Kinek adja jövedelme nagyobb felét Puzsér, a betörő?

  • Haskó László
  • 2018. október 21.

Publicisztika

Ez így kevés!

Tudom, nevekkel játszadozni nem szép dolog, most mégis szükségem van rá. Legelső színházi élményeim közé tartozik Molnár Ferenc Doktor úr című darabjának 1957-es Vidám Színpadi előadása. Kabos László adta benne Puzsért, a betörőt, aki „jövedelmének nagyobb felét védőügyvédjének (a Doktor úrnak) adja, aki rendszeresen és sikeresen fölmenteti őt”. Kisgyerekként kitűnően mulattam, fütyültem a nem is nagyon rejtett társadalomkritikára. Kabos-Puzsér – foglalkozása dacára – szimpatikus volt. A figura rögzült bennem, fogalommá vált. Pozitív fogalommá.

Valószínűleg ezért kísérem szimpátiával Puzsér Róbert tevékenységét föltűnése óta. Főpolgármesteri bejelentkezése nagy reményekkel töltött el, rá akartam szavazni. Azért, mert azt hittem, ki akarja kergetni a pártpolitikát a budapesti önkormányzati rendszerből. Ugyanis ez az a fej, amitől bűzlik a hal. A vidéki kormányfő 2010-es (második) hatalomra kerülése óta nyilvánvaló volt, hogy a kormány és a főváros viszonya nem lesz harmonikus. Azóta azt is tudjuk, hogy mennyivel rosszabb a helyzet. A vidéki fiatalok pártja rátette a kezét Budapestre. Nem azért, mert szeretik, sőt.

Rosszul érzik itt magukat, de hát ez a főváros, itt vannak a minisztériumok, az Országház, az üzleti élet. Röviden: itt a pénz.

Csak az kell nekik. Fütyülnek a pezsgő kultúrára, ők megrekedtek az ő művészeti akadémiájuk szintjén, vagy annak is alatta. A sporthoz sem értenek, azt sem szeretik, de jó fedődumával onnan lehet a legtöbbet leszívni. Ambíciójuk (szó szerint) határtalan. Budapest a trambulin. Tarlós főmester ebben segített eddig is, azt ígéri, hogy még rátesz egy szívlapáttal.

Puzsér Róbert egy 2013-as tüntetésen

Puzsér Róbert egy 2013-as tüntetésen

Fotó: Bruzák Noémi/MTI

Puzsér erre azt mondja, hogy ő sétálóvárost csinál Budapestből. Neki mindegy, kivel sétál, Orbánnal is, ha akarja. Ezt háromszáz évvel ezelőtt ígérni sem kellett volna. Az a néhány tízezer (többnyire német) polgár sétált reggeltől estig. Aztán amikor lement a nap, semmi romkocsma, aludtak estétől reggelig. De szép is lenne most is így élni. Csakhogy ez már nem megy. Budapest kétmillió embernek munkahelye, és a duplájának kulturális és tudományos központja.

Sem Felcsúton, sem Mezőkövesden nincs színház, nincs komoly tudományos és oktató munka, csak stadion.

Időnként onnan is föltévednek emberek, akik otthon sétálnak, de egy világvárosban gyalog csak koldulni lehet. Gondolom, Puzsér nem kétmillió gyalogost akar látni Pesten. De azt nem tudom, hogyan képzeli. Leköltözünk Felcsútra?

A (könnyedségéért irigyelt és ezért) sokat kárhoztatott Molnár Ferenc a Doktor úr és Puzsér alakjába ennél százszor több és élesebb társadalomkritikát írt. Kedves Puzsér Róbert, ez így kevés. És mert önnek nincs szüksége tanácsra, nem kísérletezek. De nem is szavazok.

A szerző sebész.

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.