Ki kellett mennem

Publicisztika

Fideszes parlamenti képviselő vagyok, állok a folyosón és dohányzom. Vagy dohányoznék. Mindig dohányoznék, ha a folyosón állok, mert nincs jobb dolgom és elég hülyén érzem magam.

Fideszes parlamenti képviselő vagyok, állok a folyosón és dohányzom. Vagy dohányoznék. Mindig dohányoznék, ha a folyosón állok, mert nincs jobb dolgom és elég hülyén érzem magam. Mondjuk nem rossz így ácsorogni, dumcsizunk, röhigcsélünk, addig se kell bent lenni. Ácsorogni viszont kell, kell, hogy mutogassák a tévében, úgyhogy ez az ácsorgás maga a parlamenti munka. Ezt én jól értem.

Fideszes parlamenti képviselő vagyok. Az előbb jöttünk ki a teremből, mert az az illető úgy vette a levegőt, meg úgy kezdett fészkelődni, hogy látszott, mindjárt megszólal. A komcsija, még neki állna feljebb. Amikor jöttünk ki, annyira rohantunk, hogy még véletlenül se halljuk egy szavát sem, mert állítólag egy-két héten belül leszárad a fülünk, először összetöpörödik, aztán leszárad, ha meghalljuk, hogy beszél, szóval annyira rohantunk, hogy csúnyán beütöttem a lábam a székbe. Nem tudom, megkékül-e. De a fülem ruganyos, porcos, szép rózsaszín.

Fideszes képviselő vagyok, és itt a folyosón azon gondolkodom, hogy mikor fogok, vagy hogy egyáltalán valaha el fogok-e gondolkodni azon, hogy jó-e nekem itt. Egyelőre még a szóban forgó személyen röhögünk, tényleg vicces, ahogy egyedül papol ott, illetve a Navracsicsnak, de nem tudom, nem röhög-e rajtunk valaki ugyanígy. Amikor megyünk be, mindenki minket néz és röhög, jó, tudom, hogy azok komcsik, de érzem, hogy egy kicsit bepirosodik a fülem ilyenkor, nem tehetek róla. Nem tudom, a tévé előtt is nem röhögnek-e rajtunk azért páran.

Fideszes képviselő vagyok. Nem vagyok egy zseni, magunk között szólva, de teljesen hülye sem vagyok. Értem én, hogy annak az illetőnek mennie kell, de mi van, ha nem megy? Addig fogok itt ácsorogni? Mert hazamenni nem lehet, azt is megmondom, miért. Ha csak simán nem mennénk be, akkor az fel se tűnne senkinek. Nem a nem bentlevés igazából a parlamenti munka veleje, hanem a kijövés, ezt kell itt megérteni, és ennyiben én is pontosítok az elején írotthoz képest. A nem bentlevésnek emiatt csak akkor van értelme, ha előtte bent vagy, és ezért nem lehet hazamenni. Azt is értem, hogy ha elég türelmesen ácsorgok a folyosón, akkor mi kerülünk majd kormányra nemsokára, bár nem tudom, hogy ez pontosan hogy lesz. Azt mondják, hogy úgy márciusig kell így ki s be, aztán úgyis leveszik a miniszterelnököt, akkora lesz itt a gázszámla. Jó. De ha nem? Akkor 2010-ig nem megyünk majd be? És a parlamenti folyosóról fogunk választást nyerni? Szerintem bentről inkább nyernénk, de hát ez csak az én véleményem.

Jön a költségvetési vita, abban az a személy nyilván feszt pofázni akar majd, na, akkor lesz csak itt mozgás. Nem tudom azt sem, de nemsokára elgondolkodok majd szerintem rajta, hogy nem lenne-e mégis jobb bent lenni. Mint talán már említettem, nem vagyok teljesen hülye, és néha úgy érzem, hogy hozzá tudnék szólni ehhez vagy ahhoz. Sőt, a szemüvegest is meg tudnám kicsit mogyorózni. Egy csomó dologban igazam van ugyanis. Igazából kicsit többre vágytam az ácsorgásnál, mikor parlamenti képviselő akartam lenni. És végképp nem akarom túldimenzionálni ezt a dolgot, mert a komcsik aztán tényleg magasról tettek a saját választóikra, de azért lássuk be, hogy a folyosón nem igazán tudok képviselni senkit. A másik meg, hogy azért a Navracsicsnak sem mindegy, bár mondjuk nagyon jól csinálja, hogy ülnek-e mögötte, vagy nem ülnek.

Teljesen igaza van a pártnak, a Gyurcs... huh, majdnem kimondtam a nevét, szóval sürgősen el kéne húznia, de néha mi is sok olyan dolgot mondunk, ami - nem az, hogy hajmeresztő, mert az erős szó lenne, de nehéz képviselni. Nem bántásból mondom, de ez a népszavazás-ügy is... hát, nem könnyű. Az Angela Merkellel mikor találkozott a Viktor, azt mondta utána, hogy elvi kérdésben nem volt vita köztük. Gyakorlatiban akkor volt? Hogy ez most mit jelent-e, nem-e, vagy hogy mikor megyünk majd be, nem tudom. És őszintén: mi a francot csináljak, ha én mondjuk bemennék? Menjek be egyedül?

Mindegy, még egy kicsit részt veszek a parlamenti munkában, oszt' hazamegyek.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.