Maga itt a tánctanár?

Magyar Narancs, 2008. július 17. Nem vagyok tánctanár, csak zenetörténész, de Mérő László "Ártatlan népdalok" című írásában kifejtett nézetét a népdalok erotikus tartalmáról kételkedéssel olvasom.

Igaz, a dalok szövegéhez nem értek, a zenei értékelést azonban magától Kodálytól tanultam. Mérő Lászlóbátran bevallja, hogy nem ért a zenéhez, de zeneakadémista barátnőjét hívta segítségül, hogy a népdal-nem-népdal kérdésében segítségére legyen. Hát nem jó segítséget hívott, mert barátnője a Felszállott a páváról megerősítette az ő hitét, hogy az műdal volna.

Pedig a dal ("Röpülj páva, röpülj, Vármegyeházára" szöveggel) bizony népdal, Seemayer Vilmos gyűjtötte 1935-ben a Somogy megyei Surd községben, egy évvel később Bartók Béla jegyezte le és vette bele gyűjteményébe (Bartók: Magyar népdalok. Egyetemes gyűjtemény I. kötet, 75a, 75b).

És hogy ez a dal nem áll egyedül, hanem típus, azt a rákövetkező 75c, 75d számú Lajtha-féle dallamok is bizonyítják, sőt még erősebben a "Romlott testem a bokorba" kezdetű népdal, melyet Bartók Béla gyűjtött 1907-ben Csíkrákoson (A magyar népdal, 1924, 21. sz.).

Jó lenne még tudni, hogy mi az a "vaskos kötet a Zeneakadémia könyvtárából, melyben vegyesen vannak népdalok és műdalok". Én magam több mint negyven évig voltam vezetője annak a könyvtárnak, de ilyen kötettel nem találkoztam.

Kárpáti János