Mire számíthat az az ország, amelynek teljhatalmú vezetője nyilvánvalóvá teszi, hogy nem képes együttműködésre?

  • Haskó László
  • 2019. március 22.

Publicisztika

A hívek közül mégis csak kevesen inognak majd meg az urnák előtt.

Az utolsó utáni pillanatban megtörtént a csoda. Az európai konzervatívok összeszedték magukat: meglehetősen megalázó módon eltanácsolták Orbánt és a Fideszt. Nyugodtan eltekinthetünk a részletektől:

ez az eredmény, 98 százalékos egység.

Ennél nagyobb segítséget Európa nem nyújthatna az Orbán kiakolbolításáért küzdő magyar demokratáknak. Jobb későn, mint soha, mondhatnánk, ha nem Magyarországon élnénk. Itt azonban paradox dolgok történnek. Nemcsak arról van szó, hogy megrogyott kormányfőnk hogyan próbál kimosakodni az egész politikai pályáját leértékelő megsemmisítő vélemény-nyilvánítások hatása alól. (Szánalmas és nevetséges módokon egyébként.)  Azzal, hogy nem magát, hanem az összes európai konzervatívot nevezi renegátnak, alighanem kiírja magát a beszámítható uniós politikusok sorából. Hinnénk, hogy ekkorára hizlalt baklövés – talán – magyarországi híveit is elgondolkoztatja. Legalábbis meg kellene, hogy forduljon a szélsőjobboldali (orbánista) fejekben, hogy mire számíthat az az ország, amelynek teljhatalmú vezetője nyilvánvalóvá teszi, hogy nem képes együttműködésre, és azt várja el, hogy huszonhatan táncoljanak az ő tárogatójának hamis recsegésére. Ám még így is tarthatunk tőle, a szavazó hívek közül csak kevesen inognak majd meg az urnák előtt. Az Orbán alatti alvezérek és a hűbéres oligarchák döntését pedig csak az befolyásolja, hogy kerülhet-e még a pénzeszsákokba újabb uniós valuta, illetve az eddig bezsebeltek mennyire mobilizálhatók a vezénylő tábornok esetleges távoztatása után. Úgy tűnik, nélküle kéz nélküliek a második vonalbeli óriások, úgyhogy – ha szeretnék, sem tudják lapátra tenni a budai Vár beutaltját. Szóval a vezérrel egy út marad: kifelé az unióból. Mert ő bizony ilyen pecsovicsokkal, mint Juncker, Weber, vagy Daul egy csapatban nem marad.

De a magyar baloldali ellenzéken még ekkora Európa-csoda sem segít. Szinte hihetetlen, milyen csapásmérést eszeltek ki a földre tepert, gyengélkedő dúvadra. Vitamininjekciókkal kívánják fölerősíteni. És sikerülni fog. A DK és az MSZP – tessenek erősen kapaszkodni! – aláírásgyűjtésbe kezd, támogatandó Magyarország EU-ban maradását.

De nem ám együtt, hanem ravaszul, külön-külön.

Ez aztán ámulatba ejtő lelemény, szerencsére ketten vannak, mert egyedül ugye nem lehet ilyen h… senki. Ugyan miről jutott eszükbe? Csak nem a Hadházy ívekről? Ugyan már! Ha úgy lenne, rég beálltak volna Hadházy mögé, és meglenne az egymillió aláírás. Vagy még több. Amennyivel tán meg is nyerték volna az EP választást.

A szerző sebész.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.