Léderer András – Polgári Eszter – Vig Dávid

Melegkarantén

A rendőrség és a Kúria a gyülekezés szabadsága ellen

Magyarországon 2025. május 17-én történt meg – feltehetően hosszú ideig – utoljára, hogy meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű emberek és szövetségeseik jogszerűen, a rendőrség által biztosított tüntetésen vonulhattak végig az Andrássy úton és szólalhattak fel jogegyenlőséget követelve. A magyar állam idén júliusra ugyanis eljutott annak kimondásáig, hogy magyarországi tüntetésen melegek, leszbikusok, szivárványcsaládok tagjai vagy transzemberek nem szólalhatnak meg. Nemhogy a Pride-on, de semmilyen tüntetésen sem. Hogyan jutottunk idáig?

Az előzmények

Az előzmények jól ismertek. A parlamenti többség 2021-ben olyan, „gyermekvédelminek” hazudott törvénymódosítást fogadott el, amelynek célja az LMBTQI-emberek kiradírozása a nyilvánosságból. Az ez alapján induló hatósági kirakateljárások pedig arra irányultak, hogy a közösség létezése ne jelenhessen meg iskolai foglalkozásokon, tanórákon, iskolapszichológusok konzultációin, filmekben, tévéműsorokban, mozikban, könyvekben, streamingszolgáltatók tartalmaiban. A törvényalkotók a céljukat elérték: az öncenzúra és a törvény dermesztő hatására az LMBTQI-témák jórészt eltűntek az iskolákból, a magyar médiából, a könyvesboltokból. A szólásszabadságot felülírta a törvénynek való megfelelés kényszere.

Aztán az állampárt az Alaptörvény és a gyülekezési törvény módosításaival idén április 15-től önkényesen korlátozta a gyülekezési jogot is.

A támadások eszköze a gyülekezési törvénybe a „gyermekvédelmi” törvényből átemelt 6/A szakasz, amely szerint „tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”. Azt, hogy a jogalkotók és a jogalkalmazók szerint mi jeleníti meg vagy népszerűsíti ezeket, évek óta bizonytalanság övezi. Szintén idén bevezetett változás, hogy a gyűlést 30 nappal a megtartás előtt lehet legkorábban bejelenteni – a korábbi 90 nap helyett –, ezzel jelentősen lerövidítve a szervező idejét a gyűlés meghirdetésére és megszervezésére; ennek az ügyünk szempontjából is lesz jelentősége.

Jogvédők szélmalomharca

A május 17-i, engedélyezett felvonulás után négy jogvédő szervezet, az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ további gyűléseket jelentett be. Az elsőt június 1-jére, a májusi felvonuláshoz nagyon hasonló céllal: vagyis arra hívtuk volna a résztvevőket, hogy álljanak ki az LMBTQI-emberek jogegyenlőségéért és a transzemberek nem- és névváltoztatását korlátozó, az anyakönyvezésről szóló törvényt módosító, 33-as szakaszként elhíresült jogfosztás ellen. Ám a rendőrség ezt már megtiltotta, mert az álláspontja szerint a tervezett felvonulás „megfeleltethető a minden évben megrendezett, ún. Pride gyűlésnek”. Ezzel elkezdődött egy hónapos kalandunk a gyülekezési jogi határozatokkal és a kapcsolódó jogorvoslatokkal.

 
Amikor még szabad volt: a május 17-i demonstráció
Fotó: Az Amnesty International Facebook-oldala
 

A gyülekezési jogi határozatok bírósági felülvizsgálata főszabály szerint gyors, mondhatnánk egylövéses eljárás. Az egész nem tarthat tovább 11 napnál, még ha minden érintett ki is használja a rendelkezésére álló határidőt. A rendőrségi tiltást 48 órán belül kell meghozni, ha nincs erre alap, akkor a rendőrségnek még nyilatkoznia sem kell, a hallgatása tudomásulvételnek minősül. Ha a rendőrség megtiltja a gyűlést, annak szervezője közvetlenül a Kúriához fordulhat jogorvoslatért. Ez az eljárás egyfokú, a Kúria ítélete végleges. A szűk határidők a gyűlést szervezők jogait hivatottak védeni: így biztosítható még a leszűkített bejelentésre nyitva álló időszakban is, hogy a jogvita végére pont kerüljön.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.