Publicisztika

Gyurcsány párbajra hívta, Orbán végül kötélnek állt. A makroszámok tisztázása lett volna a cél, ehelyett pózolástól sem mentes, mérsékelten konstruktív adok-kapokot élvezhettünk csupán.

A gyógyszerészkamara büszkén, önmaga igazságának biztos tudatában elgáncsolta a gyógyszerpiaci liberalizációt, amely a ciklus legfontosabb lépése lehetett volna az egészségügy megreformálása terén.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn nyilvános vitára ("számpárbajra") hívta ki Orbán Viktort, a téma a belgazdaság állapota lenne.

A rendőrség szerint lehet cigányt ölni. Az interneten, játszásiból.

Amikor a semmiből előbukkan egy közvélemény-kutató, az emberek többsége azt mondja, hogy elégedett a bíróságok munkájával. Amikor azonban egy-egy bírósági ügy vagy a bíróságok által folytatott gyakorlat napvilágra kerül, akkor kiderül: a helyzet mégsem annyira megnyugtató, és az elégedettség nagyrészt a tudatlanságból és az érintetlenségből ered.

Ujjonghatunk, elkészült végre a Szent István-terv, a Professzorok Batthyány Körének alkotása.

Mintha Ózdot, Miskolcot és Salgótarjánt vesztené el idehaza az MSZP.

Hiszen az öntelt és korlátolt mérnökember – akit, mint hajdanán írtam, az ő jó szerencséje és a mi fölfoghatatlan balszerencsénk Bartók Béla fia, a gyermektelenül maradt ifjabb Bartók Béla unokaöccsének (felesége testvérének a gyerekének) rendelt – ezek után már csak pro forma sorolta elő kifogásait egy a próbáról készült videofelvétel megtekintése után.

Ez a képlet, ha cipőgyárakról szólna a dal, rendkívül röviden lezárható volna: aki több cipőt csinál, mint amennyit megvesznek, az tönkremegy.

Kezdhetünk reménykedni! Talán elmarad az eddig szokásos cirkusz a legközelebbi parlamenti választás körül.

Hogy nekünk, kelet-európaiaknak túl sok lapot osztottak volna a múlt hét végi uniós költségvetési csúcson, nem lehet mondani: a visegrádi négyek drámai trouble shooting javaslata (vigyétek a hülye pénzeteket: a GDP 4 százalékát kitevő támogatás helyett elég lesz a 3,7 is) a magas feleket legfeljebb zavart köhécselésre késztette.

A Közgazdasági Szemle áprilisi számában jelent meg Kertesi Gábor és Kézdi Gábor írása az általános iskolai szegregációról. A tanulmány állítja, hogy a magyar iskolarendszer szegregáló, és ahelyett, hogy ellensúlyozná vagy kiegyenlítené, inkább megerősíti, elmélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket. Mindezt a megismételt PISA kutatások, a témával foglalkozó más dolgozatok is alátámasztják.

A nagy amerikai lapok oly gonoszak tudnak lenni Európával!

Sírnivaló látni, hogy az elutasító referendumok után az európai integrációt megújítani kívánó alkotmányszerződés hatálybalépése egyre esélytelenebbnek tűnik, s hogy olyan országokban szavazott a többség nemmel, amelyek a második világháború utáni európai együttműködés összekovácsolói voltak.