Mire számíthat az az ország, amelynek teljhatalmú vezetője nyilvánvalóvá teszi, hogy nem képes együttműködésre?

  • Haskó László
  • 2019. március 22.

Publicisztika

A hívek közül mégis csak kevesen inognak majd meg az urnák előtt.

Az utolsó utáni pillanatban megtörtént a csoda. Az európai konzervatívok összeszedték magukat: meglehetősen megalázó módon eltanácsolták Orbánt és a Fideszt. Nyugodtan eltekinthetünk a részletektől:

ez az eredmény, 98 százalékos egység.

Ennél nagyobb segítséget Európa nem nyújthatna az Orbán kiakolbolításáért küzdő magyar demokratáknak. Jobb későn, mint soha, mondhatnánk, ha nem Magyarországon élnénk. Itt azonban paradox dolgok történnek. Nemcsak arról van szó, hogy megrogyott kormányfőnk hogyan próbál kimosakodni az egész politikai pályáját leértékelő megsemmisítő vélemény-nyilvánítások hatása alól. (Szánalmas és nevetséges módokon egyébként.)  Azzal, hogy nem magát, hanem az összes európai konzervatívot nevezi renegátnak, alighanem kiírja magát a beszámítható uniós politikusok sorából. Hinnénk, hogy ekkorára hizlalt baklövés – talán – magyarországi híveit is elgondolkoztatja. Legalábbis meg kellene, hogy forduljon a szélsőjobboldali (orbánista) fejekben, hogy mire számíthat az az ország, amelynek teljhatalmú vezetője nyilvánvalóvá teszi, hogy nem képes együttműködésre, és azt várja el, hogy huszonhatan táncoljanak az ő tárogatójának hamis recsegésére. Ám még így is tarthatunk tőle, a szavazó hívek közül csak kevesen inognak majd meg az urnák előtt. Az Orbán alatti alvezérek és a hűbéres oligarchák döntését pedig csak az befolyásolja, hogy kerülhet-e még a pénzeszsákokba újabb uniós valuta, illetve az eddig bezsebeltek mennyire mobilizálhatók a vezénylő tábornok esetleges távoztatása után. Úgy tűnik, nélküle kéz nélküliek a második vonalbeli óriások, úgyhogy – ha szeretnék, sem tudják lapátra tenni a budai Vár beutaltját. Szóval a vezérrel egy út marad: kifelé az unióból. Mert ő bizony ilyen pecsovicsokkal, mint Juncker, Weber, vagy Daul egy csapatban nem marad.

De a magyar baloldali ellenzéken még ekkora Európa-csoda sem segít. Szinte hihetetlen, milyen csapásmérést eszeltek ki a földre tepert, gyengélkedő dúvadra. Vitamininjekciókkal kívánják fölerősíteni. És sikerülni fog. A DK és az MSZP – tessenek erősen kapaszkodni! – aláírásgyűjtésbe kezd, támogatandó Magyarország EU-ban maradását.

De nem ám együtt, hanem ravaszul, külön-külön.

Ez aztán ámulatba ejtő lelemény, szerencsére ketten vannak, mert egyedül ugye nem lehet ilyen h… senki. Ugyan miről jutott eszükbe? Csak nem a Hadházy ívekről? Ugyan már! Ha úgy lenne, rég beálltak volna Hadházy mögé, és meglenne az egymillió aláírás. Vagy még több. Amennyivel tán meg is nyerték volna az EP választást.

A szerző sebész.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.