Mi a francról beszél

publikálva
1999/25. (06. 24.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kövér László titkosszolgálati miniszter akkor, amikor feszt a "magyar zsidósággal" foglalkozik? Már amikor nem komcsizik nagy vehemenciával és kevés szellemmel, és nem áfacsalásra és hamis számlák kibocsátására biztatja saját különbejáratú fedőcégét és csókosát, Kovácsföldi Lászlókárolyt?

Kövér László titkosszolgálati miniszter akkor, amikor feszt a "magyar zsidósággal" foglalkozik? Már amikor nem komcsizik nagy vehemenciával és kevés szellemmel, és nem áfacsalásra és hamis számlák kibocsátására biztatja saját különbejáratú fedőcégét és csókosát, Kovácsföldi Lászlókárolyt?

Kövér és a magyar jobboldal szerint a "magyar zsidóság" politikai és szociológiai értelemben jól körülhatárolható csoport, amelyik különbözik a Magyarországon élő más csoportoktól. Ezt a különbségtételt és körülhatárolást Kövér már akkor megteszi, amikor nem csinál mást, mint a "magyar zsidóságról" beszél. Bár a különbségtétel alapjáról Kövér (és a magyar jobboldal) rendszerint nem fogalmaz világosan, annyi biztos, hogy nem a vallás játszik: a "zsidó" Kövér fejében (és a magyar szélsőjobb ideológiájában) etnikai, mondhatnánk faji kategória, népcsoport kvázi, amelynek - amint azt a miniszter a múlt héten egy interjújában kifejtette - saját "értelmiségi vezető köre" van, és olyan személyek alkotják, akik képesek "kulturális, pénzügyi és médiatámogatásban" részesíteni politikai pártokat. A "zsidókérdés" Kövér és a magyar jobboldal szerint tehát mint etnikai és politikai probléma jelentkezik ma Magyarországon.

A gond evvel csak az, hogy senki nem szereti, ha akarata ellenére körülhatárolják, és helyette nyilatkoznak az etnikai hovatartozásáról. Ma Magyarországon a szabad identitásválasztás alkotmányos alapjog. Ennek értelmében zsidó (szerb, szlovák, ufó) az a személy, aki nyilvánosan zsidónak (szerbnek, szlováknak, ufónak) mondja magát, és nem az, akit a titkosszolgálati miniszter vagy a magyar szélsőjobb vagy bárki annak nyilvánít (vagy akár gondol). Azt a tevékenységet, amely során a beszélő zsidónak nyilvánítja azokat, akik magukat nyilvánosan nem nyilvánítják annak, és főként nem abban az értelemben (az etnikaiban avagy fajiban tudniillik), amelyben a beszélő teszi, magyarul zsidózásnak nevezik.

Kövér a választások óta többször is járt a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetségénél, és a "párbeszédet", a "zsidókérdés" megvitatását szorgalmazta. A Mazsihisz vallási szervezet, tagjai tehát szükségszerűen zsidók - zsidó vallásúak. Ha a kormányzat párbeszédet akar a zsidó vallású személyek közösségével (ahogy a reformátusokkal és a katolikusokkal mondjuk), nyilván jó helyen kopogtat a Mazsihisznél, és nyilván helyes, ha ott szóba kerülnek a zsidó vallás gyakorlásának azon kérdései, amelyek akár a kormányzatra is tartozhatnak. Hogy ezt pont a titkosszolgálati miniszternek kell-e megtennie, fölöttébb kérdéses; az pedig végképp nem kívánatos, ha a kormány képviselője ennek apropóján nem vallási, hanem etnikai (azaz faji) alapú politikai fejtegetésekbe bocsátkozik. Politikai értelemben az a fogalom ugyanis, hogy "zsidó", ma nem létezik Magyarországon.

A hate speech, a gyűlöletkeltő beszéd első mozzanata mindig a gyűlölet tárgyának önkényes kijelölése. A szóbeli körülhatárolás, amit a körülmények balszerencsés alakulása folytán akár a törvényekkel, majd szögesdrótokkal való körülhatárolás is követhet. Ez a tény különösen nyugtalanító akkor, amikor ezt az első lépést az a hivatalnok teszi meg, aki az államgépezet egyik legtöbb és legnehezebben ellenőrizhető hatalommal bíró szegmensének parancsol.

Úgyhogy Kövér ne akarjon párbeszédet a "magyar zsidósággal". A titkosszolgálati miniszter ne foglalkozzon az állampolgárok intimszférájának legintimebb zugával: az identitásukkal.

Ahhoz neki semmi köze.

publikálva
1999/25. (06. 24.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Politika

még több Politika...

Narancs

Blog

még több cikk