek hetvenes évekbeli virágkora máig hatással van az életünkre.

Tesztidőszak

Újabb hecckampányában a Mi Hazánk a kormányoldaltól már ismerős stílusban mossa össze a homoszexualitást a pedofíliával, az utóbbival vádolva az LMBTQ-közösség ismert szereplőit. Az ügyek kirobbantói furcsa módon a kormánymédiából ugrottak ki a leleplezések hitelesebbé tétele érdekében.