Valamikor a hőskorban a környezetkutatók körében felmerült, hogy a Föld kétségkívül tapasztalható melegedése (amit a gleccserek rövidülése mutat), és az emberi tevékenység közt lehet összefüggés. Lehet, mert volna rá logikus magyarázat, de bizonyítani még nem sikerült. Na, erre való az ún. óvatosság elve: ha egy jelentős környezeti hatással járó összefüggés sejthető, de bizonyítása meghaladja képességeinket, akkor tegyünk úgy, mintha bizonyított lenne, és tegyük meg a kárelhárításhoz szükségesnek gondolt lépéseket! És lőn: "Immáron politikai döntéshozók asztalán hevernek és komoly nemzetközi tanácskozások alapját képezik azon, egyszerre a múlt rekonstrukciójával és a jövő előrejelzésével foglalkozó éghajlati modellek, amelyek néhány éve tán csak a közvélemény egészen kis részében váltottak ki izgalmakat."
Jó környezetvédőként tehát örülhetnénk, végre sikerült föllármázni a politikusokat. Mégsem örülünk. (Mi már csak ilyen fránya népség vagyunk.) Amikor a politikusok kézbe vesznek tudományos hipotéziseket, azokat szavazatszerzésre használják. Mert hogy ma, meg még darab ideig van státuszuk, de a következő választáson is mandátumot kell szerezni. Ezért aztán propagandanyelvre fordítják le a tudósok szavait. Amivel a Mary nénit riogatni lehet. El fogja mosni a tenger a kertjét, Mary néni, kutyaólastul! Miért mossa el a tenger a kutyaólat? Mert galádok CO2-ot meg metánt nyomnak a levegőbe, attól az fölmelegszik. Ki is tágul tőle a tenger, meg bele is folyik rengeteg elolvadt jég, azt elnyeli a kutyaólat. Ezt megérti a Mary néni, és rászavaz a politikusra. A politikusnak meg csinálnia kell valamit, mert ezzel a dumával még egyszer nem kerül különben hatalomközelbe (amiért pedig él-hal). Hát támogat olyan kutatásokat, amelyek azt célozzák, hogy a légköri CO2-ból hogyan lehet szénhidrogéneket vagy alkoholokat előállítani, hogyan lehet föld alá nyomni a CO2-ot. Holott csak a Hess-törvényt kell elővenni (középiskolás anyag), és rögtön átláthatjuk, hogy ha mi küldtük a sok CO2-ot az ájerbe, mert így tudtunk fűteni, meg közlekedni, akkor azt a tengernyi hőt, amit szépapáinktól napjainkig megtermeltünk, most mind vissza kell valamiből adni.
Meg nagy híve lesz a politikus az atomerőműveknek. Mert az nem termel CO2-ot. Termel helyette évtízezredekig sugárzó radioaktív hulladékot. Aztán, ha kicsit szórakozottak az alkalmazottak, akkor az se csuda, ha az elröppenő erőmű bő Magyarországnyi (pardon, dél-karolinányi) területet megszór ezzel-azzal, évezredekre lakhatatlanná téve azt. Meg diétáztatná a teheneket a politikus, ne szellentsenek már annyit (metán!) - fene a kérődző fajtájukat! Mert azt nem sikerült még eljuttatnunk a politikusok tudatáig, hogy azt ugyan nem bizonyította senki, hogy emberi oka van a globális fölmelegedésnek, de azt igen, hogy túlhasználjuk a Földet. Ezen pedig nem segítenek az atomerőművek (sőt!), nem segít a diétás marhatartás, a föld alá dugott CO2. Mást kellene tenni. De az nem népszerű.
Pasinszki József
igazságügyi vegyész- és
környezetvédelmi szakértő
