Minden határon túli magyarok

  • 1997. november 27.

Publicisztika

Mindennek van határa, kivéve talán a magyar határőrök hücpéjének (jiddis szó arra, aki minden helyzetben fel-, de még a Btk. határain belül találja magát). A határőrök kiküldetési napidíjat követelnek, ha külföldön dolgoznak, ha csak kétméternyire is, de távol a hazától, szeretteiktől. Meg itt van a biztonság kérdése is. A lázadó határőrök többsége a keleti fronton védi a hazát, ahol bármi megtörténhet, átmegy a magyar stemplizni, hopp, elkapják az ukránok, és már viszik is málenkij robot. Állhat a vámsorompónál a vezérkar, rázhatja az öklét hiába, az ukránok a fülük botját se mozgatják, sértik tovább a nemzetközi jogot. Ezért pénz jár, és ha nem kapják meg a határőrök, elképzelhető, hogy bedühödnek, sztrájkba lépnek, tüntetni kezdenek.

Mindennek van határa, kivéve talán a magyar határőrök hücpéjének (jiddis szó arra, aki minden helyzetben fel-, de még a Btk. határain belül találja magát). A határőrök kiküldetési napidíjat követelnek, ha külföldön dolgoznak, ha csak kétméternyire is, de távol a hazától, szeretteiktől. Meg itt van a biztonság kérdése is. A lázadó határőrök többsége a keleti fronton védi a hazát, ahol bármi megtörténhet, átmegy a magyar stemplizni, hopp, elkapják az ukránok, és már viszik is málenkij robot. Állhat a vámsorompónál a vezérkar, rázhatja az öklét hiába, az ukránok a fülük botját se mozgatják, sértik tovább a nemzetközi jogot. Ezért pénz jár, és ha nem kapják meg a határőrök, elképzelhető, hogy bedühödnek, sztrájkba lépnek, tüntetni kezdenek.

Még csak ez hiányozna.

A határt egyszerűen bezárnák, kiírnák az országra, hogy technikai okokból, vagy ebédszünet, vagy kéretik erősen kopogni, nagyot hallok, meg amit szokott az ember, ha nem akarja, hogy zavarják; aztán csak úgy özönölne ki-be a sok nép meg áru, külföldi rémbandák tevékenykednének, kaotikus dimenziókat öltene a nemulass. Kinek kell az.

És miért pont a határőröknek ne szottyanna kedvük idáig elmenni, amikor nekik igazán van mivel zsarolniuk, ha sztrájkkal akarnak fenyegetőzni. Bár itt még nem tartanak. Ott tartanak, hogy a bíróságok többsége elutasítja a kereseteiket, amelyek egy 1992-es kormányrendeleti joghézag alapján születnek. Ebben a rendeletben elfelejtették megfogalmazni, mi az, hogy kiküldetés, pedig az ilyen küldetéses dolgokhoz volt affinitásuk, ha emlékszünk még rájuk. De a konkrétumok nem tartoztak az erősségeik közé, a határőrséggel konkrét formában akkor foglalkoztak, amikor felhívták őket a Kossuth térre lumpenprolizni. Most meg ez a késleltetett hatású malőr, hogy bárki, aki munkája közben, lévén határőr, átsétál négy lépést a messzi idegenbe, már szakíthatná, lehet, hogy szakíthatja is a milliárdokat, mert állítólag már ekkora tételekben megy a játszma. Mert egy rendeletet nem bírtak rendesen megfogalmazni a barmai.

Az egész szóra sem érdemes, legfeljebb ennyiben, mementó a következő választásokhoz, hogy milyenek is voltak minden kis rendeletükben, még a legirinyópirinyóbbakban is azok, akiket jövőre akár újra leszavazhatunk.

Figyelmébe ajánljuk

Helyreigazítás

  • narancs.hu

Helyreigazítás az Egy elképesztő történet: gondnokság alá akarta vetetni egykori barátját, majd bíróságra ment, de a pert is elbukta című cikk miatt.

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.