Minden határon túli magyarok

  • 1997. november 27.

Publicisztika

Mindennek van határa, kivéve talán a magyar határőrök hücpéjének (jiddis szó arra, aki minden helyzetben fel-, de még a Btk. határain belül találja magát). A határőrök kiküldetési napidíjat követelnek, ha külföldön dolgoznak, ha csak kétméternyire is, de távol a hazától, szeretteiktől. Meg itt van a biztonság kérdése is. A lázadó határőrök többsége a keleti fronton védi a hazát, ahol bármi megtörténhet, átmegy a magyar stemplizni, hopp, elkapják az ukránok, és már viszik is málenkij robot. Állhat a vámsorompónál a vezérkar, rázhatja az öklét hiába, az ukránok a fülük botját se mozgatják, sértik tovább a nemzetközi jogot. Ezért pénz jár, és ha nem kapják meg a határőrök, elképzelhető, hogy bedühödnek, sztrájkba lépnek, tüntetni kezdenek.

Mindennek van határa, kivéve talán a magyar határőrök hücpéjének (jiddis szó arra, aki minden helyzetben fel-, de még a Btk. határain belül találja magát). A határőrök kiküldetési napidíjat követelnek, ha külföldön dolgoznak, ha csak kétméternyire is, de távol a hazától, szeretteiktől. Meg itt van a biztonság kérdése is. A lázadó határőrök többsége a keleti fronton védi a hazát, ahol bármi megtörténhet, átmegy a magyar stemplizni, hopp, elkapják az ukránok, és már viszik is málenkij robot. Állhat a vámsorompónál a vezérkar, rázhatja az öklét hiába, az ukránok a fülük botját se mozgatják, sértik tovább a nemzetközi jogot. Ezért pénz jár, és ha nem kapják meg a határőrök, elképzelhető, hogy bedühödnek, sztrájkba lépnek, tüntetni kezdenek.

Még csak ez hiányozna.

A határt egyszerűen bezárnák, kiírnák az országra, hogy technikai okokból, vagy ebédszünet, vagy kéretik erősen kopogni, nagyot hallok, meg amit szokott az ember, ha nem akarja, hogy zavarják; aztán csak úgy özönölne ki-be a sok nép meg áru, külföldi rémbandák tevékenykednének, kaotikus dimenziókat öltene a nemulass. Kinek kell az.

És miért pont a határőröknek ne szottyanna kedvük idáig elmenni, amikor nekik igazán van mivel zsarolniuk, ha sztrájkkal akarnak fenyegetőzni. Bár itt még nem tartanak. Ott tartanak, hogy a bíróságok többsége elutasítja a kereseteiket, amelyek egy 1992-es kormányrendeleti joghézag alapján születnek. Ebben a rendeletben elfelejtették megfogalmazni, mi az, hogy kiküldetés, pedig az ilyen küldetéses dolgokhoz volt affinitásuk, ha emlékszünk még rájuk. De a konkrétumok nem tartoztak az erősségeik közé, a határőrséggel konkrét formában akkor foglalkoztak, amikor felhívták őket a Kossuth térre lumpenprolizni. Most meg ez a késleltetett hatású malőr, hogy bárki, aki munkája közben, lévén határőr, átsétál négy lépést a messzi idegenbe, már szakíthatná, lehet, hogy szakíthatja is a milliárdokat, mert állítólag már ekkora tételekben megy a játszma. Mert egy rendeletet nem bírtak rendesen megfogalmazni a barmai.

Az egész szóra sem érdemes, legfeljebb ennyiben, mementó a következő választásokhoz, hogy milyenek is voltak minden kis rendeletükben, még a legirinyópirinyóbbakban is azok, akiket jövőre akár újra leszavazhatunk.

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”