A Híradó jobban teljesít!

  • Pálos György
  • 2013. november 28.

Publicisztika

Az alábbiakban a Magyar Televízió egyes csatornája 2013. november 15-i esti Híradójának tartalmát ismertetem. A műsor 17 részre tagolt, a bejátszásokat a súgógépről olvasó, a nézők szemébe néző bemondó köti össze. A bemondó nem újságíró, feladata kizárólag az előre megírt szöveg tisztán artikulált felolvasása.

"Újabb sebességi fokozatba kapcsolt a magyar gazdaság" - halljuk a bemondótól, miközben a képen az "Ezer új munkahely" felirat látható. A továbbiakban a miniszterelnök értékel, majd bejátszás következik arról, hogy egy újabb "nemzetközi cég", a Takata épít gyárat Magyarországon, s ezzel ezer új munkahelyet teremt. Ezután a miniszterelnököt halljuk, aki sikerként értékeli az avatást. A riport hangalámondása megismétli az elhangzottakat, itt azonban a nemzetközi beruházó megnevezésekor a "multinacionális cég" kifejezés hallható. A narrátor ismét a miniszterelnöktől idéz, aki személyesen is megismétli, hogy "az elmúlt évek gazdaságpolitikája meghozta a gyümölcsét... Magyarország ismét az élbolyban... bár sereghajtók voltunk három és fél évvel ezelőtt". A gondolat folytatása egy nógrádi napkollektoros cég sikereinek bemutatása, majd a KSH adatainak ismertetése, miszerint "egyre gyorsabb a növekedés az iparban". A Napi Gazdaság szakértője szakmai érvekkel támasztja alá az ipari teljesítmény növekedését, majd a kommentátor befejezésképpen megemlíti, hogy hazai és nemzetközi szakértők "folyamatosan javítják a magyar gazdasággal kapcsolatos előrejelzéseket".

"A magyar gazdaság egyértelműen jobban teljesít, mint az előző kormányok idején" - ez már Rogán Antal (Fidesz) sajtótájékoztatója, a képernyőt méretes "Magyarország jobban teljesít" feliratok töltik be. A felkonferálásban halljuk, hogy gyorsuló javulás várható, ezt a politikus maga is megismétli. Ez a rész már nem kizárólag a hírt közli, hanem a hátterét is elemzi. Az értékelésben a Híradó narrátora, valamint a kormánypárti politikus vesz részt.

A Magyar Nemzeti Bank hitelprogramjának kiterjesztése a következő blokk témája. A bejátszásban egy szentendrei kisvállalkozó bízik abban, hogy előbb-utóbb beindulnak a lakásépítések. A Híradó kommentátorának grafikonnal is alátámasztott narrációja a 2000-es évek legelejét (tehát a korábbi Fidesz-kormányzás időszakának végét) hasonlítja össze a mostani helyzettel (a különbség óriási, lásd képünkön - a szerk.). A köztes 12 évet átugorjuk, két kiragadott adatot látunk, a tendenciák bemutatása nélkül. A hangalámondással ellentétben a grafikonon a "válság előtt" és a "válság után" megjelölések szerepelnek, azaz a szerkesztőség a 2000-es évek legelejét tartja a válság kezdetének, napjainkat pedig a válság utáni időszaknak. Közben egy szalagcím - "Fellendülőben az építőipar" - segíti a néző tájékozódását, bár a grafikon ennek éppen az ellenkezőjét állítja. Az előző napi műsorból kivágott bejátszásban Varga Mihály miniszter megismétli a már hallott hangalámondást, azzal a különbséggel, hogy míg a grafikon 6-8 ezer új lakást mutat, addig a miniszter csak 4 ezret említ az év első 9 hónapjában.

"Magyarország ma már erősebb" - idézi a Híradó Orbán Viktor miniszterelnököt, amikor az MTA új kutatóközpontjának átadásáról értesülünk. A bemondó ismét utal a miniszterelnök beszédére, aki szerint "a kutatóközpont a legsúlyosabb európai válság idején épült". "Magyarország bízik a jövőben" - halljuk Pálinkás József akadémiai elnök beszédének egyik gondolatát, majd narrátori átkötés után - amelyben megismétlik: "a kutatóközpont a legsúlyosabb európai válság idején épült" - Orbán Viktor miniszterelnök megemlíti, hogy Magyarország egyre erősebb, több pénz jut a kultúrára, a kutatásra.

false

"Gazdasági növekedés és alacsony infláció miatt nagyobb fogyasztásra számítanak a kereskedők" - így indul a következő blokk, melyből kiderül, hogy a kereskedelem "túl van a mélyponton". A riport egy új élelmiszer-áruházról tudósít, amely a legnagyobb hazai üzletlánchoz, a CBA-hoz tartozik. Megszólal a CBA kommunikációs vezetője, aki szerint a tulajdonosváltással 500 munkahelyet tartottak meg. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára már tényként beszél a tartós gazdasági növekedésről és a fogyasztás emelkedéséről.

"Együttműködési megállapodást kötöttek a MÁV és az orosz vasutak" - halljuk a következő rész elején, majd Szijjártó Péter államtitkár beszédét ismerhetjük meg kivonatolva.

"A szabad pálinkafőzés engedélyezése óta javult a párlatok minősége" - állapítja meg a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, aki szerint az intézkedés jó hatással van a gasztronómiára, a turizmusra is. Ebben az esetben nincs grafikonos vagy egyéb tudományos bizonyíték, nincs szó a fogyasztás növekedéséről vagy csökkenéséről, sem a tömény italok hatásairól. Ellenben rövid átkötéssel egy másik minisztériumi bejelentésre terelődik a Híradó figyelme, mégpedig a sikeres Tündérkert mozgalomra.

"Nem ígér Kánaánt Bajnai Gordon" - hangzik a felvezetés. Mielőtt azonban megtudnák a nézők, mire is gondolt a volt miniszterelnök, azonnal idézik a Fidesz reakcióját a már beharangozott, de ki nem fejtett gondolatra: "Bajnai Gordon a bankok helyett ismét a családokat adóztatná." Kormánypárti állítások esetén ezt a szerkesztési eljárást a Híradó nem alkalmazta, Bajnai Gordon esetében azonban szükségesnek látszik a nézők kiegyensúlyozott tájékoztatása. Bajnai Gordon ekkor már "élőben" is megismétli az említett mondatot, és kiemeli, hogy mindig azt teszi, tette, "amit a nemzet érdeke megkíván". Ezt az állítását is azonnal értelmezi a szerkesztőség, amikor felidézi, hogy Bajnai megszüntette a gyest, a 13. havi nyugdíjat és a gázártámogatást is. Bajnai Gordon a vágóképeken nem magában, saját jogán jelenik meg, hanem egy átigazítás után: Gyurcsány Ferencről indul a kamera, amely végül Bajnain állapodik meg. A kommentátor ironikusan megismétli az idézett mondatot, majd először közöl információt is a programról, például az egykulcsos adó eltörléséről. A blokkban a bejátszásnál is hangsúlyosabb szerepet kap a Fidesz véleménye, tehát a reakció erőteljesebb, mint maga a főtéma, melyről a Fidesz véleményén keresztül ismét azt állítja a Híradó, hogy Bajnai a bankoknak akar kedvezni, nem a magyar családoknak, és még számos megszorításra készül.

"Bajnai Gordon lenne a baloldal miniszterelnök-jelöltje?" - teszi fel a kérdést a műsor a HVG cikkére hivatkozva. Megszólal ismét, röviden Bajnai, aki megerősíti egy évvel korábbi miniszterelnöki aspirációját. Erre a Híradó felidézi Bajnai Gordon 2009-es miniszterelnök-jelöltségét, mégpedig az Internacionálét éneklő MSZP-kongresszus vágóképeivel. A volt miniszterelnök akkori szocialista politikusok között látható, Lendvai Ildikó mellett feltűnik Gyurcsány Ferenc is. Gyurcsányt külön is idézik, a baloldali belháborút hosszasan körbejárja a Híradó. Ez az első hosszasabb elemzés a műsorban.

"Bebizonyosodott, hogy Gyurcsány Ferenc 2006-ban visszaélt hatalmával, és a törvényeket megkerülve utasította a rendőrséget": Hoppál Péter (Fidesz) megállapítása a következő szalagcím. Azt kérdezi Hoppál a volt miniszterelnöktől, vajon "személyesen adott-e utasítást a tömegbe lövetésre és a békés tüntetők megveretésére?". Kondorosi Ferenc tábornok a bírónak adott válaszában sejtelmesen fogalmaz. A kérdést magát nem halljuk, csak a narrátor idézi; hogy kicsoda Kondorosi Ferenc, és milyen tárgyalásról van szó, arról semmit nem tudhat meg a néző. Majd a tévészékház elfoglalásának jelenetei következnek, és újabb tanút hallunk, akiről szintén nem tudható, milyen ügyben áll bíróság előtt. Erre a Fidesz-szóvivő megismétli vádjait Gyurcsánnyal kapcsolatban, és megismétli a kérdést: "Gyurcsány személyesen adott-e utasítást a tömegbe lövetésre, és a békés tüntetők megveretésére?" A kérdés költői, Gyurcsány helyett ő maga válaszol, maga vonja le a tanulságokat is. "A baloldal eszköztárába sok minden belefér... belefér az emberek megveretése is." A súlyos vádakra a Híradó nem reflektál, a hírt mint objektív tényt tálalja, ezért nem is szólaltatja meg a megvádolt politikust.

A bűnügyi hírekben adócsalásról esik szó, megszólal a megvádolt Csábi Bettina, aki saját ártatlansága mellett érvel.

Az első és egyben egyetlen nemzetközi hír a Fülöp-szigeteki katasztrófáról szól. Megemlítik az eltűnt magyar állampolgárokat, kiemelik a református és a baptista szeretetszolgálat tevékenységét.

Ismét bűnügyi hír: "Bajnai Gordon apjának egykori cége próbált jogtalanul 180 millió forintnyi áfát visszaigényelni." A Híradó a Pesti Srácok portált idézi. "Nem ez az első ügy, ami bűzlik - így reagált Hoppál Péter a portál értesülésére" - említi a bemondó, hiszen "Bajnai Gordon egyre többet kerül olyanok közelébe, akiknek a törvények betartása nem mindennapi kenyerük". A bejátszás hírértéke bizonytalan, inkább sejtet, mint tényként tálal, nem tudjuk meg, miről van szó, vagy hogy tényleg érintett-e egyáltalán Bajnai apja. Sem Bajnai, sem apja nem reagálhat a súlyos vádakra.

A műsort kisebb riportok, bejátszások zárják. "Számítógépes adatbázis készül az első világháborúban hősi halált halt magyar katonákról" - ezt a honvédelmi államtitkár jelentette be. Átadták a pannonhalmi apátságban a Szent Márton-díjakat, az Uránia moziban a Bethlen Gábor-díjakat. A stáb ellátogatott a Baba-mama expóra, ahol a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára az első felnőtt megszólaló. Ezután megtudják a nézők, hogy a Kormányablak program szeretné megmutatni: a kormány gyerek- és családbarát. Ezt a Pest megyei kormánymegbízott is megerősíti.

Végül a műsorajánlóban a bemondó felhívja a nézők figyelmét, hogy a televízió Az Este című műsorában exkluzív interjút láthatnak Orbán Viktorral.

A szerző filmrendező.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.