Publicisztika

A Gelléri Andor Endre utca átnevezéséről

Az új választási törvény összes bűnét összeszedtük.

Zelnik István műgyűjtő és aranymúzeum-tulajdonos augusztus elsején bejelentette, hogy megveszi, hazahozza, kiállítja, majd halála után az államra hagyja a Seuso-kincsként ismert 4. századi leletegyüttest.

Mókuskerékben fut az Európai Unióról és a sorsunkról folyó diskurzus. A versenyképesség növelése érdekében a jóléti állam, a szociális vívmányok leépítésére van szükség, ám ezt a választók nem fogadják el; s így minden befeszül, egy helyben zakatol.

A kormány újra akarja szabályozni a temetkezéssel kapcsolatos ügyeket, és számos, kifejezetten támogatható megoldás mellett szigorítani tervezik a hamvak temetőn kívüli elhelyezésének lehetőségét.

A színész nem rest a tökéletes szerepazonosulás kedvéért egyenesen Kállai Csabához rohanni tanácsért, ha arról van szó, hogyan legyünk igazi cigányok, és még igazibb „vajdák”.

Tamás Gáspár Miklós írta Schmitt Pált búcsúztató cikkében, hogy jelenleg Magyarországon olyan alakok „népesítik be az Országház padsorait, akik ott szégyent hoznak Neander-völgyi őseikre”. Pár hónapja, amikor megjelent, még kissé túlzónak éreztem. A tegnap éjjel történtek után már túlságosan hízelgőnek tűnik.

Két-háromezer dühös ember hallgatta végig a Milla tegnapi tüntetésén a mikrofonból mindazt, amit maga is gondolt az azerbajdzsáni baltás gyilkos kiadatásával kapcsolatban Orbánról és kormányáról. Fokozódó indulataikat nem a változás reménye, csak a kétségbeesés fűtötte.

Herényi Károly lemondásra szólítja fel Orbán Viktort.

A nemzet "lényegéről" szóló elmélkedés alapvetően hegeli természetű. Hegel azt gondolta, hogy van "univerzális osztály", amely maga a társadalmi szünekdokhé vagy pars pro toto: rész, amely kifejezi (reprezentálja) az Egészet. Az ő esetében ez az állami tisztviselők kara volt, azaz a jogtudó, filozofáló, hivatalviselő értelmiség.