Már rég összenőtt – A Jobbik sikerei

  • Világi Mariann
  • 2014. április 27.

Publicisztika

Már rég összenőtt, ami összetartozik. 2009 novemberében „Méhében él a nemzet” címmel tartott szakmai konferenciát a Jobbik. A Dúró Dóra felszólalásában elhangzottak jó része az elmúlt négy évben már megvalósult. Most csak a folytatás következik.

Dúró Dóra parlamentben használt laptopján ki tudja mióta látható ez a kép – elemzését szakemberre bíznám –, amely nyilvánvaló támpontot adhat/adhatott a Jobbik úgynevezett parlamenti oktatás- és kultúrpolitikai programjához.

Vagy idézzünk Dúró szavaiból (innen, 2 perc 35-től):

„A Jobbik oktatáspolitikájában nem az esélyegyenlőség és az integráció az, amiket értéknek tekint, hanem az emberek küldetésének a kiteljesítése. (…) A Jobbik a magyarság sorskérdéseit állítja az oktatáspolitika középpontjába. (…) A Jobbik bevezeti a mindennapos testedzést az iskolákban.”

Majd a konferencia összefoglalójában:

„Dúró szerint az elmúlt húsz év túl sok figyelmet fordított az észre, amelynek ezentúl igazat kell mondania (megkérdőjelezhetetlenné kell tenni az oktatás igazságtartalmát). Ezért a kéz és a szív leromlott: a szakmunkásképzés presztízse romokban, alig vannak szakemberek, és a diákokat sem lehet már nevelni az iskolákban. A keresztény elgondolás szerint minden embernek van egy küldetése, és az oktatás célja ezt felfedni. Mivel nem mindenki célja azonos, ezért az integráció sem egy megfelelő eljárás.

Megoldásként az erkölcstan/hittan bevezetését említette, valamint egy pedagóguséletpálya-modell felállítását, amely alapján a tanárok sokkal megbecsültebbek lennének mind anyagilag, mind társadalmilag (...).”

Vona Gábor a kulturális programot is meghirdette, szintén 2009-ben:

„Az oktatásnál megemlíti a felsős általános iskolások egyszeri, kötelező kirándulását a régi Nagy-Magyarország területére, valamint június 4. iskolai emléknappá nyilvánítását. A Jobbik célja, hogy az egyetemeken lehessen politizálni – fűzte hozzá Vona.

Kultúrpolitika-ügyben csúcsmodern technikával készíttetne »hollywoodi« történelmi filmeket, valamint támogatná a nemzeti zenekarok pályáját – mondván, így el lehet jutni a fiatalok igényeihez. Véleménye szerint, ha a fiatalság megtalálná a nemzetben a tartást és a pozitív példát, akkor csökkenne az öngyilkosok, az alkoholisták és a depressziósok aránya.”

Ilyen mondatokkal ki lesz képes versenyezni? Azok, akik most nyílt vitákban és fórumokon szeretnék visszahódítani az elvesztett szavazókat?

Nem lesz egyszerű!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.