Megáll az ütő

  • .
  • 2010. február 25.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2010. január 21. Barotányi Zoltán ismét írt egy kellemesen olvasmányos cikket, ezúttal a klímakutatásról.
Persze azért csak, hogy a szerzőt megdicsérjem, nem írnék levelet.

Valamikor a hőskorban a környezetkutatók körében felmerült, hogy a Föld kétségkívül tapasztalható melegedése (amit a gleccserek rövidülése mutat), és az emberi tevékenység közt lehet összefüggés. Lehet, mert volna rá logikus magyarázat, de bizonyítani még nem sikerült. Na, erre való az ún. óvatosság elve: ha egy jelentős környezeti hatással járó összefüggés sejthető, de bizonyítása meghaladja képességeinket, akkor tegyünk úgy, mintha bizonyított lenne, és tegyük meg a kárelhárításhoz szükségesnek gondolt lépéseket! És lőn: "Immáron politikai döntéshozók asztalán hevernek és komoly nemzetközi tanácskozások alapját képezik azon, egyszerre a múlt rekonstrukciójával és a jövő előrejelzésével foglalkozó éghajlati modellek, amelyek néhány éve tán csak a közvélemény egészen kis részében váltottak ki izgalmakat."

Jó környezetvédőként tehát örülhetnénk, végre sikerült föllármázni a politikusokat. Mégsem örülünk. (Mi már csak ilyen fránya népség vagyunk.) Amikor a politikusok kézbe vesznek tudományos hipotéziseket, azokat szavazatszerzésre használják. Mert hogy ma, meg még darab ideig van státuszuk, de a következő választáson is mandátumot kell szerezni. Ezért aztán propagandanyelvre fordítják le a tudósok szavait. Amivel a Mary nénit riogatni lehet. El fogja mosni a tenger a kertjét, Mary néni, kutyaólastul! Miért mossa el a tenger a kutyaólat? Mert galádok CO2-ot meg metánt nyomnak a levegőbe, attól az fölmelegszik. Ki is tágul tőle a tenger, meg bele is folyik rengeteg elolvadt jég, azt elnyeli a kutyaólat. Ezt megérti a Mary néni, és rászavaz a politikusra. A politikusnak meg csinálnia kell valamit, mert ezzel a dumával még egyszer nem kerül különben hatalomközelbe (amiért pedig él-hal). Hát támogat olyan kutatásokat, amelyek azt célozzák, hogy a légköri CO2-ból hogyan lehet szénhidrogéneket vagy alkoholokat előállítani, hogyan lehet föld alá nyomni a CO2-ot. Holott csak a Hess-törvényt kell elővenni (középiskolás anyag), és rögtön átláthatjuk, hogy ha mi küldtük a sok CO2-ot az ájerbe, mert így tudtunk fűteni, meg közlekedni, akkor azt a tengernyi hőt, amit szépapáinktól napjainkig megtermeltünk, most mind vissza kell valamiből adni.

Meg nagy híve lesz a politikus az atomerőműveknek. Mert az nem termel CO2-ot. Termel helyette évtízezredekig sugárzó radioaktív hulladékot. Aztán, ha kicsit szórakozottak az alkalmazottak, akkor az se csuda, ha az elröppenő erőmű bő Magyarországnyi (pardon, dél-karolinányi) területet megszór ezzel-azzal, évezredekre lakhatatlanná téve azt. Meg diétáztatná a teheneket a politikus, ne szellentsenek már annyit (metán!) - fene a kérődző fajtájukat! Mert azt nem sikerült még eljuttatnunk a politikusok tudatáig, hogy azt ugyan nem bizonyította senki, hogy emberi oka van a globális fölmelegedésnek, de azt igen, hogy túlhasználjuk a Földet. Ezen pedig nem segítenek az atomerőművek (sőt!), nem segít a diétás marhatartás, a föld alá dugott CO2. Mást kellene tenni. De az nem népszerű.

Pasinszki József

igazságügyi vegyész- és

környezetvédelmi szakértő

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.