Hétfőn lemondott az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) elnöke, Kovácsy Zsombor. Köztisztviselők jönnek-mennek, a világ nem áll meg, de most rossz érzéseink vannak. Hiszen e roppant fontos intézmény egyik létrehozója, felépítője és első vezetője tette le a bendzsót. Indokai közelebbről nem ismertek, nem lennénk meglepve, ha belefáradt volna az úttörésbe.
Az EBF a szerencsétlen egészségügyi reform fő sikertörténete. A biztosítottakat képviselő, a betegek jogait védő, az egészségügyi intézmények munkáját ellenőrző, a szakmai és jogszabályi megfelelést egyaránt vizsgáló független hatóság 2007 elején jött létre (jobb helyeken régóta működik ilyesmi). Már a startnál beindult a betegek panaszáradata, s mára több mint tízezer vizsgálatot folytattak le. Ha egy panasz jogos, az EBF javasol, a problémát orvosló program kidolgozásában segédkezik - és bírságol. Számos vizsgálatot indítottak hivatalból (például külön csoport foglalkozik a gyógyszerismertetés felügyeletével), honlapjukon elérhetők az ellátás javítására kidolgozott elemzéseik, a legtöbb intézményből kisajtolták és nyilvánossá tették a várólistákat, ami a korrupció egyik legjobb ellenszere. Kidolgozták és közzétették a kórházakat jellemző indikátorrendszert, amiből rengeteg korábban elérhetetlen információt nyerhetnek a betegek (és a kórházak egymásról). Az EBF szakmaiságát eddig nem sikerült megkérdőjelezni, párt- és szektorfüggetlenségét okkal sosem vitatták, soraiban nincsenek levitézlett pártkáderek, még egy gyanús közbeszerzéséről sem tudni.
Ám a felügyelet rengeteg ellenséget is szerzett, akik be akarják szüntetni ezt a kínos vizsgálósdit. Milyen már az, hogy a felügyelet incifinci alkalmazottja elkéri a több szakvizsgás orvostól a dokumentációt? Úgy jönnek, hogy a minisztériumból nem is szólnak előre? Büntetnek, mikor ilyen kevés a pénz? Bár létezik az intézményvezetőknek olyan józan részhalmaza is, akik szerint a feltárás és megelőzés hosszú távon a betegnek és a kórháznak is csak használ. Mert mondjuk az egymilliós büntetés kiszabása után a felügyelettel közösen elemezhetik, mi vezetett a betegpanaszhoz - nincs olyan szakértői anyag, amit olcsóbban megúsznának. A Kórházszövetség felmérése szerint 74 megkérdezett intézményvezető fele szántaná be a felügyeletet. Nem is rossz arány.
A duruzsolás aztán elért a politikáig is. Szegény Havas Szófia, a speciális intellektusú szocialista képviselő válság idején pazarlásnak tartja az EBF fenntartását. Mikola István a kereszténydemokrata egészségpolitikusokkal együtt szintén fölöslegesnek tartja, hiszen nem jöttek létre az egészségbiztosítók, amiket szintén ellenőrizne a felügyelet - tehát, ha nem lehet biztosítót választani, akkor a kórházat se ellenőrizzék. Szokás még hivatkozni a párhuzamos tevékenységet végző szervezetekre. Valóban, Balkán-Alsó hagyományainak jobban megfelelne, ha újra hatáskör nélküli civileket és összeférhetetlenségekkel terhelt, politikafüggő hivatalokat engednénk az egészségügyi intézményekre.
A szocialista és szabad demokrata egészségpolitikusok, valamint a szakminiszter egyelőre kiálltak a független hatóság mellett, de jó lenne, ha ezt az elszántságot az új elnök személye is alátámasztaná. Közigazgatásban edzett, tenni akaró személyt nem könnyű találni, de ha véletlenül az ellenérdekelt körből pottyan oda valaki, akkor az egészségügy szánalmas egy helyben toporgása után megismerjük a visszautat is.
