Közlekedés, építkezések, egészségügy, színházi élet? Ej, ráérünk arra még!

  • Haskó László
  • 2019. január 31.

Publicisztika

Visszatért az álmodozások kora: tombol a baloldali előválasztási láz.

Folyik az első (és valószínűleg egyben utolsó) baloldali előválasztás Budapesten.

A tét nagysága csak az érdeklődés intenzitásához mérhető. A jelölt urak hangoztatják, hogy micsoda fennkölt dolog, miszerint végre, magyar földön először a széles tömegek, azaz a budapestiek tíz ezreléke választhatja ki a megfelelő embert a megfelelő helyre. Igazán vicces, sajnos mégsem lehet jóízűen nevetni rajta.

A két jelölt már biztosította is a publikumot, hogy teljesen mindegy,

melyikük nyeri meg a késhegyre menő előválasztási erőpróbát – együtt fogják vezetni a várost.

Kálmán Olga nagyon ki akarta deríteni, van-e bármi különbség Karácsony és Horváth közt. Kiderült: van.

Csak úgy robog ez az előválasztás! „Gergő programját átnéztem, szimpatikus volt. Nem találtam benne olyat amivel, nem értenék egyet. Szerintem 90 százalékban egyetértünk" - már egy óra tartott Kálmán Olga moderálásával a baloldali előválasztás „vitája", amikor Horváth Csaba (MSZP) ezt találta mondani.

Az jó lesz, lélegeznénk fel, ha nem adnának azonnal ízelítőt abból, ahogyan majd együttműködnek. Rögtön kígyó-békásan összevesznek azon, hogy a másik szerint ki lesz inkább majd a kormány pulikutyája. Csak az inkábbon van vita, mert alapjában úgyis mindketten csak ugyanazt a modus vivendit látják.

Rendkívüli izgalmakra készülhetünk a nyár eleji második fordulóban, amikor a mostani győző megütközik a Nagy Puzsérral.

Az lesz ám a csihi-puhi!

És Puzsér lenyomhatatlan, mert mögötte sorakozik föl a politikai nagyágyúkkal kitömött diadalmas LMP! Különben egyiküknek szebbek a vágyálmai, mint a másiknak. Vágyálomversenyben jók – az is valami. Sajnos a valósággal nemigen érnek rá törődni.

Puzsér vs. Karácsony: van-e így értelme az előválasztásnak?

Szoktak télen választások lenni? Nem, ezen az égövön nem szoktak. Amerikai kutatások szerint minden hüvelyknyi (2,54 cm) többlet csapadék egy százalékkal csökkenti a részvételt. „sanity's rare this end of the hard day" Olvasom, hogy megállapodás született Molnár Zsolt, Karácsony Gergely és Puzsér Róbert között, hogy nem is egy, de két előválasztás lesz Budapesten.

Talán, ha majd derékig ér a kutyaszar, és minden baleseti sebészet megtelik a biciklistákkal. Talán akkor. Bár az sem valószínű. A kutyatartók és a biciklisták szavazatai fontosak. Könnyen lehet, hogy már ők a többség.

És vajon mit jelent Puzsér király „sétáló városa”? A kormány félreteszi az Audikat, és Orbán kiszáll a páncélozott fekete mikrobuszból? Aligha. S vajon a kutyáknak készül főteret építeni a Városháza parkolójából Karácsony Gergely? Közlekedés, építkezések, egészségügy, színházi élet? Ej, ráérünk arra még!

A szerző sebész.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.