Kibe harap az ajándék ló? - A román elnök és a magyar autonómia

  • Parászka Boróka
  • 2006. március 23.

Publicisztika

Basescu államelnök maga keres szövetségest a radikálisnak nevezett erdélyi magyar szervezetek között. Lehet-e a kettős állampolgárság témájával szavazatokat szerezni a magyarországi választáson? Valóban nyer-e pár százezer szavazatot otthon a Fidesz, ha a határon túlra is átüzen néhány ígéretet?

Basescu államelnök maga keres szövetségest a radikálisnak nevezett erdélyi magyar szervezetek között.

Lehet-e a kettős állampolgárság témájával szavazatokat szerezni a magyarországi választáson? Valóban nyer-e pár százezer szavazatot otthon a Fidesz, ha a határon túlra is átüzen néhány ígéretet?

Az utóbbi hetek erdélyi eseményei azt bizonyítják, hogy van mozgósító ereje minden hasonló megnyilatkozásnak, és hogy születő-ben van egy új, eddig ismeretlen együttműködési formákra kész erdélyi magyar politikai erő.

Az elmúlt négy évben az erdélyi magyar politikai színtéren létrejött - Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezetésével - egy árnyékszövetség. A magát az RMDSZ vetélytársaként meghatározó szervezet azonban mindvégig kívül maradt a romániai belpolitikán. Parlamenti képviselethez nem jutott, román politikai szövetségesei nem akadtak, egyetlen politikai partnerével, a Fidesszel sem sikerült hatékonnyá válnia. És tavaly úgy is tűnhetett, hogy ez a politika megbukott. Megszaporodtak a Fidesz és az RMDSZ közeledésének nyilvánvaló jelei - előbbi teátrálisan kiábrándult Szász Jenőből, Orbán és Markó újból összejött. Úgy tűnt, a Fidesz megtalálta a partnerét az RMDSZ-ben, amely nem adta fel az "egyenlő távolság elvét", és elvileg igyekezett a magyar kormánypártokkal és az ellenzékkel is jóban maradni, ám politikai gyakorlatát (az autonómia vagy a kisebbségi törvénytervezet ügyében) a jobboldali kapcsolatok határozták meg. Fordulatot talán a 2005-ös román-magyar közös kormányülés hozhatott volna, ha ezt az aktust határozott és radikális váltás követi a magyar kisebbségpolitikában. A Gyurcsány-kormány azonban erre nem szánta el magát; nem vált intenzívebbé a román-magyar külpolitikai kapcsolat, és nem változott gyökeresen a határon túli politika intézményes háttere sem (megfeneklett a Határon Túli Magyarok Hivatalának reformja, átszervezése).

De a múlt évben kialakult Fidesz-RMDSZ-partnerség ahhoz kevésnek bizonyult, hogy konkrét szavazatokra lehessen váltani Magyarországon. Ehhez a Markó-vezetés nem kötelezte el magát elég határozottan, sőt nem is képes olyan mértékű mozgósításra, amellyel egyértelműen befolyásolni lehetne a magyarországi szavazati joggal is bíró erdélyieket.

*

Az eddigi kudarcok után most új kísérlet zajlik az RMDSZ alternatívájának megteremtésére. Olyan politikai alakulat létrejöttének lehetünk tanúi, amely az RMDSZ-énél sokkal nagyobb mozgósító erővel bír, s vannak romániai és magyarországi politikai szövetségesei is. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) összehangolt, újszerű fellépésének több sikere is volt az utóbbi hetekben.

Az erdélyi magyar politikai célokat minden eddigi kisebbségi szervezet a román hatalommal szemben fogalmazta meg, legyen szó akár a pontosan meg nem határozott autonómiáról, a nehezen fenntartható kisebbségi törvényről vagy a magyar egyetemről.

Most viszont - kihasználva a román koalíción belüli konfliktusokat - Basüescu államelnök maga keres szövetségest a radikálisnak nevezett erdélyi magyar szervezetek között. Mint ahogy a magyar nacionalista szervezetek is az RMDSZ-t megkerülve, saját maguk kutatnak partner után a román kormányban. Basüescu nem mást nézett ki magának új barát gyanánt, mint a Fidesz által egy időre kispadra küldött Szász Jenőt. Az államfő Szászt március 16-án, egy nappal a székelyföldi ünnepi rendezvények után személyesen látogatta meg, ő pedig kürtős kaláccsal és helyben főzött szilvapálinkával fogadta. Basüescu kiszólt az erdélyi magyar küzdőtérre. Egykori bukaresti polgármesterként is nyilatkozott: "Saját tapasztalatomból mondom, aki szembemegy a polgármesterrel, elvész." Az új román Mátyás király "hoztam is meg nem is" alapon, kompromisszumkészen tárgyalt a román részről mindeddig ellenségesen kommentált autonómia-elképzelésekről. Autonómiát, azaz nagyobb önállóságot ígért Székelyudvarhelynek, Székelykeresztúrnak - hiszen, úgymond, nagyobb önállóságot érdemel Arad és Craiova is. Ez magyarországi viszonylat-ban körülbelül annyit tesz, mintha azt mondta volna: igen, erősítsük Szeged, Pécs, s ha már itt tartunk, Ököritófülpös és Szentannapuszta önkormányzatiságát is!

Markó RMDSZ-e viszont egyszeriben két tűz között találta magát. Míg a kulturális autonómia megvalósítását nehezíti és késlelteti a román törvényhozás (s ezt az autonómiaformát az RMDSZ által készített kisebbségi törvény tervezete tartalmazza), az államelnök vidéki turnéin szinte elkötelezi magát a radikális autonómia azon formája mellett, amit Markóék magyar nacionalista ellenzéke követel! (Miközben persze azt is állítja, hogy ez természetes módon része a román közigazgatási reformnak.) Tőkés László nyilatkozataiban azonnal vállalja a közös platformot Basüescuval. Az államelnök így három legyet üt egy csapásra. Gyengíti az egyre kényelmetlenebbé váló RMDSZ pozícióit. Segít abban, hogy a következő választásokig megszülethessen egy újabb erős magyar politikai párt - abban a reményben, hogy a két szervezet ellehetetleníti egymást, és egyik sem jut be a parlamentbe. Ráadásul új szövetségesei - Tőkés és Szász - hozzásegíthetik pártját a régóta vágyott európai néppárti támogatáshoz. Mindezt természetesen úgy tudja tálalni a populista román politikus, hogy nem veszít népszerűségéből a román nacionalista tér-félen sem.

A Szász-Tőkés-blokk (valamint a Csapó József vezette Székely Nemzeti Tanács) számára ez a siker azért jelentős tőke, mert bizonyíthatja: követeléseik igenis megvalósíthatóak Romániában. Ezért nő e szervezetek támogatottsága Erdélyben, ezért hajlandóak az emberek az utcára vonulni, és ezért mozgósít sikeresebben az MPSZ-EMNT-SZNT szövetségháló. Minden eddigi autonómiatervet mereven elutasított a román politika. Ha most sikerül meggyőzni az embereket, hogy van értelme radikálisan fellépni az eddig kivitelezhetetlennek tartott politikai célok érdekében, akkor a kettős állampolgárság kérdése is új perspektívába kerülhet. Ha az autonómiát - az RMDSZ verzióját megkerülve - sikerült lenyomni Basüescu torkán, akkor erdélyi magyar szemszögből úgy tűnhet: a kettős állampolgárság sem pusztán délibáb. Nem jogi rendezés kell ide, hanem meg-felelő nagyságú tömeg.

Figyelmébe ajánljuk