Kibe harap az ajándék ló? - A román elnök és a magyar autonómia

  • Parászka Boróka
  • 2006. március 23.

Publicisztika

Basescu államelnök maga keres szövetségest a radikálisnak nevezett erdélyi magyar szervezetek között. Lehet-e a kettős állampolgárság témájával szavazatokat szerezni a magyarországi választáson? Valóban nyer-e pár százezer szavazatot otthon a Fidesz, ha a határon túlra is átüzen néhány ígéretet?

Basescu államelnök maga keres szövetségest a radikálisnak nevezett erdélyi magyar szervezetek között.

Lehet-e a kettős állampolgárság témájával szavazatokat szerezni a magyarországi választáson? Valóban nyer-e pár százezer szavazatot otthon a Fidesz, ha a határon túlra is átüzen néhány ígéretet?

Az utóbbi hetek erdélyi eseményei azt bizonyítják, hogy van mozgósító ereje minden hasonló megnyilatkozásnak, és hogy születő-ben van egy új, eddig ismeretlen együttműködési formákra kész erdélyi magyar politikai erő.

Az elmúlt négy évben az erdélyi magyar politikai színtéren létrejött - Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezetésével - egy árnyékszövetség. A magát az RMDSZ vetélytársaként meghatározó szervezet azonban mindvégig kívül maradt a romániai belpolitikán. Parlamenti képviselethez nem jutott, román politikai szövetségesei nem akadtak, egyetlen politikai partnerével, a Fidesszel sem sikerült hatékonnyá válnia. És tavaly úgy is tűnhetett, hogy ez a politika megbukott. Megszaporodtak a Fidesz és az RMDSZ közeledésének nyilvánvaló jelei - előbbi teátrálisan kiábrándult Szász Jenőből, Orbán és Markó újból összejött. Úgy tűnt, a Fidesz megtalálta a partnerét az RMDSZ-ben, amely nem adta fel az "egyenlő távolság elvét", és elvileg igyekezett a magyar kormánypártokkal és az ellenzékkel is jóban maradni, ám politikai gyakorlatát (az autonómia vagy a kisebbségi törvénytervezet ügyében) a jobboldali kapcsolatok határozták meg. Fordulatot talán a 2005-ös román-magyar közös kormányülés hozhatott volna, ha ezt az aktust határozott és radikális váltás követi a magyar kisebbségpolitikában. A Gyurcsány-kormány azonban erre nem szánta el magát; nem vált intenzívebbé a román-magyar külpolitikai kapcsolat, és nem változott gyökeresen a határon túli politika intézményes háttere sem (megfeneklett a Határon Túli Magyarok Hivatalának reformja, átszervezése).

De a múlt évben kialakult Fidesz-RMDSZ-partnerség ahhoz kevésnek bizonyult, hogy konkrét szavazatokra lehessen váltani Magyarországon. Ehhez a Markó-vezetés nem kötelezte el magát elég határozottan, sőt nem is képes olyan mértékű mozgósításra, amellyel egyértelműen befolyásolni lehetne a magyarországi szavazati joggal is bíró erdélyieket.

*

Az eddigi kudarcok után most új kísérlet zajlik az RMDSZ alternatívájának megteremtésére. Olyan politikai alakulat létrejöttének lehetünk tanúi, amely az RMDSZ-énél sokkal nagyobb mozgósító erővel bír, s vannak romániai és magyarországi politikai szövetségesei is. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) összehangolt, újszerű fellépésének több sikere is volt az utóbbi hetekben.

Az erdélyi magyar politikai célokat minden eddigi kisebbségi szervezet a román hatalommal szemben fogalmazta meg, legyen szó akár a pontosan meg nem határozott autonómiáról, a nehezen fenntartható kisebbségi törvényről vagy a magyar egyetemről.

Most viszont - kihasználva a román koalíción belüli konfliktusokat - Basüescu államelnök maga keres szövetségest a radikálisnak nevezett erdélyi magyar szervezetek között. Mint ahogy a magyar nacionalista szervezetek is az RMDSZ-t megkerülve, saját maguk kutatnak partner után a román kormányban. Basüescu nem mást nézett ki magának új barát gyanánt, mint a Fidesz által egy időre kispadra küldött Szász Jenőt. Az államfő Szászt március 16-án, egy nappal a székelyföldi ünnepi rendezvények után személyesen látogatta meg, ő pedig kürtős kaláccsal és helyben főzött szilvapálinkával fogadta. Basüescu kiszólt az erdélyi magyar küzdőtérre. Egykori bukaresti polgármesterként is nyilatkozott: "Saját tapasztalatomból mondom, aki szembemegy a polgármesterrel, elvész." Az új román Mátyás király "hoztam is meg nem is" alapon, kompromisszumkészen tárgyalt a román részről mindeddig ellenségesen kommentált autonómia-elképzelésekről. Autonómiát, azaz nagyobb önállóságot ígért Székelyudvarhelynek, Székelykeresztúrnak - hiszen, úgymond, nagyobb önállóságot érdemel Arad és Craiova is. Ez magyarországi viszonylat-ban körülbelül annyit tesz, mintha azt mondta volna: igen, erősítsük Szeged, Pécs, s ha már itt tartunk, Ököritófülpös és Szentannapuszta önkormányzatiságát is!

Markó RMDSZ-e viszont egyszeriben két tűz között találta magát. Míg a kulturális autonómia megvalósítását nehezíti és késlelteti a román törvényhozás (s ezt az autonómiaformát az RMDSZ által készített kisebbségi törvény tervezete tartalmazza), az államelnök vidéki turnéin szinte elkötelezi magát a radikális autonómia azon formája mellett, amit Markóék magyar nacionalista ellenzéke követel! (Miközben persze azt is állítja, hogy ez természetes módon része a román közigazgatási reformnak.) Tőkés László nyilatkozataiban azonnal vállalja a közös platformot Basüescuval. Az államelnök így három legyet üt egy csapásra. Gyengíti az egyre kényelmetlenebbé váló RMDSZ pozícióit. Segít abban, hogy a következő választásokig megszülethessen egy újabb erős magyar politikai párt - abban a reményben, hogy a két szervezet ellehetetleníti egymást, és egyik sem jut be a parlamentbe. Ráadásul új szövetségesei - Tőkés és Szász - hozzásegíthetik pártját a régóta vágyott európai néppárti támogatáshoz. Mindezt természetesen úgy tudja tálalni a populista román politikus, hogy nem veszít népszerűségéből a román nacionalista tér-félen sem.

A Szász-Tőkés-blokk (valamint a Csapó József vezette Székely Nemzeti Tanács) számára ez a siker azért jelentős tőke, mert bizonyíthatja: követeléseik igenis megvalósíthatóak Romániában. Ezért nő e szervezetek támogatottsága Erdélyben, ezért hajlandóak az emberek az utcára vonulni, és ezért mozgósít sikeresebben az MPSZ-EMNT-SZNT szövetségháló. Minden eddigi autonómiatervet mereven elutasított a román politika. Ha most sikerül meggyőzni az embereket, hogy van értelme radikálisan fellépni az eddig kivitelezhetetlennek tartott politikai célok érdekében, akkor a kettős állampolgárság kérdése is új perspektívába kerülhet. Ha az autonómiát - az RMDSZ verzióját megkerülve - sikerült lenyomni Basüescu torkán, akkor erdélyi magyar szemszögből úgy tűnhet: a kettős állampolgárság sem pusztán délibáb. Nem jogi rendezés kell ide, hanem meg-felelő nagyságú tömeg.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.