Magzatvízállásjelentés

  • 1998. március 26.

Publicisztika

A dávodi magzatper főszereplője, a 13 éves leány olyan bajba került, amiről eddig úgy tudta, van belőle kiút. Meglehet, inkább a Szerencsekereket kíséri figyelemmel, vagy a divatfront változásait, ahelyett hogy a politikai diskurzusokat követné; a lényeg annyi, hogy elment a szervezett angyalcsinálás helyi fellegvárába, ahonnan a nyilvánosság ítélőszéke elé kanyarodott az útja, míg sorsa Istené és a nőgyógyászé helyett az Alfa Szövetség, valamint a független magyar bíróság kezébe került.
A dávodi magzatper főszereplője, a 13 éves leány olyan bajba került, amiről eddig úgy tudta, van belőle kiút. Meglehet, inkább a Szerencsekereket kíséri figyelemmel, vagy a divatfront változásait, ahelyett hogy a politikai diskurzusokat követné; a lényeg annyi, hogy elment a szervezett angyalcsinálás helyi fellegvárába, ahonnan a nyilvánosság ítélőszéke elé kanyarodott az útja, míg sorsa Istené és a nőgyógyászé helyett az Alfa Szövetség, valamint a független magyar bíróság kezébe került.

Az f. m. bíróság, mi mást tenne, vacillál, a végén pedig előrukkol az ítélettel, a két lehetséges közül az egyikkel, szülésre kötelezi alperest, elvégre hogy jön az ahhoz, hogy bizonyos (pl. a vallási) interpretációk szerint önálló személyiséggel és akarattal rendelkező, parti- és jogképes magzatát csak úgy elrekkentesse. Másrészt, ami a magzatot illeti, minden köteles tisztelet ellenére, amit minden létforma iránt éreznünk minimum javallt, ne feledkezzünk meg arról, hogy neki se neme, se neve, se lakcíme, se családi állapota, de még TAJ-száma sincs, illendő volna tehát, hogy a jogszolgáltatás ellenfele javára döntsön, aki, igaz, kiskorú, de a jog és a népességigazgatás eszközeivel behatárolható. És aki azt akarja, hogy ne. És nincs az az alkotmány vagy jogrend, ami őt ebben megakadályozhatná; vagy legalábbis Magyarországon nincs.

A tételes jog önmagában nem elégséges minden lehetséges élethelyzet megoldására. Ezúttal azért nem, mert mire hatályának érvényt szerezne a másodfokú bíróság, a magzat megszületik, felnő, regionális konfliktusokat és eperleveseket él túl, leérettségizik, elkallódik, megöregszik, meghal. Mert előbukkanhat a semmiből holmi Alfa Magzatvédelmi Szövetség - róluk annyit tudni, hogy információikat besúgás, gyónási titok megszegése, védőnőkre gyakorolt ráhatás útján szerzik be, ám céljuk, az élet védelme, nemes -, és felforgathatja, méghozzá fenekestül, a jogrendet, hányhatja a fittyet az alkotmányra, és bejöhet neki. Hogy mindezt mivel érték el, érdemes volna megtudni, feltehetően meglepő részletekkel lennének gazdagabbak a köztársaság történelmének késői kutatói; de aligha remélhetjük, hogy valaha is megtudunk róluk és módszereikről valamit azon felül, hogy százezer forinttal kecsegtetik a magzatot, ha sikerül megszültetni, örökbe fogadó szülőkkel felcseperíttetni, kistafírozni az életre. Százezer forint szép summa, szalonnát, kivált iparit, pl. köbméterszám vehetünk belőle,de egy ember, valamint a jogrendszer léte vagy nemléte ennél azért többe is kerülhetne, legalább ezek a zsebfundik, akik, ha most nyernek, aligha állnak meg, mielőtt egy jó kis puccsot nem sikerül inszcenálniuk, kitehettek volna magukért.

Az ítélet egyébként nem jogerős. Még szép, mondhatnók.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.