Nem adják
Az Európai Unió a 2022-ben elfogadott hatodik szankciócsomag részeként Magyarország, Szlovákia és Csehország számára mentességet biztosított az orosz nyersolaj importjának tilalma alól. Ezek a tengerparttal nem rendelkező országok továbbra is vásárolhattak orosz vezetékes nyersolajat, annak ellenére, hogy 2022 decemberében általános uniós embargó lépett életbe a tengeren szállított orosz olajra vonatkozóan. Ezért cserébe az EU elvárta, hogy ez a három ország fokozatosan csökkentse a függőségét Oroszországtól. Csehország meg is kezdte leválását az orosz kőolajról, Magyarország és Szlovákia azonban nem. Épp ellenkezőleg: a mentességüket alkudozásra használták. A további szankciók vétózásával fenyegetőztek, és azt követelték, hogy továbbra is importálhassanak orosz energiát, illetve ragaszkodtak az ukrajnai tranzit zökkenőmentes fenntartásához. Magyarország és Szlovákia magatartása rendre gyengítette az EU Ukrajnával kapcsolatos egységes pozícióját, és aláásta az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók koherenciáját.
A két ország ragaszkodása az orosz nyersolajimporthoz annál is kiábrándítóbb, mert valójában sem technikai, sem gazdasági okok nem indokolják, hogy továbbra is kivételes bánásmódban részesüljenek. E két országba – némi leegyszerűsítéssel – két csőkígyón keresztül érkezik a nyersolaj: Ukrajna felől a Barátság, illetve Horvátország felől az Adria vezetéken. Az utóbbit a horvát állami tulajdonú Janaf vállalat üzemelteti, az Adriai-tenger partjáról ezen szállítják a nem orosz eredetű nyersolajat.
Bár az EU azzal a feltétellel engedélyezte Magyarország és Szlovákia átmeneti mentességét a szankciók alól, hogy azok csökkentik függőségüket az orosz nyersolajtól, egyik ország sem tett erőfeszítéseket ennek érdekében. Sőt, Magyarország még növelte is az orosz nyersolaj arányát: míg Oroszország ukrajnai inváziója előtt az importált olajnak csak 61 százaléka érkezett Oroszországból, 2024-re ez az érték 86 százalékra nőtt. Szlovákia esetében a tendencia ugyan ezzel ellentétes volt, de tavaly év végére az ország lényegében ugyanezt az arányt produkálta. (Lásd az 1. sz. ábrát.)
A két ország nyersolajimportja az ukrajnai invázió kezdete óta 5,4 milliárd euró adóbevétellel gazdagította a Kremlt. Jól érzékelteti az összeg súlyát, hogy ez 1800 Iszkander-M rakéta beszerzési költségének felel meg – ezt a fegyvert az ukrán infrastruktúra és civilek elleni támadásra használják.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
