Már rég összenőtt – A Jobbik sikerei

  • Világi Mariann
  • 2014. április 27.

Publicisztika

Már rég összenőtt, ami összetartozik. 2009 novemberében „Méhében él a nemzet” címmel tartott szakmai konferenciát a Jobbik. A Dúró Dóra felszólalásában elhangzottak jó része az elmúlt négy évben már megvalósult. Most csak a folytatás következik.

Dúró Dóra parlamentben használt laptopján ki tudja mióta látható ez a kép – elemzését szakemberre bíznám –, amely nyilvánvaló támpontot adhat/adhatott a Jobbik úgynevezett parlamenti oktatás- és kultúrpolitikai programjához.

Vagy idézzünk Dúró szavaiból (innen, 2 perc 35-től):

„A Jobbik oktatáspolitikájában nem az esélyegyenlőség és az integráció az, amiket értéknek tekint, hanem az emberek küldetésének a kiteljesítése. (…) A Jobbik a magyarság sorskérdéseit állítja az oktatáspolitika középpontjába. (…) A Jobbik bevezeti a mindennapos testedzést az iskolákban.”

Majd a konferencia összefoglalójában:

„Dúró szerint az elmúlt húsz év túl sok figyelmet fordított az észre, amelynek ezentúl igazat kell mondania (megkérdőjelezhetetlenné kell tenni az oktatás igazságtartalmát). Ezért a kéz és a szív leromlott: a szakmunkásképzés presztízse romokban, alig vannak szakemberek, és a diákokat sem lehet már nevelni az iskolákban. A keresztény elgondolás szerint minden embernek van egy küldetése, és az oktatás célja ezt felfedni. Mivel nem mindenki célja azonos, ezért az integráció sem egy megfelelő eljárás.

Megoldásként az erkölcstan/hittan bevezetését említette, valamint egy pedagóguséletpálya-modell felállítását, amely alapján a tanárok sokkal megbecsültebbek lennének mind anyagilag, mind társadalmilag (...).”

Vona Gábor a kulturális programot is meghirdette, szintén 2009-ben:

„Az oktatásnál megemlíti a felsős általános iskolások egyszeri, kötelező kirándulását a régi Nagy-Magyarország területére, valamint június 4. iskolai emléknappá nyilvánítását. A Jobbik célja, hogy az egyetemeken lehessen politizálni – fűzte hozzá Vona.

Kultúrpolitika-ügyben csúcsmodern technikával készíttetne »hollywoodi« történelmi filmeket, valamint támogatná a nemzeti zenekarok pályáját – mondván, így el lehet jutni a fiatalok igényeihez. Véleménye szerint, ha a fiatalság megtalálná a nemzetben a tartást és a pozitív példát, akkor csökkenne az öngyilkosok, az alkoholisták és a depressziósok aránya.”

Ilyen mondatokkal ki lesz képes versenyezni? Azok, akik most nyílt vitákban és fórumokon szeretnék visszahódítani az elvesztett szavazókat?

Nem lesz egyszerű!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.