Még több migránst Európába, hogy kevesebb legyen a terrorcselekmény!

  • Szabó Zoltán
  • 2016. április 3.

Publicisztika

A brüsszeli merénylet – ott élőként tanúsíthatom – megrázta ugyan a belga fővárost, de jóval kevésbé hisztérikus reakciókat váltott ki a helyszínen, mint amilyen hangulatot a nyomában idehaza az abban érdekelteknek sikerült újra fölkorbácsolniuk. Ezt az írást ez a fölhorgadó hisztéria ihlette.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója még tavaly év végén nyilatkozta a tv2-nek: „Az egészen biztos, hogy a migráció és a terrorizmus valamilyen módon összefügg.” Kijelentését a brüsszeli merénylet újra aktuálissá teszi. A nyilatkozat ugyanis nem kevés bizonytalanságot sugall: a tábornok személy szerint meg van ugyan győződve arról, hogy a migráció és a terrorizmus közötti összefüggés fennáll, de nincs tisztában ennek az összefüggésnek a mibenlétével és saját erős meggyőződésén kívül bizonyítéka sincs rá.

Pál apostol arra int, hogy „mindenikünk tudniillik az ő felebarátjának kedveskedjék annak javára, épülésére” (Rm 15,2). Kedveskedjünk tehát Bakondi felebarátunknak is az ő javára és épülésére!

Az alábbi grafikon azt mutatja, hány áldozata volt a terrorizmusnak különböző, Európán kívüli országokban 2001 és 2014 között. Jól látható, hogy az Egyesült Államokon kívül nincs a 12 legveszélyeztetettebb ország között a migráció egyik kedvelt célpontja sem – egyébként az USA „előkelő” helyezése is egyetlen nagyszabású merénylet, a 2001. 9. 11-i terrortámadás következménye.

false

 

A vízszintes sávok melletti kis körgrafikonról pedig azt olvashatjuk le, hogy a jelzett 14 év alatt világszerte 108294 áldozata volt a terrorizmusnak, és ebből 420 Európában. Minthogy a Föld lakossága kb, 7,5 milliárd, Európáé meg 500 millió, egyszerű számolással adódik, hogy míg 14 év alatt a Föld lakói közül minden 70 ezerből vált egy a terrorizmus áldozatává, addig Európa lakosai közül minden 1,2 millióból esett egy áldozatául a terrorizmusnak. Röviden: a migráció elsődleges célpontjául szolgáló Európában 17-szer kisebb volt az esélye annak, hogy valaki terrortámadásban haljon meg, mint a világ más pontjain.

A második grafikon azt mutatja, hogy 1970 és 2015 között évente hány áldozatot szedett a terrorizmus Európában. Az áldozatok száma 1970 és 2000 között néhány kiugró évtől eltekintve (1972, 1974, 1980, 1988) trendszerűen csökken, 2000-től pedig szinte teljesen lenullázódik (megint csak egy-egy nagyarányú merénylet évétől eltekintve: 2004 Madrid, 2005 London, 2011 Norvégia, 2015 Párizs). Márpedig az afgán, pakisztáni, szír, iraki és afrikai eredetű migráció éppen az ezredforduló után gyorsult föl számottevő mértékben.

Mindebből pedig arra következtethetünk, hogy a Bakondi által megsejtett, de lényegét tekintve föl nem ismert összefüggés a migráció és a terrorizmus között csakugyan létezik: minél nagyobb arányú a migránsok beáramlása, annál kisebb a veszélye a terrortámadásnak.

Európa biztonságának fokozása érdekében célszerű volna valahogy fölgyorsítani ezt a migrációt.

false

 

Régen rossz, ha egy viccet magyarázni kell. Manapság azonban, amikor már a hircsarda.hu –tól is kérnek helyreigazítást, ez elkerülhetetlennek tűnik. Mielőtt tehát a fenti „elemzést” bárki komolyan venné, szögezzük le: az valójában a Bakondi által ki ugyan nem mondott, de a kormány menekültellenes hisztériakeltésével teljes összhangban érzékeltetett primitív „a rengeteg muzulmán migráncs gyilkolássza a békés keresztény európaiakat” típusú klisé kigúnyolása. Az amúgy helytálló adatokból kiolvasható összefüggés éppen fordított: Európa nyilván nem attól biztonságosabb a világ más részeinél, hogy sok itt a menekült, hanem a teljes bizonytalanságból, nemegyszer pedig a halál torkából menekülők éppen azért választják úti céljukul, mert itt tudhatják a legnagyobb biztonságban magukat. Ettől viszont még tény marad, hogy az elmúlt időszak nagy port fölvert nyugat-európai merényletei elkövetőinek semmi közük nem volt a migrációhoz: a tavalyi párizsi tömegmészárlás kitervelője és megszervezője, Salah Abdessalam Brüsszelben született belga állampolgár, és már a szülei is belga állampolgárok, a minapi brüsszeli repülőtér öngyilkos merénylője is belga állampolgár, belga katolikus iskolába járt, és öccse, Mourad Laachraoui a riói olimpiára küldött belga csapat egyik éremesélyes, oszlopos tagja. A Charlie Hebdonál elkövetett vérengzés tettesei született francia állampolgárok voltak, viszont a rendőr, aki kötelességét teljesítve, élete feláldozásával megpróbálta megállítani őket, muzulmán bevándorló.

A szerző a DK Országos Tanácsának a tagja, korábbi országgyűlési képviselő

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.