Puzsér vs. Karácsony: van-e így értelme az előválasztásnak?

  • Keszthelyi András
  • 2018. december 28.

Political Animal

Szoktak télen választások lenni? Nem, ezen az égövön nem szoktak. Amerikai kutatások szerint minden hüvelyknyi (2,54 cm) többlet csapadék egy százalékkal csökkenti a részvételt.

„sanity's rare this end of the hard day”

(Arcadia: Election Day)

Olvasom, hogy megállapodás született Molnár Zsolt, Karácsony Gergely és Puzsér Róbert között, hogy nem is egy, de két előválasztás lesz Budapesten.

Először a baloldali pártok január végén, február elején kiválasztják a saját jelöltjüket, majd a selejtező végeztével a győztes megmérkőzik a „centrum” jelöltjével, azaz Puzsér Róberttel. (Tájékozatlanabb olvasóink kedvéért megjegyzendő, hogy a „centrum” itt az ökobal radikalizmusából éppen a Jobbik poszt-szélsőjobboldali radikalizmusa felé orientálódó LMP, és magának a Jobbiknak a majdan megvalósuló frigyében keresendő – majd miután mindenkit kizárt az LMP etikai bizottsága és a Jobbik is tisztázza a saját irányvonalát.)

Olvasom, és csodálkozom. Nem is olyan rég, alig két éve írta például azt Karácsony Gergely, hogy „az előválasztás által lehetővé válik, hogy egy igazságos, demokratikus versenyben kerüljön kiválasztásra a legesélyesebb jelölt. Nincs alkudozás, nincs háttérben való pacsizás – minden nyíltan és átláthatóan történik. Az előválasztás emellett kitárja a demokratikus részvétel kapuját, és lehetővé teszi a választópolgárok széles rétegei számára, hogy ők maguk döntsék el, ki vegye fel a kesztyűt Orbán Viktor helytartóival szemben”.

Karácsony Gergely

Karácsony Gergely

 

 

Ehhez képest Karácsony előbb belement egy olyan konstrukcióba – a januári előválasztás – ami ellentmond a józan észnek, a meteorológiai adottságoknak és a saját politikai érdekeinek is, majd ezt a kompromisszumot tulajdonképpen értelmetlenné fokozta le azzal, hogy elfogadta Puzsér ajánlatát.

De haladjunk sorban. Az MSZP eredeti javaslata ellentmond a józan észnek, mert egy másik (nevezetesen az EP) választás elé időzíti az ősszel esedékes főpolgármester-választás előválasztását.

Az MSZP belement a játékba: február elején szavazhatnak az ellenzéki főpolgármester-jelöltre

Összeállt a fővárosi előválasztás menetrendje. A voksolás célja a legalkalmasabb közös ellenzéki főpolgármester-jelölt megtalálása. Jelenleg nincs olyan személy, akit Tarlós István jelenlegi főpolgármester kihívójaként elfogadna a fővárosi közélet a jövő évi önkormányzati választásokon. Ezt a hiányzó legitimációt adhatja meg az előválasztás - jelentette ki Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke egy mai háttérbeszélgetésen.

Képzeljük el, hogy a 2020-ban esedékes amerikai elnökválasztás előválasztását a mid-term, azaz az idei kongresszusi és szenátusi választások előtt tartják. Volna ennek értelme? Kevés. Ilyet legfeljebb az akarhat, aki attól tart, hogy az esedékes választásokon, esetünkben jövő tavasszal olyan rosszul szerepel, hogy nem lesz abban a helyzetben, hogy feltételeket diktáljon.

Ráadásul az ellenzéki pártok többsége (a Jobbik, az LMP, az MKKP, a Liberálisok és a Momentum) nem kíván részt venni a januári akcióban és ezt jó előre meg is mondták. Márpedig a mai politikai környezetben az ellenzéki pártoknak csak akkor van esélyük győzni, ha egyetlen jelöltet állítanak Tarlóssal szemben – lásd még az áprilisi eredményeket és az ellenzéki együttműködés nyolcéves kudarcát.

Szoktak télen választások lenni? Nem, ezen az égövön nem szoktak – lényegében november és március között, ha lehetséges, nem tartanak azon egyszerű oknál fogva, hogy a rossz idő, a havas, csapadékos és hűvös tél az álmoskönyv szerint nem kedvez a magas szavazói aktivitásnak. Amerikai kutatások szerint minden hüvelyknyi (2,54 cm) többlet csapadék egy százalékkal csökkenti a részvételt. És ugyan tény az, hogy a kutatások nem igazolták ezt a feltevést az európai választásokkal kapcsolatban, de az is tény, hogy jellemzően Európában sem írnak ki választást ebben az időszakban.

Kivéve a magyar baloldal, Budapesten, amikor azt várja híveitől, hogy a két ünnep között kezdjen el regisztrálni, majd január végén szavazzon – abban az időszakban, ami több iskolában egybeesik a síszünettel.

És akkor még emlékezzünk meg röviden arról is, hogy bár a januári előválasztást kiíró pártok valamennyien rendelkeznek irodával Budapesten, végül összesen csupán 11 MSZP irodában lehet regisztrálni, melyek jellemzően hétköznapokon 10 és 16 óra között vannak nyitva, nehogy véletlenül az aktívkorúak is nagyszámban jelentkezhessenek.

Különösen a zuglói iroda nyitvatartása vicces – kizárólag pénteken 10 és 12 óra között várják az érdeklődőket. Szavazni online is lehet, előbb azonban fizikailag kell regisztrálni, a fentebb leírt körülmények között. A személyesen szavazók előnyben vannak, hiszen ők közvetlenül a szavazás előtt is regisztrálhatnak.

Különösebb képzelőerő nélkül is belátható, hogy ez a lebonyolítási rendszer az idősebb szavazói bázissal rendelkező MSZP-nek és DK-nak kedvez, a pártirodán való regisztráció önmagában is leginkább a törzszavazók számára lehet vonzó. A szavazás magas részvételi költsége a tapasztalatok szerint nagyon negatívan hat magára a részvételre. Nem véletlenül írta blogján Karácsony egy korábbi, de hasonló MSZP-s előválasztási javaslat apropóján, hogy „Ha mégis megvalósulna, akkor feltehetően nagyon torz eredményt hozna: nem erősítené, hanem éppen akadályozná az állampolgári vélemények érvényre juttatását.”

Puzsér Róbert

Puzsér Róbert

Fotó: Sióréti G

 

Mindezek fényében a Puzsérral kötött megállapodás kifejezetten pozitív fejlemény. Van esély arra, hogy a főpolgármester-választáshoz képest optimális időpontban, nem csupán a baloldali ellenzékre korlátozva, valamennyi esélyes jelölt részvételével „igazi” előválasztást tartsanak Budapesten, mely így valódi politikai eseménnyé válhat, megmozgatva a főváros ellenzéki közösségét.

Nyitott kérdések persze továbbra is vannak a lebonyolítással kapcsolatban, hiszen jelentősen csökkenteni kell a szavazói részvétel költségeit (ami elsősorban több szavazó- és regisztrációs helyet jelent), de legalább az esélyét visszakaptuk annak, hogy az előválasztás fogalma ne tűnjön el végképp az ellenzéki diskurzusok süllyesztőjében.

És persze az a kérdés is felmerül, hogy mi értelme van annak, hogy a csütörtöki megállapodás után bő héttel mégis elinduljon a baloldali háziverseny? Mert ha ez az ára annak, hogy az MSZP-P pártszövetség döntésre jusson abban, hogy ki indít majd júniusban, és esetleg ősszel, Tarlós István ellen, akkor a szkeptikus olvasó joggal kérdez tovább: ha ebben sem tudnak maguk megállapodni, akkor hogyan tervezik az együttműködést fajsúlyosabb kérdésekben?

Az optimisták pedig azt remélhetik, hogy mire eljön a jelölés ideje, jelentőségét veszíti ez a mostani szerencsétlenkedés és olyan főpolgármester-jelölt lesz, aki mögött fel tud sorakozni az ellenzék, és aki eséllyel indulhat Tarlós István ellen.

A júniusi előválasztás még egy kérdést hagy nyitva: lesz-e Puzsér és Karácsony mellett további jelölt?

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.