Lantos Gabriella: Elmarad-e a karácsony a Covid miatt?

  • Lantos Gabriella

Publicisztika

A kormánynak és nekünk is súlyos morális döntéssel kell szembenéznünk. Több ezer halott vagy karácsony?

A Magyar Narancs csütörtökön megjelenő legfrissebb számában Lantos Gabriella egészségügyi menedzser azt elemzi, mit nem tett a kormány a koronavírus elleni hatékony védekezésért, milyen elhibázott lépései voltak a kabinetnek, valamint milyen következményei lehetnek a sorozatos rossz döntéseknek. Néhány részlet a cikkből.

(...)

A magyar kormány nem megoldja a problémákat, hanem harcol ellenük. A kormány fejében a koronavírus nem kórokozó, hanem ellenséges birodalom, amely egy időben két harcászati alakulattal fenyegeti az országot. A sikeres katonai stratégák szerint nem szabad az erőforrásokat megosztani, ezért a kormányzati haditerv először az egyik alakulat totális megsemmisítését tűzte ki célul. Szűnjön meg az egészségügyi veszélyhelyzet. Aztán, hogy ez tavasszal sikerülni látszott, jöhet az ellenséges gazdasági alakulat kártéteményeinek az eltakarítása. Mindegy, milyen áron. Mindegy, hogy közben a másik fronton még utóvédharcok folynak, amely így a szükséges új erőforrások nélkül újra főfronttá válhat.

(...)

Mit és hogyan hibázott a kormány az egészségügy szervezésében és irányításában?

A legkomolyabb, végzetesnek bizonyuló hiba az Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgálat 2017-es felszámolása volt. Ez a korábban mindenütt jelen lévő, jól működő szervezet a bürokráciacsökkentésnek esett áldozatul. Másfél évvel később ugyan létrehozták a Nemzeti Népegészségügyi Központot, de ez már nem a régi ÁNTSZ, mivel egy csomó funkció, labor és szakember elveszett. Ezt a köztiszteletben álló Kovács Attila, korábbi országos tiszti főorvos helyett Müller Cecília vezeti. Aki nemcsak nem szakember, de nem is olyan ártatlan, mint amilyennek kissé régimódi kosztümjeiben látszik. Pár napja lelkiismeret-furdalás nélkül mondta a kamerába, hogy a járvány lassulni látszik. Miközben durván gyorsul!

A koronavírus terjedése szempontjából a legkártékonyabb lépés az volt, hogy a korábbi hét PCR-labor helyett az év elejére már csak egy, legfeljebb napi 300 vizsgálat elvégzésére képes akkreditált labor maradt. Ezzel mentünk neki a járványnak. Szerencsére a korábbi laborokat még nem hordták szét, és idővel vissza is kapták az akkreditációjukat, így az első hullám végére legalább a korábbi tesztelési kapacitás helyreállt. De ezek az állami, egyetemi laborok már a kisebb első hullámban sem tudtak elég PCR-tesztet végezni. Nem maradt elég laboránsuk. A nemzetközi sajtó azzal volt tele, hogy szinte Magyarország végzi a fejlett világban a legkevesebb tesztet 1 millió főre vetítve.

(...)

A kormánynak tanácsokat adó professzor világosan elmondta, hogy mit kell tenni, ha a kormány meg akarja akadályozni a fertőzés kezelhetetlen terjedését. A kormány pont ezeket nem csinálja. Nem növelte, hanem csökkentette a tesztkapacitásokat, és még csak kísérletet sem tett komoly kontaktkutató szervezet létrehozására. Egyszerűen nem akarja tudni, hány fertőzött van. Így jutottunk el abba a veszélyesen szégyenteljes helyzetbe, hogy a magyar kormány még a WHO szegény országokra szabott protokolljának sem képes megfelelni: annak, hogy az elvégzett tesztek legfeljebb 5 százaléka lehet pozitív. A hasonló európai hivatal a fejlett Európára 3 százalékot határozott meg. Ez nálunk most 10–12 százalék! Ez az arány azt jelenti, hogy a kormány nem ura a helyzetnek. Mint láttuk, nem is akar az lenni. Nem érdekli a közelgő egészségügyi válsághelyzet. Azt reméli, mindez rejtve maradhat a senki által nem látogatható intenzív osztályok homályában.

(...)

Ha nem lesz ingyen tesztelés, a fertőzés jelenlegi 1,4 körüli R-je, azaz a terjedési rátája esetén egyetlen megoldás marad: a szabad mozgás újbóli korlátozása. Miként Csehország és Szlovákia a napokban elrendelte. A magyar kormány a gazdaság prioritásai miatt nem ilyen előrelátó. Ám ha lassan lép, a szakértők szerint épp karácsony körül lesz a legtöbb fertőzött. Nem kell ahhoz túlságosan nemzeti-kereszténynek vagy szittya magyarnak lenni, hogy a karácsonyi lock down igazi horror forgatókönyvnek tűnjön, aminek nyilván súlyos politikai ára lesz.

Még egyszer: a több ezer halott vagy karácsony hamis dilemmájának feloldására ma még van eszköz – az időben végzett ingyen tesztelés és a kontaktkutatás. Vajon mi járhat a kormány fejében, hogy nem ezt csinálja? Miért hazardíroz az egész országgal? Mire számít? Mire készül?

A Magyar Narancs október 8-i lapszámában olvasható teljes cikkben az egészségügyi menedzser szerző arról is ír, miként igyekszik egymás ellen fordítani az orvosokat a kormány, illetve miért lenne sürgető a szakdolgozói bérek megduplázása. Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy fizessen elő itt!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.