Publicisztika

Magyarországon a jövő év elejétől megszűnik a tankönyvpiac. Tankönyvvé azokat a munkákat lehet majd nyilvánítani, melyeket Balog Zoltán miniszter erre érdemesnek tart. Évfolyamonként azokból is maximum kettőt.

A múlt század nyolcvanas és kilencvenes éveiben foglalkoztam elméletileg a nemzeti problematikával, a róla szóló írásokat Törzsi fogalmak c. munkám (Atlantisz, Bp., 1999) két vaskos kötetében gyűjtöttük össze. Azóta politikai, filozófiai és társadalomelméleti nézeteim alaposan megváltoztak. Régebbi írásaimat nem olvastam újra. Egyetlen vonatkozásukhoz ma is ragaszkodom. Ez a nacionalizmus és az etnicizmus éles megkülönböztetése. A két típus mindenekelőtt történeti.

Bojkottálja a CBA-t? Az OMV-nél vagy a Shellnél tankol? A Lidlbe jár olcsó német sajtért? Milyen magyar ember ön? Alább arra keresem a választ, hogy mi az oka és mi az értelme a magyarkodó marketingnek.

A Magyar Narancs 2013. június 6-i számában megjelent, Ami jár, az jár című írásunkkal vitatkozik Scharle Ágota és Váradi Balázs (lásd: Mivel jár, ha mindenkinek jár?, Magyar Narancs, 2013. szeptember 12.) Cikkükben arra a végkövetkeztetésre jutnak, hogy az alapjövedelem bevezetése "megvalósíthatatlan utópia", mi pedig - akik ezzel az utópiával "házalunk" - "felelőtlenek" vagyunk.

Az alábbiakban a Magyar Televízió egyes csatornája 2013. november 15-i esti Híradójának tartalmát ismertetem. A műsor 17 részre tagolt, a bejátszásokat a súgógépről olvasó, a nézők szemébe néző bemondó köti össze. A bemondó nem újságíró, feladata kizárólag az előre megírt szöveg tisztán artikulált felolvasása.

Hogyan tud majd szavazni a több százezer, Londonban élő magyar jövőre? Alighanem sehogy. Világi Mariann röviden elmagyarázza, miért.

Megfogadtam, hogy homofób megjegyzésekre nem reagálok, de hát az embert mégsem mindennap buzizza le „Magyarország leghallgatottabb reggeli műsorában” Sebestyén Balázs rádiós-televíziós személyiség.

A devizahitelek ügye a magyar gazdaságpolitika legutóbbi Mohácsa. Az elkeseredett adósok hetente demonstrálnak, a bíróságok perek ezreit görgetik maguk előtt, a parlamentben nemrég még albizottság kutakodott.

A gyűlöletbeszéd jogi szankcionálhatóságával kapcsolatban publikált cikkünk elérte a várt hatást: érdemi párbeszéd alakult ki a Magyar Narancs hasábjain a kérdésről. A felmerült ellenérvekre reagálunk most, nem sugallva azt, hogy a vita ezzel véget érne.