A módfelett szánalmas, azon belül is kétségbeejtően ostobán tálalt érettségi-botránynak újabb epizódjai kerültek napvilágra. Először is rendőrségünk rájött, hogy az elkövetőket a beszédes nevű Pázmány Péter Tudományegyetemen kell keresni, ami további, az eddigi feltételezésekre mintegy rímelő következtetésekre ad okot. Először is nincs olyan esemény kis hazánkban, melynek kapcsán ne lehetne üldözési mániával telített magyaráza-tokat kreálni. Emlékezhetünk rá: a botrány nyomán a megtámadott miniszter rögvest politikai provokációról beszélt, s magyarázatában, melyet sokan, sokszor átvettek, az aljas politikai motivációk mintegy keresztbemetsződtek az anyagi haszonszerzés nemtelen szándékával - tudjuk, kellemeset a hasznossal. Az persze biztos, hogy az ügy úgy büdös, ahogy van - különösen az feltűnő, hogy a titoksértő tolvajok az ellopott tételeket rögvest eljuttatták a sajtó-nak is, mely gesztus legalábbis egy internetes kódtörő lelkesedését sejteti -, pedig hát egy rosszul lenyalt boríték feltépéséhez azért nem kell hájtek-diverzánsnak lenni.
A jövőre vonatkozóan, s nem előlegezve a nyomozás vélhető eredményeit, két eshetőség lehetséges. Első esetben megerősödik a gyanú, mely szerint zömmel jobboldali dominanciájú oktatási intézmények diákjai érintettek az ügyben - ekkor szép és látványos elhatárolódásnak leszünk tanúi az úgynevezett jobboldalon, amit kicsivel később a szokványos "befurakodott árulók, sőt fizetett ügynökök vannak közöttünk" típusú narráció fog kísérni, amely e kernemkonz. táborban népszerű és megszokott. Csak megjegyeznénk: friss tapasztalatunk szerint a magukat jobboldalinak és konzervatívnak nevező amatőr véleményformálók (például az élő rádióműsorba telefonálók) között már amúgy sem számítanak ritkának a B. Zsoltot (és persze K. Imrét) beépített fizetett ügynöknek állító vélekedések (természetesen a telefonálók is mind provokátorok). Amint azt a közismert, szerb álmondásból ismerjük: ha egy országban nyüzsögnek a kémek és az árulók, ott a becsületes hazafiak kénytelenek rabolni és gyújtogatni.
A másik, egy fokkal kevésbé valószínű végkimenetel szerint végül nem igazolódik a ballib. tábor rekontra üldözési mániája, mely a legfrissebb felmérések szerint egybevág népünk többségének vélekedésével: valakik aljas és nemtelen szándékból küldték el a tételeket fűnek-fának, csak hogy botrányt keverjenek. Ugyanezen felmérés szerint a megkérdezettek legkevésbé magát Magyar Bálintot tartják felelősnek a botrányért - viszont nagyon sokan vannak azok is, akik az obligát emberi gonoszság mellett azért a Magyar irányította oktatási minisztériumban vélik megtalálni a hiba forrását. A miniszter ezek alapján joggal imádkozhat azért, hogy a gondos nyomozás mégiscsak az előző, a gyanú ideológiáján alapuló magyarázatot erősítse.
Még egy jó ideig elvitatkozgatnak egymással, hogy az érettségi-botrány az országban tomboló, az oktatásügyben specifikusan súlyos dilettantizmus következménye, avagy a szakmai-közéleti jellegű, szinte tökéletes káoszból logikusan és nagy valószínűséggel bekövetkező jelenség, avagy az antiparlamentáris akciókra amúgy is hajlamos ellenség aknamunkájának eredménye. Mindegy, a ballagáskor is így búcsúznak: jövőre, ugyanitt, ugyanígy.
