Ki tudja, hol áll meg - A forintgyengülés okai

  • Muraközy Balázs
  • 2006. július 27.

Publicisztika

A múlt hónapban bizony nagyon rosszul jártak azok, akik nyaralásra készültek vagy svájci frankban vettek fel lakáskölcsönt.
A forint értéke 10 százalékot esett, ezért nyaralásunk ennyivel többe kerülhet. Ráadásul a lakáskölcsönért nem két, hanem tizenkét százalék kamatot kell fizetni ebben az évben. Az elemzők számos okot soroltak fel - kormányunk töketlenkedését, az amerikai kamatok emelkedését, a befektetőknek a kockázattal szembeni idegenkedését, a feltörekvő piacok iránti bizalom csökkenését -, és nem túl egyszerű kiigazodni e magyarázatok között. Ezek a jelenségek nem esetleges, egyszeri csapásai a sorsnak. Rendszer van bennük.

*

Nézzük, mi történt. Május közepe óta sok feltörekvőnek nevezett gazdaság valutájának az árfolyama esett nagymértékben. Többek között a kelet-közép-európai országoké is, s közülük a forint különösen rosszul teljesített. Más feltörekvő piacok sem jártak jobban: Brazília, Dél-Afrika és Törökország valutája még nagyobbat zuhant május elejei értékéhez képest, mint a forint. Látható tehát: általános jelenségről van szó. A hazánkra jellemző tényezők következtében a forint a maga kategóriáján belül rosszul teljesített, de alapvetően nem ezek miatt nőtt meg a lakáshitelünk törlesztőrészlete.

Egy valuta árfolyama - mint bármely más árué - attól függ, miként alakul a kereslete és a kínálata. Kik vásárolnak forintot? Például azok a vállalatok, amelyek magyar termékeket exportálnak, és az ezért kapott eurót forintra akarják visszaváltani. Vagy azok a külföldi turisták is, akik itt gulyást és paprikás csirkét szeretnének enni. Ám a globalizálódó világban a forintkereslet jórészt azon külföldi befektetőkhöz köthető, akik a betéteseik pénzét hazánkban kívánják fialtatni. Ezek a befektetők sokfélék. Az amerikai dolgozók többsége magánnyugdíjpénztár tagja, és a biztosító a megtakarításokból mindenféle értékpapírt vásárol - például magyar államkötvényt vagy részvényt is. A nyugdíjalapok fontos szereplők a forint piacán. Ha ők a rájuk bízott pénz kisebb részét szeretnék magyar értékpapírokban tartani, akkor jelentősen csökken a forint iránti kereslet. Márpedig ha egy áru iránti kereslet lecsökken, akkor annak az ára is csökken, hogy el lehessen adni. Ugyanez a helyzet egy valuta piacán is: a kereslet csökken - a forint (euróban kifejezett) ára is esik. A helyzet rosszabb is lehet, ha a nyugdíjalapok nem csupán kevesebb kötvényt akarnak venni, de el is akarnak adni. Ekkor nemcsak a kereslet csökken, hanem egyúttal a kínálat is megnő, ami még nagyobb eséshez vezet.

Sejtéseink szerint a forintgyengülés közvetlen oka a magyar értékpapírok keresletének a csökkenése. A gyanút megerősítik az állampapírpiac tendenciái. Az újonnan kibocsátott állampapírokért nem folyt valami nagy tülekedés, még kormányunk nemzetközi haknija sem lelkesítette fel eléggé a befektetőket. A kérdés ezek után az, hogy a befektetők valami megmagyarázhatatlan szeszélyből viselkednek így, vagy komoly indokuk van erre. Mindez azért is fontos, mert egyúttal arra is választ kaphatunk, mire számíthatunk a jövőben.

*

Mi határozza meg egy állampapír vagy más értékpapír keresletét? Képzeljük magunkat egy nyugdíjalap vezetője helyébe. Számos értékpapírból válogatja össze portfólióját, mindegyiknek más a kockázata és más a hozama (azaz a kamata, árfolyamnyeresége, osztaléka). A legkevésbé kockázatosak a dollár-, a jen- és az eurókötvények. A kockázatosabb értékpapírok közül a rizikófaktor alapján választ, valamint hogy mennyivel nagyobb a hozama, mint az amerikai kötvényeknek.

Tegyük fel, hogy az amerikai kockázatmentes befektetések hozama 1,25 százalék. Két évvel ezelőtt ennyi volt az irányadó kamatláb az Egyesült Államokban; Japánban hosszú ideig pedig konkrétan nulla százalék. A valamivel kockázatosabb Magyarországon a kamatláb 6 százalék. Ilyen körülmények között még a kockázatkerülő befektetők sem tudnak mást tenni, mint hogy a Magyarországhoz hasonló feltörekvő piacokon fektetik be vagyonuk egy részét - különben gyakorlatilag semmit sem kapnak. Mivel viszonylag hosszú ideig álltak fenn ezek a körülmények, rendkívül nagy mennyiségű tőke áramlott e piacokra.

A növekedő amerikai gazdaságban körülbelül két évvel ezelőtt a jegybank szerepét betöltő FED inflációs veszélyt észlelt. Egy jegybank ilyenkor általában kamatot kezd emelni; most éppen 5,25 százalék az irányadó kamatláb. A japán gazdaság ugyancsak nőtt (ha nem is valami nagy ütemben), és így a japán jegybank 2000 óta először kamatot emelt. Hasonló a helyzet az Európai Unióban is. Ezek fontos és alapvető világgazdasági folyamatok, s úgy tűnik, pár évig együtt kell élnünk velük.

A kamatemelések miatt véget ért ugyanis az az időszak, amikor a befektetők arra kényszerülnek, hogy lényegében bármilyen mennyiségben megvegyék a feltörekvő piacok értékpapírjait. Manapság a legfejlettebb országok piacain is elég jó hozamhoz jutnak, ráadásul kockázatmentesen. Korábban a magyar és az amerikai irányadó kamatláb között 6-1,25=4,75 százalékpont különbség volt (vagyis ennyit fizetett hazánk az általa jelentett többletkockázatért). Alkalmi vétel, mondja az alapkezelő. Most viszont ez a különbség 6,25-5,25=1 százalékpontra csökkent. Nem idézem, hogy erre mit mond az alapkezelő. Világos, hogy nem átmeneti, egyszeri sorscsapásról van szó: a magyar állampapírok iránti kereslet csökkenése a legfontosabb - és tartós - világgazdasági folyamatok következménye.

*

Összességében tehát a fejlettebb országokban beindult növekedés és inflációs veszélyek egy olyan folyamatot indítanak, amelyben megváltozik a befektetők kockázathoz való viszonya: magasabb kompenzációt kérnek a kockázatért. Forrásaikat kivonják a feltörekvő piacokról, ami azzal járhat, hogy e piacok valutái fokozatosan leértékelődhetnek. E folyamat még eltart egy ideig. Arra is fel kell készülni, hogy a forint árfolyama időnként rendkívül gyorsan változik majd. A kockázat iránti fokozott érzékenység azt is jelenti, hogy az egyes rossz hírekre - például egy-egy be nem tartott deficitcél, hiteltelen konvergenciaprogram - az eddiginél érzékenyebben fognak reagálni; gyorsabban büntetik meg az ilyen gazdaságpolitikát folytató országokat (ne feledjük, van jól fizető és kockázatmentes alternatíva). Egy ilyesfajta pánik veszélyes is lehet, ha mondjuk a befektetők túlságosan gyorsan reagálnak; ez akár valutaválsághoz is vezethet.

Mindezek ismeretében jobban érthető, hogy miért gyengült a legtöbb feltörekvő piac valutája, és miért gyengül nálunk jobban. Ilyen körülmények között fokozottan hiteles és átgondolt gazdaságpolitikára és kommunikációra van szükség mind a kormány, mind a jegybank vezetése részéről. Messze van még a lejtő alja.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.