Ki verte?

  • 2003. június 26.

Publicisztika

Na, ki verette meg Szász Károly PSZÁF-elnököt? Mudura Sándor (azaz Medgyessy Péter) vagy valamelyik László - a Földi vagy a Kövér -, azaz Orbán Viktor? Mi a gyanúsabb: hogy Szász az első pofon elcsattanása után azonnal tisztában volt támadói kilétével, vagy az, hogy a kormányváltás után az MSZP el akarta küldeni a posztjáról a hivatalvezetőt?

n Na, ki verette meg Szász Károly PSZÁF-elnököt? Mudura Sándor (azaz Medgyessy Péter) vagy valamelyik László - a Földi vagy a Kövér -, azaz Orbán Viktor? Mi a gyanúsabb: hogy Szász az első pofon elcsattanása után azonnal tisztában volt támadói kilétével, vagy az, hogy a kormányváltás után az MSZP el akarta küldeni a posztjáról a hivatalvezetőt?

Minek a leplezésére szolgál a verést követő cirkusz? A vádemelési javaslatig eljutott Fidesz közeli ügyletekére, a PSZÁF-Defend kapcsolatéra vagy arra, hogy a jelek szerint az autópálya-kezelő a mostani kormány alatt is a tilosba tévedt? Miért érezte szükségesnek a Legfőbb Ügyészség, hogy éppen most szivárogtassa ki a Polt Péter munkásságát "tendenciózusan" bemutató irat létezését? Miért akarja az MSZP kitörni a független hivatalok vezetőinek a nyakát? Miért keveri bele a Fidesz a független intézményeket a maga politikai harcába?

A múlt hét óta ezek a kérdések tartják lázban a sajtót és a nyilvánosság azon részét, amelyik még hajlamos ráizgulni a másodperc törtrésze alatt megszületett "oknyomozásokra" és "összefüggésekre". A kétely leghalványabb jele nélkül megfogalmazott "értelmezések" 1998 augusztusának az utolsó napjaira (az ún. "megfigyelési ügyre") emlékeztetnek, illetve az autóbalesetben elhunyt Vancsik képviselő (MSZP) halálát követő kommentárokra.

Az elmúlt tíz napban nem pusztán az alvilági politizálás - soha nem tapasztalt töménységű - mocska zúdult ránk. Nagy baj, hogy a sajtó az utóbbi években egyre kevésbé képes kivonni ebből magát: például az újságírás örök szégyene marad, hogy a megfigyelési blöffel hónapokon keresztül a komoly ügyeknek kijáró részletességgel foglalkoztak - kevés kivétellel - a lapok, vagy hogy nemegyszer politikai jellegű leszámolásokhoz asszisztáltak (például Györgyi Kálmán lemondatásakor, amikor az egyik napilap ellenőrizetlen "diplomáciai forrásokra" hivatkozva hozta lehetetlen helyzetbe a volt legfőbb ügyészt; vagy a manipulált postabanki lista kritikátlan közlésekor). A múlt hétfő óta előkerült "dokumentumok" a legelemibb forráskritika nélküli közlése újfent arra utal, hogy valami nincs rendben; s mindegy, hogy ennek oka az alkalmatlanság vagy a politikai megrendelés. Mint ahogyan az is mindegy, hogy melyik politikai iránnyal rokonszenvez az illető lap.

Figyelmébe ajánljuk

Újra ingyenes egyetemi kurzusokat kínál a Bibó István Szabadegyetem, nem csak egyetemistáknak

  • narancs.hu

Négy izgalmas, mindenki számára elérhető közéleti, politikai és társadalmi kurzussal indul a CEU Bibó István Szabadegyetem idei szemesztere. Boncasztalra kerülnek a balatoni infrastrukturális beruházásokat övező dilemmák, a választások apropóján az orbáni rendszer leváltásának lehetőségei és veszélyei, a szegénység sokszínű magyar arca és a gyerekvállalási, gyereknevelési kérdések az állami beavatkozások függvényében.

Mit reméljünk az áfacsökkentéstől?

A nyugdíjasok a magas áfa miatt kapják a 30 ezer forint értékű vásárlási utalványt a miniszterelnök szerint. Ez azonban azt is jelentené, hogy alacsonyabb forgalmi adó esetén csökkennének az árak, ami viszont így nem állja ki a tapasztalat próbáját. A tíz évvel ezelőtti hazai és egyéb külföldi áfamérséklések hatásai vegyes képet mutatnak.

Konzultáció kamu adóról, nem kamu adóból

Kibújt a szög a zsákból: a miniszterelnök bevallotta, amit eddig is tudtunk, miszerint a nemzeti konzultáció a Fidesz érdekeit szolgálja, mozgósítani lehet vele. A legújabbat egy senki által nem hitelesített, állítólagos Tisza-adóemelésről szóló sajtpapírra hivatkozva indítják el. 

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.