A kivándorlással kapcsolatban Varga Mihály azt hangsúlyozta, hogy a külföldön dolgozók tavaly 1,7 milliárd eurót (hozzávetőleg 510 milliárd forintot) utaltak haza.
Ezek a „nettó befizetők”, ha nem is a költségvetésbe, de a családjukat és a hazát is gyarapítva, ha szeretnének, akkor sem tudnak majd fizikailag szavazni 2014-ben, az elkövetkező parlamenti választáson.
A durván tízmilliós London (Nagy-London 13 milliós) belvárosában, a Belgravia negyedben áll egy elegáns épület, a magyar nagykövetség. Meg is mutatjuk:
| ||
Londoni léptékkel mérve közel van a Buckingham Palace-hez, a királyi palotához. 20 perc gyaloglással elérhető a St. James Park, a Green Park, a Hyde Park és a Kensington Park is. Ha a kint élő magyar populáció a választást megelőző éjszakán az angol hatóságok engedélyével sátrat verhet ezekben a parkokban, akkor elfér a követség épületének környékén. Az már bonyolultabb helyzet, hogyan képes néhány százezer ember felsorakozni a követség épületéhez vezető úton a magyar parlamenti választások egyetlen napján. Ha az angol hatóság megfelelően szívélyes, lezárhatja és rendőrileg biztosíthatja a környéket. Ezt igazán megtehetik a kedvünkért.
Azt viszont a fejlett brit rendőrség sem képes megoldani, hogy be is jussanak a választópolgárok a követség épületébe, és leadhassák szavazataikat. Még akkor sem, ha csupán 60 százalék, azaz 180 ezer választópolgár kíván szavazati jogával élni.
Miért a 60 százalék? Mert nem vagyunk maximalisták. A 2010-es választásokon az első fordulóban a szavazásra jogosultak 64,20 százaléka vett részt, a második fordulóban 46,64 százalék. A listára szavazók száma 5 132 531 volt. Ha csak ezt a számot vesszük alapul, és összevetjük azzal a minimum 500 ezer magyar állampolgárral, aki magyar lakcímkártyával is rendelkezik, akkor a 2014-es potenciális választók mintegy 10 százalékáról beszélünk a 2010-es adatok tükrében. A kettős magyar állampolgárok száma a nyár végén már meghaladta az 500 ezret.
Ha a számokat összeadjuk, potenciálisan egymillió választópolgárról beszélünk. Ők a 2010-es választások első fordulóján részt vettek közel 20 százaléka. Ennyi emberrel sakkozik a jelenlegi jogalkotás.
Egyszerű következtetés: közel azonos számban vannak azok, akik 2010-ben tudtak szavazni és 2014-ben egyszerűen nem fognak tudni szavazni a fizikai hozzáférés lehetetlensége miatt, valamint azok, akik 2010-ben törvényileg nem szavazhattak, 2014-ben viszont fizikailag – ha akarnak – lesz módjuk voksaik leadására.
Következtetés jelzők nélkül: a helyzeten, a törvényen sürgősen tessék változtatni!
