Martin Vladimirov – Isaac Levi

Nem a pénz számít

Miért ragaszkodik Magyarország és Szlovákia az orosz olajhoz és gázhoz?

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

Nem adják

Az Európai Unió a 2022-ben elfogadott hatodik szankciócsomag részeként Magyarország, Szlovákia és Csehország számára mentességet biztosított az orosz nyersolaj importjának tilalma alól. Ezek a tengerparttal nem rendelkező országok továbbra is vásárolhattak orosz vezetékes nyersolajat, annak ellenére, hogy 2022 decemberében általános uniós embargó lépett életbe a tengeren szállított orosz olajra vonatkozóan. Ezért cserébe az EU elvárta, hogy ez a három ország fokozatosan csökkentse a függőségét Oroszországtól. Csehország meg is kezdte leválását az orosz kőolajról, Magyarország és Szlovákia azonban nem. Épp ellenkezőleg: a mentességüket alkudozásra használták. A további szankciók vétózásával fenyegetőztek, és azt követelték, hogy továbbra is importálhassanak orosz energiát, illetve ragaszkodtak az ukrajnai tranzit zökkenőmentes fenntartásához. Magyarország és Szlovákia magatartása rendre gyengítette az EU Ukrajnával kapcsolatos egységes pozícióját, és aláásta az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók koherenciáját.

A két ország ragaszkodása az orosz nyersolajimporthoz annál is kiábrándítóbb, mert valójában sem technikai, sem gazdasági okok nem indokolják, hogy továbbra is kivételes bánásmódban részesüljenek. E két országba – némi leegyszerűsítéssel – két csőkígyón keresztül érkezik a nyersolaj: Ukrajna felől a Barátság, illetve Horvátország felől az Adria vezetéken. Az utóbbit a horvát állami tulajdonú Janaf vállalat üzemelteti, az Adriai-tenger partjáról ezen szállítják a nem orosz eredetű nyersolajat.

Bár az EU azzal a feltétellel engedélyezte Magyarország és Szlovákia átmeneti mentességét a szankciók alól, hogy azok csökkentik függőségüket az orosz nyersolajtól, egyik ország sem tett erőfeszítéseket ennek érdekében. Sőt, Magyarország még növelte is az orosz nyersolaj arányát: míg Oroszország ukrajnai inváziója előtt az importált olajnak csak 61 százaléka érkezett Oroszországból, 2024-re ez az érték 86 százalékra nőtt. Szlovákia esetében a tendencia ugyan ezzel ellentétes volt, de tavaly év végére az ország lényegében ugyanezt az arányt produkálta. (Lásd az 1. sz. ábrát.)

A két ország nyersolajimportja az ukrajnai invázió kezdete óta 5,4 milliárd euró adóbevétellel gazdagította a Kremlt. Jól érzékelteti az összeg súlyát, hogy ez 1800 Iszkander-M rakéta beszerzési költségének felel meg – ezt a fegyvert az ukrán infrastruktúra és civilek elleni támadásra használják.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.